Február - 2019
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 13 14 15 16
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28  

Vezetéstudomány 33. k. 2002. június

Mármarosi András
Szervezeti kultúra típusok a ’90-es évek végén Magyarországon - Empirikus kutatás
2. – 16. oldal

A tanulmány a hazai vállalatok szervezeti kultúrájának vizsgálati módszertanát és egy ezzel kapcsolatos kutatás eredményeit mutatja be. A felmérés 1995 és 2000 között folyt, és egy nemzetközi kutatási program részeként valósult meg. A szerző a kutatás eredményeire támaszkodva egy empirikus alapokon nyugvó kultúra tipológiát vázol fel.

Walter György
VaR limit melletti portfólió-kiválasztás és vagyonkezelési gyakorlat Magyarországon
17. – 31. oldal

A cikk egy aktuális vagyonkezelési problémát vizsgál gyakorlati szempontból. Az alsóági kockázatok, ezen belül a VaR (kockáztatott érték) megjelenésével felmerült az igény, hogy e speciális mérőszámot a portfólió kiválasztásban és vagyonkezelői limitrendszerek kiépítéséhez is felhasználják. Az alábbi cikk egy, az elméleti hátteret és áttekintést tartalmazó publikációra épül, annak folytatása. (Lásd a Közgazdasági Szemle 2002. 3. Számát, Valter György: VaR limitrendszer melletti hozammaximalizálás: a Casino hatás.) Az elméleti tanulmány azt mutatta be, hogy, még ha a módszertani nehézségektől el is tekintünk, a VaR vagy hozamgarancia melletti hozammaximalizálás egy szélsőséges, a tulajdonos által nem preferált befektetési stratégiához (ún. Casino hatáshoz) vezethet. A jelenlegi cikkben pontosan definiáljuk a Casino hatás létrejöttének gyakorlati feltételeit, és azt teszteljük, hogy mennyire vannak jelen ezek a feltételek a magyar vagyonkezelői piacon. Ezen empirikus vizsgálat eredményei bemutatása során egyben átfogó képet kapunk a vagyonkezelés hazai gyakorlatáról.

Futó Péter
Vállalat átvilágítás - EU-csatlakozásra való felkészülés
32. – 46. oldal

Módszertani útmutatónk a vállalati szintű szabályozási hatásvizsgálat elkészítésének módját mutatja be, különös tekintettel az Európai Uniós jogharmonizációra, és a csatlakozás által várhatóan kiváltott egyéb változásokra. Az írás fő célja az, hogy a létező módszereket összehangolja, valamint hogy segítsen egységesíteni, és vállalati stratégiába illeszteni a különböző hatásvizsgálati eredményeket

Utolsó frissítés: 2018.11.30.