Március - 2019
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Vezetéstudomány 36. k. 2005. február

 

Hofmeister-Tóth Ágnes - Astrid Kainzbauer - Frank Brück- Neulinger Ágnes
Kulturális értékek, kulturális dimenziók és kulturális standardok - Empirikus vizsgálat a bécsi és a budapesti menedzserek körében
2. - 15. oldal

Az osztrák-magyar kulturális különbségekkel foglalkozó első tanulmányok 1998-ban jelentek meg Kainzbauer - Brück és Horváth - Meierwert tollából. Mindkét kutatópáros Thomas kulturális standard módszerét használta. Ezzel a technikával az osztrák kutatócsoport 7 kulturális standardot térképezett fel, amelyek relevánsnak tekinthetők az osztrák-magyar kulturális különbségek megragadására.
Jelen tanulmány beszámol a budapesti és a bécsi menedzserek körében kvantitatív módszerrel végzett kutatásról, amelynek célja a hofstede-i kulturális dimenziók meghatározása, valamint a korábbi kulturális standard módszerrel megállapított dimenziók érvényességének ellenőrzése volt. 

Bokor Attila - Bíró Kata - Kováts Gergely - Takács Sándor - Toraniczky Andrea
Humán Tükör: körkép a hazai szervezetekben a HR tevékenységre vonatkozó elvárásokról és annak megítéléséről (2. rész)
16. - 30. oldal

Jelen tanulmányukban a szerzők folytatják a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársai által elvégzett Humán Tükör kutatás eredményeinek bemutatását és elemzését. Az előző cikk (Bokor és társai, 2005) az elméleti és módszertani hátteret, valamint a kérdőíves felmérés eredményeit mutatta be, most az interjúkör tanulságait tárgyalják. Az interjúk alapját a kutatás korábbi körében kialakított, a 360 fokos visszajelzés logikáján alapuló szervezeti riport képezte. Ennek alapján a megkérdezett HR vezetők képet alkothattak arról, hogy mely területeken egyezik vagy különbözik önértékelésük a mintában szereplő szervezetek átlagától, illetve a saját szervezet felső és középvezetőinek értékeléséről a HR terület hozzájárulásait, valamint kompetenciáit illetően.
Az interjúkörből származó legfontosabb eredményeket az előző cikkben már bemutatott Ulrich modell (Ulrich, 1997) logikájának megfelelő struktúrában mutatják be. Az egyes szerepnegyedek tárgyalása után a közöttük lévő kapcsolatok, valamint az átfedő témák megvizsgálásával zárják a kvalitatív adatok elemzését. 

Ternai Katalin
Integrált gazdálkodás - "nem középiskolás fokon"
31. - 37. oldal

A szerző dolgozatában a felsőoktatási integrációs folyamatokhoz kapcsolódó egységes informatikai rendszer bevezetésének lehetséges módozatát mutatja be. E rendszer megvalósítása szorosan kapcsolódik azokhoz a folyamatszervezési szükségletekhez, amelyek a Bologna-folyamatból következnek.

Kiszl Péter
Az információgazdálkodás kihívásai a globális információs gazdaság korában
38. - 46. oldal

Napjainkban már senki sem kérdőjelezi meg az információ- és a tudásmenedzsment alkalmazásának a gazdasági életben betöltött nélkülözhetetlen szerepét. Az is nyilvánvaló, hogy a mindehhez szervesen kapcsolódó globális információs gazdaság törvényei kivételes jelentőséggel bírnak a vezetéstudomány művelői számára. Jelen elméleti alapvetés több nemzetközi és hazai szakember, valamint a szerző információgazdaságról, információellátásról alkotott megállapításait tömöríti, kiindulópontul szolgálva a téma további, elmélyült tanulmányozásához.

Kohut Zsófia - Nagy Adrienn - Dobos Imre
A visszutas logisztika: Egy fogalmi keret
47. - 54. oldal

A dolgozat a visszutas logisztika (reverse logistics) fogalmi fejlődését mutatja be. A visszutas logisztika elnevezés a magyar irodalomban eddig a hulladékkezelési, az inverz vagy reverz logisztikaként használt fogalmakat fedi. A visszutas logisztika annyiban tekinthető a legátfogóbb fogalomként, hogy nem csak a fogyasztási és termelési folyamatból kivont használt termékek kezelését tartalmazza, hanem azoknak a fogyasztási és termelési folyamatba történő utólagos bevonását. Ezen a ponton a vállalati gazdálkodás igényei a környezetvédelemmel hozhatók közös nevezőre.

Utolsó frissítés: 2019.03.11.