Január - 2019
H K S C P S V
  01 02 03 04 05 06
07 08 09 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
22 23 24 25 26 27
28 29 30 31  

Vezetéstudomány 36. k. 2005. szeptember

 

Heidrich Balázs - Somogyi Aliz
Az elengedett kéz dilemmája, avagy a vezetők kulturális lehetőségei a szolgáltató és közigazgatási szervezetekben
2. - 14. oldal

Jelen tanulmány célja, hogy arra a talán magától értetődő kérdésre adjon választ, "mennyiben és milyen működési és emberi tényezők mentén tér el a szolgáltató szervezetek vezetése és szervezeti kultúrája a termelő vállalatokétól?" A választ elméleti alapokon próbálják megadni a szerzők. Hipotézisük, mely szerint jól azonosítható jellemzők mentén jelentősen különbözik a szolgáltató vállalatok és szervezetek kultúrája a termelőkétől, nem újszerű, részletes tárgyalására mégsem könnyen bukkanhatunk a vonatkozó szakirodalomban. A tanulmány első részében a szolgáltató jelleg térhódítására, valamint az annak makrogazdasági hatásaként jelentkező szektorális elmosódásra világítanak rá. A tanulmány második része mikrogazdasági vetületben vizsgálja a szolgáltatások megváltozott jelentőségét a szervezeti kultúra dimenziójában. A vezetési szempontú megközelítésből következően elsősorban a humán tényező, a szervezeti tagok eltérő kezelésére és szerepére hívják fel a figyelmet. Vizsgálják a szervezeti kultúra alapját adó értékrend kiemelt szerepét, mely a szolgáltató szervezeteknél jóval erősebb szabályozó hatással bír, nemcsak informális szinten. Bemutatásra kerül egy lehetséges, értékrend-alapú, szolgáltatás-vezetési modell. Végül az utóbbi évek kutatásának homlokterébe került Public Management irányzat és elméletrendszer ismertetése után megpróbálnak értékrendi sajátosságokat rögzíteni a közigazgatási szervezetekben, mint ugyancsak szolgáltató, mégis speciális funkciójú és létjogosultságú intézményekben.

Kristóf Tamás
Szervezetek jövőbeni fennmaradása különböző megközelítésekben
15. - 23. oldal

A tanulmány egy sajátos elméleti-metodológiai pluralizmus keretében igyekszik betekintést nyújtani a szervezetek fennmaradásával kapcsolatos legfontosabb megközelítésekbe. A változatos megközelítések sokoldalú rávilágítást adnak a fennmaradás és a csődbe jutás okaira és folyamatára. A tanulmány nem foglal egyértelmű állást egyik megközelítés mellett sem, sokkal inkább törekszik a változatosság fenntartására és megértésére. Az elméleti megközelítések ismertetésén és elemzésén túlmenően a tanulmány kiemelt célja a csődelőrejelzés empirikus vizsgálatának támogatása.

Aranyossy Márta - Nemeslaki András
Információtechnológiai beruházások megtérülésének modellezése: Problémák és megoldások egy vállalati portál példáján
24. - 36. oldal

Az internetes befektetési hullám eufóriája után világossá vált a világban és Magyarországon is, hogy az IT szektor csak úgy tud növekedni, ha világosan megmutatja felhasználóinak, hogy az általuk elköltött pénz miként vezet megtakarításokhoz, hozamokhoz, azaz a projektek megtérüléséhez. A szerzők véleménye szerint az IT projektek ilyen elveken való értékelésének pragmatikus nehézségeit néhány modellépítési probléma gátolja, többek között ezek is akadályozzák, hogy a vállalatok szélesebb körben alkalmazzák ezeket, és ezáltal az IT befektetésekbe nagyobb üzleti önbizalommal vágjanak bele. Cikkükben részletesen áttekintik a következő problémaköröket, és használható megoldásokat is javasolnak hozzájuk: a) becslési problémák, a jövőbeli pénzáramlások feltárásának és becslésének megbízhatósága, b) bizonytalanság és kockázat, különösen a tőke alternatívaköltségének figyelembevétele, c) a pénz időértéke, azaz a különböző időpontokban jelentkező pénzáramlások összehasonlíthatóságának kérdése, d) opciós szemléleten keresztül a beruházásban rejlő jövőbeli döntési lehetőségek modellezése, c) értékelés, azaz milyen utóelemzési technikák használhatók az eredmények értékeléséhez.

Némethné Pál Katalin
A modern információtechnológiák alkalmazásának hatása a gazdaság versenyképességére
37. - 46. oldal

A gazdaság fejlődésében bizonyos technológiák elterjedése, alkalmazásba vétele egész korszakok növekedését - nem csupán a mértékét, de a növekedés szerkezetét, társadalomra gyakorolt hatását is - alapvetően meghatározzák. Így határozta meg a gőz munkára fogása a XIX., az elektromos energia felhasználása a XX. század arculatát és úgy tűnik, hogy a XXI. századét az informatika rajzolja meg. A számítástechnika, az Internet, a mobilkommunikáció (közhasznú rövidítéssel: ICT) történetéről, dinamizáló hatásáról már a múlt század utolsó éveiben sokat tudtunk, most az érdeklődés afelé fordult, hogyan terjed, és milyen hatásokkal jár az információtechnológia a gazdaság "hagyományos" ágazataiban. Ebben a cikkben a GKI Gazdaságkutató Rt. e témában folytatott kutatásainak első eredményeit foglalja össze a szerző.

Németh Patrícia
A versenyképesség és a környezetvédelem kapcsolata
47. - 57. oldal

A versenyképesség napjainkban talán a gazdasági szakirodalomban a leggyakrabban megjelenő szó, akár divatszónak is nevezhetjük. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan az is jellemző, hogy nagyon gyakran nem határozzák meg, mit értenek versenyképesség alatt, illetve annak melyik szintjével foglalkoznak. A versenyképességnek legalább az alábbi öt szintje különböztethető meg: nemzetközi, regionális, iparági, vállalati és termék. A versenyképesség fenti különböző szintjei között természetesen vannak kapcsolatok, azok egymástól nem függetlenek. A szerző cikkében elsődlegesen a vállalati és termékszintű versenyképességi szintekkel foglalkozik, amelyek között véleménye szerint különösen erős összefüggés van.

Utolsó frissítés: 2018.11.30.