Január - 2019
H K S C P S V
  01 02 03 04 05 06
07 08 09 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
22 23 24 25 26 27
28 29 30 31  

Vezetéstudomány 35. k. 2004. október

Hámori Balázs – Szabó Katalin
Az ipari kapitalizmustól az információgazdaság felé. Mi változik, és mi nem?
2. - 15. oldal

A klasszikus tömegtermelésben a vállalati folyamatok adott időben és többnyire adott (de legalábbis jól körülhatárolható) térben zajlottak, addig a 21. század vállalatai az időt és a teret többféle módon kombinálhatják. A tág értelemben vett információs technológiák lehetőséget adnak arra, hogy az időt és a teret a világvállalatok ne adottságként, tevékenységük üres kereteként kezeljék, hanem változtatható paraméterként határozzák meg újra és újra. A szerzők munkájukban történelmi áttekintést adnak arról, hogy a gazdaság milyen fejlődési szakaszokon keresztül jutott el a 21. század eleji jellemzőkhöz: a tér és az idő dimenzióinak, azok gazdasági jellemzőinek megváltozásához, megváltoztatásához. 

Barakonyi Károly
Egyetemi kormányzás és a tömegoktatás kari szervezete
16. - 23. oldal

A szerző tanulmányában összefoglaló jelleggel áttekinti a felsőoktatási irányítási paradigmaváltás fontosabb elemeit, részletesebben a karon belüli szerkezeti változásokkal foglalkozik. A kérdéskör jelentőségét az adja, hogy a jelenlegi reformfolyamatban az ellenállók részéről a legnagyobb össztűz az irányítási változásokra zúdul 

Virág Miklós
A csődmodellek jellegzetességei és története
24. - 32. oldal

A szakirodalom ma igen széles körűen tárgyalja a különféle csődöt vagy üzleti nehézséget előrejelző modelleket, tudományos kutatások keresik a leghatékonyabb empirikus módszereket. A szerző munkájában a nemzetközi kitekintés után a hazai eredményeket is ismerteti 

Wágner Ildikó
A bankok szervezeti felépítésének jellemzői
33. - 40. oldal

A XXI. század fordulójára kialakult, egy európai mércével mérten is korszerű, megerősödött, EU pénzügyi szabályozási normákhoz igazodó bank- és pénzügyi (közvetítő) szektor hazánkban. Jelen tanulmányban kiemelten a bankszektor koncentráltságát vizsgálja a szerző az eddig megszokott és megjelent elemzésektől eltérően településszerkezeti és területi, azaz térszerkezeti szempontból, ezen belül is elsőként a bankok konkrét szervezeti felépítését veszi górcső alá. A fiókok fiókhálózatban betöltött szerepére legközvetlenebbül a szervezeti felépítésben elfoglalt pozíciójuk utal. Több bankot vizsgálva pedig meghatározhatóak azok a települések, amelyek a banki szolgáltatási tevékenységet koncentrálják, és ezen keresztül bizonyítható a hazai viszonyokra vonatkoztatva is, hogy a település/városhierarchia egyúttal pénzügyi hierarchiát is jelent.

Göbölös Ágnes - Gömöri Katalin
A vállalati életciklus modellről
41. - 50. oldal

Sokszor hallani, nem az számít, papíron hány évesek vagyunk, hanem, hogy lélekben mennyinek érezzük magunkat. Ahhoz, hogy megőrizzük a fiatalsággal járó előnyöket, tenni kell. Hasonló a helyzet a vállalatok életében is. Ha belépnénk egy képzeletbeli, vállalatok számára fenntartott konditerembe, a különböző „kínzóeszközökön” sokféle „vállalatot” láthatnánk verejtékben fürödve edzeni. Az edzőgépekre különböző bűvszavak kerülnének a folyamatszervezéstől, az informatikai rendszerbevezetésen és a hatékonyságjavításon át a szervezetfejlesztésig. A szerzők cikkükben az Adizes-féle vállalati életciklus modell (Lásd Ichak Adizes: Vállalatok életciklusai, 1992.) használatáról, és az ahhoz általuk javasolt kiegészítésekről szólnak a tapasztalataik alapján, röviden ismertetve egy-két gyakorlati példát. 

Bencsik Andrea - Bognár Krisztina
Racionalizáló szervezés egy magyar tulajdonban lévő termelő vállalatnál
51. - 56. oldal

A tanulmány célja, hogy egy gyakorlati példán keresztül bemutassa a veszteségek feltárására használható egyik módszer gyakorlati alkalmazását, melynek segítségével a szerzők azonosították a vállalatnál zajló termelőfolyamatban fellépő veszteségforrásokat, ezek okait, majd javaslatokat tettek a veszteségek csökkentésére, lehetőségek szerinti kiküszöbölésére. Mindezeket a gazdasági racionalitás elvének megfelelően három lépésben végezték el. A vizsgált cég székeket és asztalokat gyárt mind lakossági, mind közületi piacra. A szék és asztalgyártás terén piacvezetőnek számít Magyarországon.

Utolsó frissítés: 2018.11.30.