December - 2018
H K S C P S V
  01 02
03 04 05 06 07 08 09
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31  

Vezetéstudomány 33. k. 2002. január

Mészáros Tamás - Bálint András
Mi lesz veled stratégia?
3. – 11. oldal

A szerzők munkájukban az Internet korszakának stratégiaalkotási nehézségeit elemzik. Az infokommunikációs technológiát állítják a középpontba, és a technológia jellemzőinek felvázolásával a stratégiaalkotásban, a stratégiai menedzsmentben zajló, vagy szükségszerűen bekövetkező változásokat mutatják be. Arra keresik a választ, hogy az információs és kommunikációs technológia átalakítja-e ezeket a folyamatokat, és ha igen, milyen tényezők hatására teszi azt.

Szirmai Péter
Vállalkozásoktatás és helyreállítási periódus
12. – 20. oldal

A kis- és középvállalkozások számszerű fejlődése után a magyar gazdaság jelenleg a minőségi átalakulás korszakába lépett. Ez tükröződik a vállalkozói ismeretek oktatásában is. A szerző a történelmi áttekintés után a vállalkozói képzés jelenlegi helyzetét elemzi, bemutatja annak struktúráját és oktatási problémáit. A fejlesztés lehetséges irányainak felvázolásán keresztül a tanulmány a vállalkozói képzés soron következő feladataira is választ kíván adni.

Iványi Attila - Hoffer Ilona - Sipos Sándor - Veres Márta
Value Management technikák alkalmazása a beruházások hatékonyságának növelése céljából
21. – 26. oldal

Az értékelemzés elvi-módszertani alapjait az amerikai Lawrence D. Miles fektette le az 1950-es években. A módszer használata hamarosan elterjedt Japánban, Nagy-Britanniában, majd az 1960-as évektől a többi nyugat-európai országban is. Az elmúlt évtizedekben a magyar értékelemzők is komoly eredményeket értek el az eljárás kutatásában és gyakorlati alkalmazásában. Napjainkban a piacgazdaság legfejlettebb országaiban alapvető követelmény az összetett vezetői döntések értékelemzéssel történő előkészítése (value management). A szerzők cikkükben a beruházások vizsgálatát lehetővé tevő, adaptált értékelemzési formulát mutatják be, majd az értékelemzéses beszerzés (value buying) és a beruházások összefüggéseit kutatják.

Csubák Tibor Krisztián
Kis- és középvállalkozások állami támogatásának formái Németországban
27. – 33. oldal

A tanulmány hátterét egy, a Gazdasági Minisztérium által támogatott kutatás képezi. A projektben hét EU-s tagállamról és az Amerikai Egyesült Államokról készült ország-tanulmány található, valamint össze vannak foglalva benne az Európai Unió kis- és középvállalkozásokra vonatkozó legfontosabb fejlesztéspolitikai tapasztalatai, tervei. A cikk terjedelmi korlátaira figyelemmel a németországi gyakorlat elemzéséből elsősorban a tőke- és hitelnyújtó programokat, valamint az ismeretek bővítésére vonatkozó tapasztalatokat emeltük ki.

Bálint András
A magyar kis- és középvállalkozások jövőképének jellemzői
36. – 42. oldal

A hazánkban is érzékelhető globalizációs tendenciák, illetve az információtechnológia elmúlt években tapasztalható rohamos terjedése egyaránt azt indokolták, hogy egy kutatás során vizsgáljuk meg a magyarországi kis- és középvállalkozások jövőképét az információtechnológia alkalmazásával kapcsolatosan. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a magyarországi kkv-k mennyire aktívan készülnek fel az új környezetre és mennyire élnek az előttük nyíló lehetőségekkel. E tanulmány bemutatja a hazai vállalkozások jövőképével kapcsolatos tapasztalatainkat, felvázolva annak egymástól jelentősen eltérő jellemzőkkel rendelkező csoportjait. Ezen túlmenően - ahol arra lehetőség nyílt – összehasonlító elemzéseket végeztünk az EU kisvállalkozásaira vonatkozó kutatás eredményeivel.

Papp József
Kisvállalkozások informatikai infrastruktúrája
43. – 48. oldal

A hazai kis- és középvállalkozások minőségi fejlődése szempontjából lényeges kérdés, hogy az Internet korszakában milyen kommunikációs eszközökkel rendelkezik egy vállalkozás, azok fejlesztésére mennyit költ és mire használja azokat. A szerző cikkében ilyen irányú kérdőíves felmérésének eredményeit elemzi. Bemutatja a hazai kkv-k információtechnológiához való viszonyát, és elemzi annak jellemzőit.

Jelen Tibor – Mészáros Tamás
Könyvelő vállalkozások informatikai adottságai
49. – 54. oldal

A hazai – mintegy nyocszázezres – kisvállalkozói, kisvállalati kör nagyobbik része nem igazán engedheti meg magának, hogy főállásban alkalmazzon könyvelőt, könyvvizsgálót helyettesítő mérlegképes könyvelőt, vagy éppen adótanácsadót. Nyilván ennek köszönhető, hogy meglehetősen nagy számban működnek az efféle szolgáltatásból élő irodák, társaságok.

Utolsó frissítés: 2019.03.11.

femdom-mania.net femdom-scat.net hot-facesitting.com