Június - 2019
H K S C P S V
  01 02
03 04 05 06 07 08 09
10 11 12 13 14 15 16
17 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Vezetéstudomány 33. k. 2002. május

Kocsis Éva
A piaci működés tanulása magyarországi nemzetközi vegyes vállalatoknál - Egy empirikus kutatás módszertani kérdései
2. – 10. oldal

A cikk egy - a magyarországi nemzetközi vegyes vállalatok tanulási folyamait vizsgáló - empirikus kutatás négy módszertani kérdését és megoldását mutatja be.(1) Mit tekintsünk a szervezeti tanulás tartalmának egy tranzíciós gazdaságban? A kettős tanulás koncepciója. (2) Hogyan válasszunk ki vállalatokat a kettős tanulás vizsgálatára? A szelekciós kritériumok meghatározása. (3) Hogyan nyerjünk értékelhető adatokat a kettős tanulásról? Az abszorpciós kapacitás módosított modellje. (4) Hogyan kérdezzünk rá a rendszerváltás kezdete óta végbement tanulási folyamat alakulására kérdőíves kikérdezésnél? A folyamatábrák módszere.

Heidrich Balázs
Eladó a mennyasszony? Vállalati összeolvadások és felvásárlások kulturális kihívásai
11. – 21. oldal

Mi az a gazdasági erő, ami a kilencvenes évek fúziós és felvásárlási lázához vezetett? Valóban akkora piaci kényszer-e a vállalati méret növelése, a nagyobb piaci részesedés elérése? Indokolják-e a drasztikusan emelkedő fejlesztési költségek és meredeken rövidülő termék életgörbék a K+F tevékenységek ilyetén megtámogatását? A sok nyilvánvalónak tűnő kérdés mellett néha elsikkadni látszik az emberi tényező. Vagy gyakorta csak utólagos magyarázkodáskor használják a sikertelenségek okaként megjelölve. Jelen cikk arra próbál meg választ keresni, mennyire érdemes a vállalati kultúrákat figyelembe venni, sőt különbségeiket elemezni vállalati összeolvadások és felvásárlások alkalmával? Mennyire stratégiai illetve kulturális kérdésről van szó? Hat-e, és hogyan a nemzeti kulturális háttér a határokon átívelő vállalati tranzakciókban?

Sümeginé Dobrai Katalin
Tudástranszfer nemzetközi vállalatoknál
22. – 29. oldal

Mivel a globális cégek vezetői tanuló szervezetekké próbálják alakítani vállalataikat, a világgazdaságban beköszöntött a szervezeti tanulás, a tudás időszaka. Napjaink globalizációs folyamatában fontos szerepet játszik a vállalati kultúra, amely lehetővé teszi, hogy a munkatársak világszerte összehangolják tevékenységüket. A megfelelő vállalati kultúra kialakítása azonban hosszú tanulási folyamat eredményeként jön létre. A dolgozat globális tanuló szervezetek példáinak felhasználásával vizsgálja azokat a kérdéseket, amelyek a tudás, mint alapvető vállalati erőforrás megszerzésével, illetve az érintettek számára hozzáférhetővé tételével kapcsolatosak.

Hoványi Gábor
Versenyelőny: a gyenge jelekre tájolt menedzsment (WSOM)
30. – 39. oldal

A szerző cikkében a felgyorsult gazdasági folyamatokra adott vállalati reagálások egyik lehetséges módját mutatja be. Négy dimenzióban vizsgálja a folyamatokat: az első a vállalat, a második a vállalat közvetlen környezete, a harmadik a sokszor globálissá táguló háttér, a negyedik a mindhármat átfogó idő. Az ezekben megmutatkozó gyenge jelekre adott menedzsmentválaszok a vállalat versenyképességének fenntartása szempontjából kiemelkedően fontosak.

Angyal Ádám
Tiszta közélet
40. – 50. oldal

Mostanában egyre többet beszélnek az erkölcsök állapotáról. Leginkább a közélet került a közfigyelem homlokterébe. Vizsgálódásaink arra keresnek választ, milyen is az a tiszta közélet, amely példaképp, követhető lenne akár az üzleti vagy a magánéletben.

Benedek Tamás
A magyar tulajdonú cégek teljesítményének elemzése (1998-2001)
51. – 58. oldal

Az elmúlt néhány év során csaknem valamennyi gazdasággal kapcsolatos publikáció, tanulmány vagy egyszerűbb híradás is kiemelten foglalkozott a külföldi érdekeltségű cégek tevékenységével és elsősorban azzal, hogy a Magyarországra beáramló működő tőke, valamint az ennek segítségével létrejövő - akár zöldmezős, akár egyéb - vállalkozások mennyiben járulnak hozzá a gazdaság teljesítőképességének növeléséhez. Ezzel egyidejűleg azonban sokkal kevesebb szó esett és kevesebb elemzés jelent meg arról, hogy a többségi, vagy 100%-ban hazai tulajdonban lévő vállalkozások az elmúlt évek során milyen teljesítményt nyújtottak. Csak az elmúlt néhány hónapban találkozhattunk olyan utalásokkal, megnyilvánulásokkal, amelyek a magyar cégek fejlődéséről, a magyar tulajdonú cégekben történő változásokról próbáltak számot adni. Mindezek következtében jogosan vetődik fel az a kérdés, hogy vajon a többségi vagy 100%-ban magyar tulajdonban lévő cégek esetében tetten érhető-e az az impozáns fejlődés, amelyet a gazdaság egésze produkált, különösen az elmúlt három esztendőben.

Utolsó frissítés: 2019.03.11.

femdom-mania.net femdom-scat.net hot-facesitting.ru