Március - 2019
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 13 14 15 16 17
18 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Vezetéstudomány 34. k. 2003. június

Pecze Krisztina
Stratégia és a vállalatközi kapcsolatok
2. – 16. oldal

Ebben az írásban a stratégia versenyszempontú megközelítését a szerző olyan elemekkel egészítette ki, melyek a vállalatok közötti együttműködések stratégiai jelentőségét hangsúlyozzák. Alapvető különbségként kiemeli, hogy míg a porteri megközelítés az egyedül versengő vállalatokra vonatkozik iparági kontextusukat vizsgálva, addig itt a vállalati kapcsolatok és az általuk kialakított hálózatok stratégiai összefüggései jelentik az értelmezés alapegységét. Ebből adódóan azonos és eltérő elemeket is találunk a két koncepcióban. A piaci és iparági általános jellemzők azonosak, míg a két koncepció elemzési keretében vannak eltérések.

Bencsik Andrea
Csoportszerepek és csoportfejlődés a tudásmenedzsment szolgálatában
17. – 24. oldal

Van-e összefüggés - és ha igen, milyen, illetve hogyan írható le - a csoportfolyamatok egyes fázisainak lezajlása során igényelt, és a sikeres működésük biztosításához szükséges csoportszerepek között? Az értelmi és érzelmi intelligencia szintjei és a csoportfejlődés fázisai hogyan állíthatók párhuzamba, és ezek együttese befolyásolja-e a szervezeti változások menedzselését, a tanuló szervezetté válás folyamatát, a szervezeti memóriában való rögzülését? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a szerző.

Sterbenz Tamás
Sportmenedzseri döntések
25. – 30. oldal

A fejlett gazdaságokban a sport az egyik leggyorsabban növekvő iparág. A professzionális sortolók által előállított „látványsportok”, illetve a regenerálódni vágyó fogyasztó számára nyújtott rekreációs sportszolgáltatások olyan gazdasági kérdéseket vetnek fel, amik a sport üzleti alapú átalakulása előtt Magyarországon nem léteztek. Mivel az iparágban dolgozó menedzserek olyan szituációkkal találkoznak, amelyek más területen nem jelentkeznek, ezért ez az írás a sportipar rövid jellemzése után néhány jellegzetes sportmenedzseri probléma döntéselméleti vizsgálatának ismertetésére vállalkozik.

Kozma Miklós - Nagy Tamás
Nagy pénz – kis foci, avagy a paradigmaváltás lehetősége a magyar labdarúgásban
31. – 40. oldal

Az 1990-es években Magyarországon a társadalmi és nemzetgazdasági rendszerváltás, valamint ezzel a mögöttes paradigmaváltás nagyrészt megtörtént. A futball gazdasági kérdései viszont azon területek közé tartoznak, ahol még csak a paradigmaváltás korai szakaszát éljük. A helyzet kialakulatlanságát mutatja, hogy a véleményformálók egy része már egy új paradigma radikális érvényesítésének igényét hirdeti: a tisztán üzleti alapú sport létrejöttét tartja szükségesnek. Alaposabb elemzéssel azonban felismerhetjük, hogy sem a régi államközpontú, sem a megváltásként hirdetett piaci paradigma nem alkalmas arra, hogy a magyar labdarúgás sikeres működésének kizárólagos alapját képezze. Ettől függetlenül, a paradigmaváltás jelenségének vizsgálata több, eddig kevéssé értett problémakörre irányítja a figyelmet.

Némethné Pál Katalin
Vállalkozói várakozások 2003 tavaszán
41. – 45. oldal

A GKI Gazdaságkutató Rt. több féle felmérést is készít a magyarországi vállalkozások körében. Legrégebbi - és talán a leginkább ismert - kutatási eszköze a strukturális felmérés, amelyet félévente készít a húsz főnél nagyobb cégek körében. Ez a kérdőív - a havi, illetve negyedévi konjunktúra-kérdőívektől eltérően - meglehetősen részletes és számos kérdésről nem a változások irányát kérdi, hanem a rangsort, sőt helyenként a számadatot is. Erre azért van szükség, mert nem a gazdasági kilátások, a környezet alakulását kívánják vizsgálni vele, hanem a vállalkozások helyzetét, versenyképességük alakulását, ennek belső és külső tényezőit.

Esettanulmány
Pelczné Gáll Ildikó - Szadai Ágnes
Az üzleti tanácsadási tevékenység Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
46. – 52. oldal

A Miskolci Egyetem gazdálkodástani Intézete 2001-ben kérdőíves felmérést végzett tanácsadó cégek, valamint tanácsadást már igénybevett, tanácsadást még igénybe nem vett, de tervező, tanácsadást igénybe nem vett és nem is tervező vállalkozások körében. A felmérés célja a tanácsadási szolgáltatás helyzetének feltérképezése régiónkban. A felmérésben 362 reprezentatív mintavétellel kiválasztott Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyű vállalkozás, valamint 83 tanácsadó cég vett részt. A tanulmányban a szerzők bemutatják, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a vállalkozások szemszögéből vizsgálva melyek a tanácsadó cég igénybevételének legfőbb okai, milyen területen veszik igénybe tanácsadó szolgáltatásait jelenleg, és milyen területek előretörése várható a közeljövőben, melyek a tanácsadó cég kiválasztásának legfontosabb szempontjai a vállalkozások szerint, a tanácsadók véleménye mennyiben tér el ettől, a megye vállalkozásai milyen tanácsadó cégeket részesítenek előnyben, az igénybevett szolgáltatással mennyire elégedettek, melyek a tanácsadók legjellemzőbb tulajdonságai.

Utolsó frissítés: 2019.03.11.