Február - 2019
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 21 22 23 24
25 26 27 28  

Vezetéstudomány 33. k. 2002. szeptember

Kapás Judit
Mi a baj a modern vállalatelméletekkel - Egy új megközelítés: többdimenziós vállalatelmélet
2. – 16. oldal

A modern vállalatelméletek a „Milyen probléma megoldását biztosítja a vállalat?” kérdés oldaláról próbálják a vállalatot megmagyarázni. A szerző ezt egydimenziós megközelítésnek nevezi, és az elméletek hiányosságait erre az alapállásra vezeti vissza. A modern vállalatelméletek „toldozgatása-foltozgatása” nem emeli ki ezeket az elméleteket az egydimenziós perspektívából. A cikkben felvázolt új megközelítési mód, a többdimenziós vállalatelmélet a vállalatot az alábbi dimenziók mentén tekinti: (1) mag -, (2) vállalkozási -, (3) piaci -, és (4) idő dimenzió.

Kristóf Tamás
A szcenárió módszer a stratégiaalkotásban - I. rész
17. – 27. oldal

A tanulmány napjaink egyik legdivatosabb stratégiaalkotási módszeréről, a szcenárió módszer elméletéről és gyakorlatáról ad átfogó képet. Állást foglal az alternativitás szükségességében, mint a bizonytalanság egyik leghatékonyabb kezelési módjában. A fogalmi keretek tisztázása, a szcenáriók alkotó elemeinek feltárása, a legelterjedtebb szcenárió építési módszerek és a szcenárió tervezés vállalati stratégiaalkotásban való alkalmazhatóságának elemzésén túlmenően a tanulmány betekintést nyújt a szcenáriókra épülő stratégiaalkotás vállalati gyakorlatban történő megvalósításába.

Illés Katalin – Szirmai Péter
Az emberi tőke átértékelésének szükségessége
28. – 38. oldal

A „humán erőforrás” vagy „emberi tőke” szókapcsolaton általában emberek menedzselését, irányítását, vezetését, a rendelkezésre álló munkaerő hatékony kihasználását értjük. Az emberi tehetség, az ember értékeinek kiteljesítése, a harmonikus személyiséggé fejlődés elősegítése ma még kevéssé tartozik e fogalomba. Ez az írás arra tett kísérletet, hogy visszanyúlva a gyökerekhez, az ember és a tőke fogalmának összekapcsolódásához, kiemeljen néhány olyan sarkalatos kérdést, mely kutatók, és gyakorlati szakemberek körében egyaránt a viták fókuszában van. Az írás elsősorban az angolszász, illetve kisebb részben magyar tapasztalatokra összpontosít.

O. Gábor László – Harmados György – Hajós Sándor
Az üzleti hírszerzés szerepe a vállalatirányításban
39. – 43. oldal

A szerzők az üzleti hírszerzés speciális feladatait elemzik dolgozatukban. Egy olyan új tevékenységet mutatnak be, amely már hazánkban is elfogadottá, mi több: szakmává vált. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöktovábbképző Intézete megkezdte a téma menedzsereknek szóló jellemzőinek oktatását. A cikk írói szerzőként jegyzik az Üzleti hírszerzés című tankönyvet, amely Magyarországon az első ilyen témájú összefoglaló mű.

Csákvári Tamás
A sikeres ipari parkok titka
44. – 51. oldal

Az ipari parkok rövid (öt éves) múltjuk ellenére egyre fontosabb szerepet töltenek be a magyar gazdaságban és a térségfejlesztésben is. Bár hazánkban nagyon kevés azoknak az ipari parkoknak a száma, amelyek már hatékonyan működnek, ennek ellenére fejlődésük dinamikus tendenciát mutat. Az eddig elért eredmények azt mutatják, hogy az ipari parkok jelentőségét a jövőben tovább kell növelni. A stabil jövőkép felvázolása előtt azonban választ kell adnunk a következő kérdésekre: mennyiben valósították meg eddig az ipari parkok a hozzájuk fűzött reményeket, és milyen tényezőkkel, intézkedésekkel növelhető az ipari parkok sikeressége?

Esettanulmány
Nyiry Attila
Projektvezetés mint tanácsadási tevékenység hálózati működés esetén (A RETINA Phare projekt megvalósítási tapasztalatai)
52. – 58. oldal

A számítógépes hálózatok üzleti felhasználása mellett egyre inkább teret nyer a közigazgatási célú felhasználás. Magyarországon az egyik legnagyobb ilyen internet alapú hálózat jött létre RETINA névvel a Zempléni Településszövetségnél, amely 90 önkormányzatot fog össze. A tanulmány összefoglalja a projekt vezetésében jelentkező sajátos vonásokat.

Utolsó frissítés: 2018.11.30.