Január - 2019
H K S C P S V
  01 02 03 04 05 06
07 08 09 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
22 23 24 25 26 27
28 29 30 31  

Vezetéstudomány 35. k. 2004. Különszám

 

Dankó Dávid

Az erőforrás alapú elmélet kései születése és fejlődésének lehetősége
4. – 15. oldal

A cikk első részében a stratégia erőforrás-alapú elméletének (RBV) kései kialakulását, ennek okait és mikéntjét tárgyalja a szerző. Kitér a külső fókuszú elméletek sok évtizedes dominanciájára, majd magyarázóerejük csökkenésére az 1980-as évek második felében, ami előtérbe helyezte a vállalatok belső adottságaira összpontosító megközelítéseket. A cikk második felében az RBV eddigi fejlődését mutatja be az erőforrások - képességek - dinamikus képességek logikai ív mentén, kitérve arra, hogy hol tart ma az elmélet, s milyen továbblépési lehetőségek adódnak számára. Az írás záró részében röviden értékeli a továbblépés két lehetséges fő irányát: az RBV „második szintű” (speciális) problémáinak tisztázását, illetve a szervezeti-magatartási aspektusok integrálását.

Simányi Léna
Miért fogyasztanak többet a posztmaterialisták, mint a materialisták?
16. - 23. oldal

A cikkben arra a kérdésre keresi a választ a szerző, hogy miért nem érzékelik az ellentmondást a növekvő fogyasztási kiadások és a posztmaterialista értékrend között az iparilag fejlett nyugati országok polgárai. Miként kapcsolódik össze az értékrend és a fogyasztás a ma divatos plurális személyiségképpel?

Mitev Ariel Zoltán
A szociális marketing és a csere
24. - 31. oldal

A világ nemzeteit egy sor, ijesztő társadalmi probléma veszi körül, azonban csupán korlátozott erőforrásaik vannak, hogy ellenük küzdjenek. A szociális marketing a problémák kezelésének innovatív módja. A szociális marketing a kereskedelmi (profit) szektorban kifejlesztett marketingtechnikák alkalmazása társadalmi problémák megoldására, ahol a végső cél a magatartásváltozás. A csereelmélet a marketing központi elemévé vált, s a diszciplína általános elméleti alapját jelenti. A szociális marketingesek által megcélzott magatartásformák tipikusan hosszú távú támogatást és megerősítést kívánnak meg. A szerző választ keres arra, hogy a csere hogyan értelmezhető ezen a területen, s végül felveti azt a kérdést, hogy a szociális marketing területén érdemes-e tranzakciókban gondolkodni kapcsolatok helyett.

Turner Anna
A tulajdonosi értékmaximalizálás lehetőségei Magyarországon három esettanulmány tükrében
32. - 39. oldal

A pénzügyi és stratégiai menedzsment jelenleg legaktuálisabb irányvonalai a tulajdonosi értékhez, illetve az olyan módszerekhez kapcsolódnak, melyek célja a tulajdonosi érték növelése. A szerző értékközpontú vezetés témában végzett kutatást, melynek eredményeit két cikkben ismerteti. Jelen tanulmány a doktori kutatás kvalitatív részének eredményeit mutatja be.

András Krisztina
A hivatásos labdarúgás piacai
40. - 57. oldal

Manapság egyre több szó esik a hivatásos sportban, ezen belül a labdarúgásban az üzleti alapú működésről. Ugyanakkor eddig még nem történt meg ennek a jelenségnek a gazdálkodástani leírása. A tanulmány e hiányt próbálja csökkenteni azzal, hogy piacokat értelmez a hivatásos labdarúgásban. A hivatásos labdarúgás piacainak tárgyalása megvilágítja mindazokat az összefüggéseket, amelyek az üzleti, azaz a piaci működés hátterében állnak. Ezek hiányában a működés üzleti alapjai megkérdőjelezhetők.

Szőcs Attila
Imázshordozól
58. - 66. oldal

Jelen munka arra a hipotézisre épít, hogy a vállalati, szervezeti és nem profitorientált rendszereken kívül is megtalálható, természetes körülmények között létrejött imázs-hordozók tanulmányozása, olyan információforrást képez, amely a rendszeren kívülről világít rá a márkázással kapcsolatos kérdésekre.

Bálint András
Hogyan tovább kis és középvállalkozások? – Stratégiai lehetőségek az utódlás folyamatában
67. - 72. oldal

A vállalkozások utódlásának kérdése nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon problémát jelent a tulajdonosok számára. A szerző munkájában bemutatja azokat a lehetőségeket, amelyek segítséget és támpontot adhatnak a vállalkozóknak e kérdés megoldásában.

Csapó Krisztián - Csóri Balázs - Petheő Attila
A magyarországi kis- és közepes vállalkozások digitális tevékenysége az európai uniós csatlakozás tavaszán
73. - 80. oldal

A cikk a Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának 2004 tavaszán lefolytatott, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megrendelésére készített kutatása eredményeit tartalmazza. A szerzők kutatásuk során arra vállalkoztak, hogy az Európai Unió több tagállamában, 2002-ben és 2003-ban elvégzett e-business w@tch The European e-Business Report, 2003 empirikus felmérésre alapozva, a térbeli és időbeli összehasonlíthatóság feltételeit megteremtve, helyzetelemzést adjanak a magyar kis- és középvállalati szektor digitális tevékenységéről.

Balogh Csaba
A siker elemzése a vállalatok akvizíciós és fúziós tranzakcióinál
81. - 86. oldal

Az akvizíciók és fúziók slágerjellegét beárnyékolják a nagyarányú sikertelenségről beszámoló kutatások és felmérések eredményei. Ahhoz, hogy tudományos nézőpontból elfogadható módon interpretálhassuk az egyes kutatások M&A tranzakciók sikerességére vonatkozó eredményeit, előbb szükséges néhány fontos kérdés tisztázása. Mit értünk siker alatt? Milyen időtávon mérjük a sikert? Kinek a szempontjából értelmezzük a sikert? Milyen mintán végezzük az elemzést? Milyen módszert alkalmazunk az elemzéshez? A tanulmány a felsorolt kérdésekre adható válaszlehetőségeket elemzi.

Nádasdy Bence
Értékpapírosítás: a bankok válasza a szabályozásra?
87. - 94. oldal

A cikk célja kétoldalú: egyrészről rövid áttekintést kíván adni az értékpapírosítási piac fejlődéséről, és jelenéről, másrészről célja annak vizsgálata, hogy a szabályozási kötöttségek milyen módon hathatnak a bankok értékpapírosítási döntéseire.

Molnár Ferenc
A programok, tervek és projektek forgatókönyv-alternatívái teljes pénzértékének, illetve pénzérték-változásának becslése
95. - 108. oldal

Egy cash flow alapú modell a természeti és társadalmi javak becsült pénzértékének és pénzérték-változásának a környezeti hatásvizsgálatok, illetve stratégiai környezeti vizsgálatok során történő számbavételére. Az írás azt szeretné bemutatni, hogyan fogható össze a pénzügyi szakemberek számára is érthetően egy-egy környezeti hatásokkal bíró program, terv vagy projekt során felmerülő költségek és hasznok összessége, lehetővé téve azok várható hatásainak valódi értékmeghatározását, és a más megvalósítási alternatívákkal való összemérhetőségét.

Nemcsicsné Zsóka Ágnes
A vállalati környezeti tudatosság dimenzióinak mérési lehetőségei
109. - 120. oldal

Jelen tanulmány fő célja a vállalati környezeti tudatosság fogalmának meghatározása, a tudatosság legfontosabb dimenzióinak azonosítása, valamint e dimenziók összefüggéseinek és jellemzőinek feltárása. A szakirodalomra alapozva és az empirikus kutatás eredményeképpen a következő - a környezeti tudatosságot alakító - tényezőket azonosította a szerző: vállalati környezeti stratégia, az érintett csoportok befolyása, a környezetközpontú irányítási rendszerek bevezetését és a konkrét környezetvédelmi intézkedéseket motiváló tényezők, a szervezeti felépítés, a környezeti menedzsment eszközei, a potenciális negatív környezeti hatások, és a konkrét környezetvédelmi intézkedések. A cikk összefoglalja e tényezőknek a vállalati környezeti tudatosságra gyakorolt legfontosabb megállapításait.

Fehér Péter - Móricz Péter - Németh Patrícia
Számítástechnikai hulladékok kezelési lehetőségei és gyakorlata Magyarországon
121. - 131. oldal

Számítástechnikai eszközök alatt a számítógép konfigurációk összetevőit értik, tehát számítógépeket (asztali, hordozható, terminál stb.), és perifériáit (monitor, nyomtató, cd-író stb.), valamint ezek alkatrészeit és kiegészítőit (chipek, mechanikus részek, festékkazetták stb.). A rendszeres használat környezeti hatásait csak abból a szempontból vizsgálták, hogy ennek során bizonyos alkatrészek, kellékek (kiemelten a nyomtatók festékkazettái) a gépnél nagyobb gyakorisággal cserélődnek, s válhatnak hulladékká. A fő fókusz a számítástechnikai eszközök élettartamának vége, s ebből a szempontból kulcsfogalom a használt személyi számítógép kategória.

Horváth Annamária
Mit is jelent a logisztikai kiszolgálási színvonal napjainkban?
132. - 138. oldal

A cikk bemutatja, hogy a klasszikusan hely és idő hasznossághoz kapcsolódó logisztikai kiszolgálási elemeken túl milyen más logisztikai szolgáltatásokra van szükség ahhoz, hogy a vállalat annak teljesítményén keresztül is hozzájáruljon az összvállalati sikerhez. A szerző először rövid áttekintést ad a logisztikai kiszolgálási színvonalról általában, a magyar vállalatok logisztikai kiszolgálási színvonalának alakulásáról, majd rámutat arra, hogy melyek azok a főbb irányvonalak, amelyek meghatározhatják a logisztika hozzájárulását a vállalati működés sikeréhez.

Vörösmarty Gyöngyi
A beszerzés információs rendszere a stratégiai szerep tükrében
159. - 144. oldal

A ’90-es évek végén sokan hallatlan ütemű fejlődést jósoltak az elektronikus kereskedelemnek, ezek az eszközök azonban a gyakorlatban a vártnál sokkal lassabban terjednek el. Hasonló módon gyakori, hogy túlzott várakozások jelennek meg az IT beruházásokkal kapcsolatban. A beszerzés területén legtöbbször a megfelelő szakismeretek hiánya, a kezelt információk körének leszűkítése okozza azt, hogy az informatikai fejlesztésekkel szembeni várakozások túlzottnak bizonyulnak. A cikk célja, hogy felvázolja a beszerzés szerepét a korszerű vállalati gyakorlatban, s ennek alapján vizsgálja azon információk jellegzetességeit, amelyet a beszerzés információs rendszerének kezelnie kell, támpontot adva ezzel az információs rendszerek fejlesztéséhez.

Kováts Klaudia
Munkakör-értékelés alapú kompenzációs rendszer gyakorlati kérdései, problémái
145. - 155. oldal

A tanulmány célja a munkakör-értékeléshez kapcsolódó kompenzációs rendszer témájának elméleti áttekintésével, központi kérdéseinek felvetésével segítséget nyújtani azon gyakorlati szakembereknek, akik a vállalatuk kompenzációs rendszerét munkakör-értékeléshez illesztve építették fel, vagy tervezik átalakítani. A cikk a munkakör-értékelés alapú kompenzációs rendszer bemutatása során kitér a munkakör-értékelés összefoglaló áttekintésére, a vállalat munkaerő-piaci pozíciójának jellemzőire, bemutatja a fizetési kategória rendszerek felépítése során megfontolandó koncepcionális kérdéseket, mint a rendszerek száma, kategóriák száma, sávok szélessége, kategóriák közötti átfedés, továbbá felveti a rendszer alkalmazásának gyenge, kritikus pontjait, felvillantva más megoldási lehetőségeket, mint a készség, kompetencia alapú és a teljesítmény alapú bérrendszerek. A tanulmány elsősorban a munkakör-értékeléshez kapcsolódó kompenzációs rendszer kialakításakor felmerülő döntési pontokat, alternatívákat, trendeket, illetve a rendszerrel kapcsolatban megfogalmazott kritikákat tekinti át, a munkakör-értékelés folyamatával, módszereivel nem kíván foglalkozni.

Utolsó frissítés: 2018.11.30.