November - 2019
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 13 14 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30  

Vezetéstudomány 37. k. 2006. április



HAJNAL György
Kultúra és teljesítmény a közigazgatásban
2. – 9. oldal

A szerző dolgozatában egy közigazgatásban végzett kérdőíves vizsgálat

eredményeit összegezi. A kutatás alapkérdése: a közigazgatási szervezetek

körében hogyan befolyásolja a szervezeti kultúra a szervezeti teljesítményt?

A kutatás e kérdést egy hat magyar minisztériumban folytatott kérdőíves

vizsgálat révén kísérli meg megválaszolni.

 

LOSONCZ Miklós
Szervezeti súlyképzés a magyar gazdaságpolitikában
10. – 20. oldal

A kis és közepes méretű vállalkozások ösztönzése minden ország

gazdaságpolitikájában előkelő helyen szerepel. Ez a tanulmány a kérdést

szélesebb összefüggésrendszerbe ágyazva, a szervezeti súlyképzés fogalma köré

csoportosítva tárgyalja. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi lehet a

szerepe a nagyvállalatoknak és a kis és közepes méretű cégeknek Magyarország

gazdasági fejlődésében, és e szerep érvényesítéséhez milyen gazdaságpolitikai

lépésekre van szükség. A tanulmány először a szervezeti súlyképzés közösségi

feltételrendszerét, a súlyképzést közvetlenül és közvetve befolyásoló közösségi

jogszabályokat tekinti át, majd a magyarországi  vállalatszervezeti struktúra

áttekintése és elemzése  alapján a gazdaságpolitikával szembeni követelményeket

határozza meg.

 

BUZÁDY Zoltán
Helyzetkép a hazai középvállalatok stratégiai szövetségeiről
21. – 28. oldal

A tanulmány a hazai középvállalatok által kötött stratégiai szövetségeket elemzi.

A stratégiai szövetségek elterjedése 1994-től gyorsult fel Magyarországon. A

folyamat jellegzetessége, hogy – a nyugati tapasztalatokkal ellentétben – elsősorban

nem konkurens cégek, hanem beszállítói-felhasználói kapcsolatban álló vállalatok

alakítottak ki tartós, részben integratív jellegű együttműködési viszonylatokat.

A stratégiai szövetségekben főként a marketing-értékesítési és a termelési

funkciókra irányult az együttműködés, míg a kutatás-fejlesztési megállapodások

aránya csekély. A stratégiai szövetségek jogi kereteit tekintve a meghatározatlan

időtávra szóló, írásos szerződéses megállapodás a legelterjedtebb megoldás. A hazai

középvállalatok döntően magyar tulajdoni érdekeltségű cégekkel létesítettek

szövetségesi kapcsolatokat.

 

NÉMETHNÉ PÁL Katalin
Mire is lövünk? A vállalati innováció állami ösztönzése
29. – 38. oldal

A szerző az innováció, a kutatás-fejlesztés hazai vállalati gyakorlatára volt kíváncsi.

Dolgozatában bemutatja azokat a tapasztalatokat, amelyekkel szembesült a kutatás során,

de megmaradt benne a fő kérdés: hogyan lehetne rávenni a kutatóhelyeket arra, hogy

szükséges és hasznosítható tudást kínáljanak a vállalkozások számára.

 

DEÁK István - LUKOVICS Miklós
A vállalati K+F támogatása controllingeszközökkel
39. – 47. oldal

Jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy a controlling tudományos megközelítése

hogyan reagál az új kihívásokra. Érzékeltetni kívánják azt, hogy a controllingrendszer

számára potenciális input adatokat szolgáltató pénzügyi számvitel hogyan kezeli a

kutatás-fejlesztést, és mindez milyen problémákat vet fel. A szerzők  fel kívánják

hívni a figyelmet arra, hogy a vállalat értéke jelentősen függ a szellemi tőke

értékelésétől és bemutatásától!

 

Esettanulmány
HORÁNSZKY Beáta
Vállalati struktúrák változásai a földgázellátó szektorban
48. – 54. oldal

A szerző tanulmányában a hazai gázellátás szervezeti rendszerét mutatja be a

kezdetektől napjainkig. Elemzi azokat a struktúraváltozásokat, melyek e szektorban

és ennek vállalatainál bekövetkeztek.

Utolsó frissítés: 2019.03.11.