Március - 2019
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Vezetéstudomány 37. k. 2006. Különszám



SZINTAY István
EFQM alapú értékelés az Észak-magyarországi régió vállalkozásainak mintáján
3. – 20. oldal

A cikk keretében áttekintést adunk a kutatás előzményeiről, főbb megállapításairól és a további teendőkről, elképzelésekről. Természetesen a teljes körűség, a részletes bemutatás terjedelmi okok miatt sem lehetséges, de egyértelművé tudjuk tenni az észak-magyarországi régió gazdasági szereplőire, különösen a KKV-okra jellemző kedvezőtlen helyzetet. Vizsgálatainkat az EFQM modell elveit felhasználó metodikára építettük. Kidolgoztunk néhány speciális értékelési technikát. Az összemérhetőség céljából megadtuk a régió és B.-A.-Z. megye vállalatainak típus leírását és számszerű színvonal paramétereit. Felvázoltuk azokat a programokat, amelyek sikeres megvalósítása alapján – reményeink szerint – pozitív irányú elmozdulás következhetne be.

VERESNÉ SOMOSI Mariann
Integrált vezetési modell – önfejlesztés, tudásmenedzselés
Egy pilot program tapasztalatai a Magyar Köztársaság Rendőrségénél
21. – 38. oldal

A cikk egy integrált vezetési modell kialakításának vizsgálatával foglalkozik a Magyar Köztársaság Rendőrségénél végzett pilot program tapasztalataira építve. A kidolgozott és rendőrségre adaptált metodika az európai gazdasági térség és rendőrségi szervezetek számára is elfogadott EFQM modell struktúrájára és a Balanced Scorecard filozófiájára épít. E módszer megítélésünk szerint jó eszközt és támogatást adhat a rendőrségi vezetőknek a szervezeti tanulás, a kiválóság szemléletének elterjesztésére, saját programok alkotására, a best practice

SZAKÁLY Dezső
Technológiatranszfer: A tudásáramoltatás hatékony módszere
39. – 49. oldal

A nemzetgazdaság fejlődését meghatározó módon befolyásoló tényező, hogy milyen mértékben képes egy-egy ország, az egyre intenzívebbé váló nemzetközi technológia transzferekbe bekapcsolódni. Az elmúlt néhány évben a megvalósult transzferekben – a tudásáramoltatás intenzifikálása érdekében – meghatározó szerepet vállaló országok törekvéseiben két markáns jelenség figyelhető meg. Az egyik, a globalizálódás és a vállalati aktivitások nemzetköziesítésének eredménye, ami a transzfer forgalom erőteljes növekedésében mutatható ki. A másik az a törekvés, amely abban nyilvánul meg, hogy az országok határozott lépéseket tesznek a transzfer mérlegük kiegyensúlyozása, pozitív szaldójának biztosítása érdekében.

HEIDRICH Balázs
Ördögi körök vonzásában. A szolgáltatások menedzsmentjének sajátosságairól
50. – 59. oldal

A cikk megpróbálta végigjárni egy szolgáltatás szervezeten belül történő megszületésének és tudatos kialakításának folyamatát. A szolgáltatás, mint termék megfogalmazásától egészen a fogyasztói igényeknek és a szervezeti kompetenciáknak, illetve képességeknek történő megfelelésig. Megállapítja, hogy hosszú távon nem lehet szem elől téveszteni a belső szempontokat sem, bármennyire üdvözítő megoldásnak tűnik a külső kihívásokra történő mindenáron való reagálás. Ez a vezetés szempontjából nagyon gondosan tervezett szolgáltatáskoncepció kialakítását igényli, amely a változó fogyasztói igényeket is képes kielégíteni és ezeknek tartósan megfelelő működési modellt kialakítani. A szolgáltatások működtetésének legnagyobb veszélyét az ún. stratégiai csapdák vagy ördögi körök rejtik, amelyekben az önmagukban racionálisnak és hatékonynak tűnő egyedi válaszreakciók összességeként egy lefelé tartó spirál indulhat meg mind az alkalmazotti, mind a fogyasztói szinten. Ezen csapdák kerülgetése az állandó változásoknak való megfelelésben nagyon érzékeny vezetői feladat, komoly szolgáltatás-tudatos működést kíván meg.

DEÁK Csaba
A Projektmenedzsment érettsége
60. – 68. oldal

A projektmenedzsment egy képesség, amire szervezetnek és minden vezetőnek szüksége van a portfoliójában, több hagyományos eszköz, módszertan mellett. Ez a tanulmány a projektmenedzsment egy strukturált megközelítésével segíti a vezetőket, elemezve a projektek szintjeit és a szervezet felkészültségét a projektek hatékony véghezviteléhez. Két modell ismertetésén keresztül az olvasó képet kaphat az érettségi szintekről. A tanulmány három egyszerű lehetőséget mutat be, melyek támogathatják a szervezet szintű fejlődést: a minőségbiztosítás, az akció előtti és utáni áttekintések, illetve a projekt iroda létrehozása.

SOMOGYI Márta
Balanced Scorecard és Controlling
Filozófia és/vagy menedzsmenteszköz a szervezetek vezetésében
69. – 78. oldal

A tanulmányban a szerző a controlling és Balanced Scorecard összehasonlítását végzi el, a
bemutatott szempontok alapján. Az összehasonlítás célja a controlling és a BSC viszonyának meghatározása: értelmezhető-e közöttük prioritás, ugyanazon módszertan két eszközéről van-e szó, esetleg két teljesen eltérő eszközként, módszerként, filozófiaként kezelendőek. A szerző a vizsgálat hipotéziseként a Balanced Scorecard szülőatyjainak állítását alkalmazta, amely szerint: „A ’mérési és értékelési’, valamint a menedzsmentrendszer közötti különbségtétel finom, de döntő jelentőségű: a mérési és értékelési rendszernek csupán eszközt kell nyújtania
egy fontosabb cél eléréséhez, egy olyan stratégiai menedzsmentrendszer kialakításához, amely segítséget  nyújt a vezetőknek a stratégia végrehajtásában, valamint abban, hogy visszacsatolást kapjanak a stratégiáról” (Kaplan – Norton, 2000: 254). A tanulmány ezen hipotézis igazságtartalmának vizsgálatát tűzte ki céljául.


SOMOGYI Aliz
Reformérett közügyek Public Management: új irányok, átalakuló cél- és eszközrendszer
79. – 86. oldal

Jelen tanulmány célja többszörös: részben e terminológiai káoszban való eligazodás megkönnyítése, másrészt az a nem titkolt szándék, hogy a közszféráról – gyakran nem alaptalanul alkotott – pejoratív (köz)megítélésünk némiképp javuljon a szektorális specifikumok felismerése és megértése által, végül a szektor reformpolitikai törekvéseinek átfogó jellegű bemutatása, kitérve az „új közmenedzsment” (New Public Management) legfőbb üzenetének megismertetésére, annak elméleti gyökereire, kulcstényezőire.

MESTER Csaba
Hogyan válik a CRM a vállalatok versenyképességének meghatározó elemévé?
87. – 97. oldal

A cikk célja, hogy megfogalmazza, mi is az a CRM, milyen elvárásokat támaszthatnak a vállalati vezetők egy ügyfélkapcsolati rendszerrel kapcsolatban, hol van a helye a vállalati stratégiában, és hogyan lehet a vállalati hatékonyságnövelés eszközévé tenni. A tanulmány szerzője bemutatja a CRM kialakulását, a modern értelemben vett CRM fellelhető megközelítéseinek strukturált vizsgálatát és egy komplex definíciót fogalmaz meg.
Részletesen taglalja a CRM céljait és a CRM-megoldásokkal kapcsolatos elvárásokat, melyekből a végén talán képet alkothatunk arról, miért is tekinthető az ügyfélkapcsolatok kezelése a versenyképesség fontos tényezőjének. Ezen túl bemutat egy, a magyar vállalatok körében zajló CRM-kutatást, mely hazánk piaci szereplőinek ügyfélszolgálati területen való felkészültségét hívatott megvizsgálni.

BERÉNYI László – HEIDRICH Balázs
Zöld stratégia – barna kultúra? Koordinációs eszköztár és szervezeti kultúra a környezettudatosság szolgálatában
98. – 106. oldal

A környezettudatos szervezeti működés a XXI. századra kulcskérdéssé vált. OTKA kutatásuk keretében a környezettudatosság összetevőit, jelenlegi színvonalát és fejlesztési lehetőségeit vizsgálják a szerzők, a szervezeti kultúra kérdéskörét bekapcsolva. A cikk termelő és szolgáltató szervezetek körében mutatja be az empirikus vizsgálatok stratégiaalkotásra és koordinációra vonatkozó eredményeit. Tapasztalataik szerint a magyar szervezetek komoly szervezési háttérrel rendelkeznek, több speciális környezeti eszközt sikerrel alkalmaznak, a
menedzsment eszköztáruk általános elemeinek környezeti kihasználását még meg kell tanulniuk. Koordinációs mechanizmusaik újragondolásával a szervezetek jelentős előrelépést tehetnek környezeti teljesítményük javításában. A szerzők cikkükben egy OTKA kutatás eredményeit mutatják be. A kutatás célja felmérni magyarországi szervezetek környezettudatosságának összetevőit, színvonalát, továbbá azon potenciáljaikat, melyek
segítségével környezeti teljesítményük javítható.

Utolsó frissítés: 2019.03.11.