Március - 2019
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Vezetéstudomány 35. k. 2004. július-augusztus

Reszegi László
A tulajdonosi érték növelése - a vállalati teljesítménymérés koordináta-rendszerének néhány problémája
4. - 15. oldal

A szerző dolgozatában a pénzügyi és a vezetői számvitel vezetői döntéshozatalban való alkalmazását vizsgálja. Bemutatja azokat a hiányosságokat, amelyek a számvitel alapú döntéshozatali folyamatot jellemzik. A vállalatok teljesítményének értékelésében a tulajdonosi érték növekedését tartja a legfontosabbnak.

Bölöni Eszter
EVA alapú teljesítménymérési rendszer Magyarországon - Megoldások az EVA alapú ösztönzés problémáira
16. - 29. oldal

A szerző dolgozatában az EVA történetének és tartalmának ismertetését követően bemutatja az EVA alapú ösztönzési rendszer legfontosabb paramétereit, összefüggéseit és alkalmazásának mind előnyös vonásait, mind hátrányait. Egy gyakorlati példán keresztül alkalmazza azt az ösztönzési lehetőséget, amelyet az EVA alapú teljesítménymérési rendszer lehetővé tesz. A gazdasági hozzáadott érték alapú ösztönzés csak abban az esetben viheti előre a céget, ha a mögötte meghúzódó elmélettel, és az alkalmazás gyakorlati problémáival a rendszer résztvevői tisztában vannak.

Juhász Péter
Iránytű nélkül - Információs válságban a pénzügyi döntéshozatal
30. - 41. oldal

Miközben az utóbbi években mind szélesebbre nyílik a rés a könyv szerinti és az üzleti érték között, sokszor még ma is csak a számvitel információi az egyetlenek, amelyek alapján üzleti döntések születnek. A cikk a két érték különbségének okait, és a köztük való átjárhatóság lehetőségeit mutatja be.

Radó Márk
Az infláció hatása a pénzügyi kimutatásokra
42. - 59. oldal

A bekerülési értéken való könyvelés általánosan elfogadott számviteli alapelve mellett az infláció erősen torzítja a vállalatok pénzügyi kimutatásait. A torzítási jelenségek egy része viszonylag széles körben ismert (lásd amortizációs torzítás, készletértékelési probléma, nominális kamatfizetés), egy része talán kevésbé (lásd vevő- és szállítóállomány implicit kamattartalmának kérdését) - ami azonban általában hiányzik az ezeknek a jelenségeknek a rendszerben való szemlélete. A szerző cikkében ezért egy modellvállalat példáján egyenként bemutatja az inflációs torzítási jelenségeket, majd elemzi, hogy a fenti hatások eredőjeként milyen szerkezeti átalakulásokra lehet számítani a pénzügyi kimutatásokban. Azt is bemutatja, hogy az infláció miatt szükségszerűen torzított pénzügyi kimutatásokat inflációmentes környezetben kialakult reflexek alapján elemezve hamis következtetéseket vonna le a vállalat valós jövedelemtermelő képességének alakulásáról. A helyes következtetések megállapításához mindenképpen célszerű tehát explicit módon figyelembe venni az infláció torzító hatásait.

Ónodi Annamária
Kell-e választani? - Tulajdonosi értékelmélet vagy érintett-elmélet?
60. - 72. oldal

Mi a vállalat célja? Milyen elvárásokat támasszunk a felső vezetőkkel szemben? A vállalat elméletek, és szervezetelméletek egy része megpróbál ezekre a kérdésekre valamilyen választ adni, mialatt a többi elmélet hátterében valamilyen implicit feltevés áll. Két markáns irányzat különíthető el. Egyik az érintett-elmélet, amely "a vállalatot olyan szervezetnek tekinti, amelynek segítségével számos különböző résztvevő elérheti sokrétű és nem minden esetben egybevágó (kongruens) céljait." Ezzel szemben a tulajdonosi értékelmélet azt hangsúlyozza, hogy "az üzleti vállalkozásnak egyetlen egy társadalmi felelőssége van a magántulajdont elismerő piacgazdaságokban: tulajdonosi értéket teremteni törvényes és tisztességes módszerekkel." A szerző dolgozatában e két elméletet hasonlítja össze.

Jenei György
A közintézményi menedzsmentreformok hatása a közigazgatási modernizációra
73. - 83. oldal

A szerző dolgozatában bemutatja azokat a lehetséges modernizációs törekvéseket és módszereket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a megváltozott és átalakulóban lévő közép-kelet -európai országok közigazgatási rendszerei lépést tudjanak tartani a felgyorsult gazdasági-társadalmi folyamatokkal. Európai és tengerentúli példák alapján vázolja fel a lehetséges módozatokat.

Klijn, Erik Hans - Koppenjan, Joop F. M.
Institutional design in networks - Elaborating and analysing strategies for institutional design
84. - 98. oldal

There has been a lot of attention to governance in networks lately. Given the assumption that actors are dependent on each other empirical and theoretical research has been done how actors interact with each other how complex decision processes take place and how these processes can be managed (Rhodes, 1997; Kickert - Klijn - Koppenjan, 1997; Marsh, 1998; Mandell, 2001). In these publications a lot of attention has been paid to the difference in perceptions between actors, their various interests and their conflicting strategies. The institutional features of networks however have received only limited attention. Most of the attention has been on the interaction patterns between actors. These analysis however have rarely been connected to the question how we can manage network characteristics and what limitations we face here. This in spite of the fact, that in practice we encounter a lot of attempts to change institutional features of networks. In this paper we focus on the institutional characteristics of networks

Steane, Peter - Guthrie, James
Implications of Intellectual Capital for New Public Management
99. - 108. oldal

This paper discusses the implications of intellectual capital (IC) for public institutions. The source of the discussion derives from a research project undertaken in a major Australian non-profit organization between 2001-2002. The project undertook a stakeholder analysis to identify the elements of professional work deemed to build value and contribute to the performance of the Australian Red Cross Blood Service (ARCBS). The Red Cross is arguably the largest non-profit organization in the world, and the ARCBS is its blood service arm throughout Australia. Phenomena such as 'organisational wealth' derive from the use of the term by Sveiby (1997) to encompass both tangible and intangible contributors to an organisation's value.

Strausmann, Jeffrey D.
On the Meaning(s) of "Capacity" in the Literature and Practice of Administrative Reform in Transitional Countries - Searching for Clarity (with an application to local government in Serbia)
109. - 120. oldal

Advice-giving, at least in its recorded form, can be traced to Niccolo Machiavelli's The Prince-and probably much earlier. A particular form of advice-giving, however, is of more recent vintage. Here, the author speaks about "capacity building" (hereafter referred to as CB) that involves the provision of technical assistance to organizational units, frequently governments, so that their performance can be improved. The assistance may come from a variety of sources; it may be aimed at different kinds of recipients such as the central government, local governments and non-governmental organizations (NGOs). The assistance can take various forms and, the assistance may emphasize different knowledge and skills intended to enhance capacity. The breath of assistance and its intent to enhance CB is, paradoxically its strength and its weakness. This, in essence, is the argument of the paper.

Utolsó frissítés: 2019.03.11.