Január - 2019
H K S C P S V
  01 02 03 04 05 06
07 08 09 10 11 12 13
14 15 16 17 18 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31  

Vezetéstudomány 32. k. 2001. szeptember

Kapás Judit
Piac és/vagy vállalat? - A piac-vállalat dichotómia feloldása a többdimenziós vállalatelméletben
2. – 11. oldal

A piac és a vállalat a legfontosabb gazdasági intézmények közé tartoznak. Elméletük meglepő módon nem egységes, nem kellően kiforrott és kidolgozott. Az új intézményi közgazdaságtan és a modern osztrák iskola a piaccal és a vállalattal egymástól elválasztva foglalkoznak, azaz az előbbi „csak” vállalatelmélet, az utóbbi „csak” a piaci folyamatok elmélete. Ezzel szemben a szerző szerint egyik intézmény sem szemlélhető a másik nélkül, azaz a piac és a vállalat megértéséhez a két intézmény viszonyát kell megragadni. Erre a megközelítési módra a többdimenziós vállalatelméletben nyílik lehetőség.

Papanek Gábor
Innováció a magyar régiókban
12. – 16. oldal

A szerző cikkében a tudományos technológiai fejlődést megalapozó innovációs folyamatok egyes hazai regionális jellemzőit, lehetőségeit, gondjait kívánja feltárni és olvasóinknak bemutatni.

Hetesi Erzsébet - Rekettye Gábor
A lakossági ügyfelek lojalitásának mérése és elemzése egy magyar energiaszolgáltatónál
17. – 24. oldal

A fogyasztói lojalitás magyarországi vizsgálata arra hívja fel a figyelmet, hogy a nemzetközileg bevált technikák és módszerek alkalmazásakor – esetleges téves következtetések elkerülése végett – ajánlatos bizonyos módosításokkal élni. A szerzők munkájuk során mindazonáltal olyan új jelenségeknek is tanúi lehettek, amelyek szerint a magyarországi fogyasztók véleménye számos kérdésben hasonló a versenypiaci körülmények között élő fogyasztókhoz.

Rónai Péter
A logisztikai stratégiaalkotás térségi és időhorizontjai
25. – 30. oldal

A szerző egy, ugyan még csak formálódó speciális stratégiaalkotási metodikát ismertet, amely közép- és hosszú távon várhatóan meghatározza majd mind a fejlesztési prioritásokat, mind a legfontosabb vezetéselméleti összetevőket a terület döntéshozói számára.

Török Ádám
A gazdasági modernizáció stratégiája Finnországban (II.rész)
31. - 38. oldal

A második világháború utáni finn gazdaságfejlődés mérlege összességében nagyon jó, hiszen az ország néhány évtized alatt a perifériáról a centrumba került és ezzel - a későbbi ír és spanyol esethez hasonlóan – bebizonyította, hogy a törekvés korántsem reménytelen. A tudásalapú gazdaság megalapozásának stratégiáját a finnek már akkor kialakították, amikor a fogalom még nem is létezett.

Utolsó frissítés: 2018.11.30.