Január - 2019
H K S C P S V
  01 02 03 04 05 06
07 08 09 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
22 23 24 25 26 27
28 29 30 31  

Vezetéstudomány 34. k. 2003. január

Balaton Károly
A Magyarországon működő vállalatok stratégiái - kihívások és lehetőségek az átalakulási időszak végén (2002-ben)
2. – 12. oldal

A rendszerváltozással együtt járó vállalati stratégiai és szervezeti átalakulások elemzéséről több tanulmányt jelentetett meg a szerző a Vezetéstudomány korábbi számaiban. Jelenlegi cikke a szervezetelemzési tapasztalatokra támaszkodva kísérli meg felvázolni a hazánkban működő vállalatok előtt álló stratégiai lehetőségeket. A tanulmány a tulajdonosi struktúra, a tevékenységi kör és a méret alapján differenciálja a kihívásokat és a lehetőségeket.

Poór József - Michael Roberson
Globális fejlődés: Az emberi erőforrás menedzsment (EEM) eredményessége a magyar vállalatoknál az új évezred elején
13. – 19. oldal

Magyarország gyökeres változásokon ment keresztül az 1990-es években, s a gazdasági szervezetekben ezzel egy időben bekövetkezett változások szükségessé tették az emberi erőforrás rendszerek, politikák és gyakorlatok adaptálását is annak érdekében, hogy a vállalatok képesek legyenek az új kihívásoknak megfelelni. A hatalmas fejlődést követően a kérdés ma az, vajon milyen fokú érettségre tett szert az emberi erőforrás menedzsment, mint funkció, illetve milyen feladatokat kell még megvalósítania. Jelen cikk összefoglalást nyújt az emberi erőforrás menedzsment (EEM) funkcióról, mint a gazdasági szervezeten belüli versenyelőny forrásáról szóló szakirodalomról, bemutatja az EEM Magyarországon betöltött szerepével kapcsolatosan az elmúlt tíz évben végzett kutatások eredményeit, és átfogó következtetéseket von le a magyarországi EEM új évezred eleji helyzetéről.

Hetesi Ezsébet
A lojalitás definiálási és mérési problémái, a lojalitás hatása a jövedelmezőségre
20. – 27. oldal

A szerző dolgozatában a marketingkutatás egyik izgalmas területével, a lojalitás problémakörével foglalkozik. A minőség – elégedettség - jövedelmezőség vizsgálatát és elemzését főleg külföldi kutatások eredményeire alapozza.

Budai Balázs Benjámin
Informatika a közszolgálatban - Győr, Miskolc és Kaposvár példája
28. – 45. oldal

Az empirikus kutatás egy 2001-es Győr és Miskolc infokommunikációs alkalmazásait kutató felmérésből indult ki. Önkormányzatonként 24 egyszerű és összetett, túlnyomórészt feleletválasztós kérdést feltevő száz-száz kérdőívet küldtek le a helyi összekötőkhöz, akik gondoskodtak ezek anonim kitöltetéséről (az informatikával kapcsolatban állók közreműködésével) és visszajuttatásáról. A kapott teszteket adatbázis segítségével értékelték ki és személyes tapasztalatokkal, valamint mélyinterjúkkal egészítették ki. Ezt kiegészítve hasonló módszerekkel vizsgálták 2002 áprilisától Győrt és Miskolcot - az ország földrajzilag és gazdaságilag is szélsőséges - önkormányzatait, és ugyanazon módszerekkel Kaposvárt is. Ennek eredményeképp tudták elhelyezni országos viszonylatban Kaposvárt, valamint leszűrni a lehetséges konklúziókat annak fényében, hogy a felmérés nem a teljes állományból készült, így az adatok csak irányokat jelezhetnek.

Szanyi Miklós
A külföldi tulajdonú cégek Magyarországon: új fejlődési modell központi szereplői
46. – 52. oldal

Ennek a vitaindító tanulmánynak az a célja, hogy felelevenítse a külföldi beruházásokkal kapcsolatos ismereteket. A tényeket, összefüggéseket, elképzeléseket a vita fő gondolati vázát követve rendszerezi. A szerző elképzelése szerint a külföldi tulajdonú cégeknek különleges, fejlődési modellt alkotó, befolyásoló szerepük lehet a rendszerváltás utáni magyar gazdaságban. Központi szerepüket több oldalról vizsgálja. Összehasonlítja őket magyar tulajdonú vállalatokkal, vizsgálja beilleszkedésüket a magyar gazdaság szövetébe, viszonyukat gazdaságpolitikai lépésekhez, hatásukat a foglalkoztatásra, bérekre, jövedelemteremtésre, makrogazdasági stabilitásra. Külön figyelmet érdemel szétterülő modernizációs hatásuk, helyi üzleti kapcsolataik hálózata és az is, hogy milyen gazdaságpolitikai eszközökkel lehet fenntartani hazánk tőkevonzó képességét, támogatni a külföldi cégekből kiinduló kedvező hatások kibontakozását. Ez a rövid tanulmány néhány ismert, a kérdéskörre vonatkozó tényt és kutatási eredményt mutat be és kérdéseket tesz fel, hipotéziseket állít fel, de nem törekszik részletes elemzésre.

Utolsó frissítés: 2018.11.30.