Január - 2019
H K S C P S V
  01 02 03 04 05 06
07 08 09 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
22 23 24 25 26 27
28 29 30 31  

Vezetéstudomány 37. k. 2006. szeptember


TARI Ernő
A stratégiai analízis elméleti modelljei és a vállalati stratégiaalkotás
5. - 17. oldal
A szerző tanulmánya a vállalati stratégia racionális kialakítását megalapozó stratégiai analízis nemzetközi fejlődését tekinti át, az elméleti modellalkotás kezdeteitől a modern elemzési módszerekig terjedően. Az 1960-as évektől kezdődően öt periódust különböztet meg a stratégiai elemzés fejlődésében, sorra veszi az egymást követő elemzési irányzatok alapmodelljeit, és azok vállalati stratégiaalkotásban betöltött szerepét is bemutatja.

HOFMEISTER-TÓTH Ágnes – SIMON Judit
A Q-módszer elmélete és alkalmazása a marketingkutatásban
18. - 28. oldal

A Q-módszer a magyar társadalomtudományi kutatásokban, így a marketingkutatásokban is alig ismert módszer. Az angolszász szakirodalomban azonban, különösen a politikatudomány és a pszichológia területén elég elterjedten alkalmazzák. A Q- módszer valahol a kvalitatív és kvantitatív kutatások között helyezkedik el, és általában szubjektív vélemények, attitűdök és értékorientációk megállapítására használható. A szerzők bemutatják a Q-sort technika létrejöttének történetét, elméletét és módszertanát, valamint alkalmazási lehetőségeit a kvalitatív kutatás során. A cikk példákat hoz a Q-módszertan alkalmazására a nemzetközi és a hazai szakirodalomból, továbbá hangsúlyozza a Q-módszertan fontosságát az olyan feltáró kutatások számára, ahol személyiségtípusok képzése a cél, valamint a kvantitatív és kvalitatív módszereket alkalmazó kombinált eljárások számára. A cikk utal a módszer újszerű jellegére is.

NEMCSICSNÉ ZSÓKA Ágnes
A szervezeti kultúra szerepe a környezettudatos vállalati magatartásban
29. - 40. oldal

A tanulmány a környezeti tudatosság komponensei közül a környezeti értékeknek a szervezeti magatartásban játszott szerepét vizsgálja. A szerző álláspontja szerint a vállalat által vallott és követett értékek leginkább a szervezeti kultúrában érhetők tetten. Az empirikus kutatás célja ebből következően, hogy megvizsgálja a környezetvédelem szervezeti kultúrába ágyazottságát egy olyan vállalat esetében, amelynek környezettudatos szervezeti magatartása a környezeti tudatosság többi komponensét – vagyis a vállalat ökológiai tudását, környezeti attitűdjeit, cselekvési hajlandóságát, és környezetvédelmi tevékenységét – tekintve egy korábbi kutatás eredményei alapján konzisztensnek bizonyult. A tanulmány arra kíván rávilágítani, hogy a környezeti értékek kitüntetett jelentőséggel bírnak mind a szervezeti tagok, mind az egész szervezet környezeti tudatosságát illetően, és a szervezeti magatartás ilyen értelemben csak akkor lehet konzisztens, ha a környezeti értékek stabilan és ellentmondásmentesen épülnek be a szervezet kultúrájába.


DANKÓ Dávid – SZEGEDI Zoltán
A tevékenységalapú költségszámítás módszertani problémái és az idővezérelt tevékenységalapú költségszámítás
41. - 55. oldal

A költségszámítás és költségmenedzsment szakkifejezéseinek gyűjteménye a közelmúltban új taggal bővült: ez a Time-Driven ABC (TD ABC), ami magyarra idővezérelt tevékenységalapú költségszámításként fordítható. ATD ABC megjelenésével felerősödtek azok a kritikák, amelyek a „klasszikus” tevékenységalapú költségszámítás (ABC/PKR) módszertani hiányosságaira hívják fel a figyelmet. A szerzők cikkükben ezen apropóból tömören rendszerezik – a magyar nyelvű irodalomban tudomásunk szerint elsőként – a tevékenységalapú költségszámítás angolszász és német verziójának főbb jellemvonásait, majd részletesen bemutatják a „klasszikus” tevékenységalapú megoldásokkal kapcsolatos módszertani problémákat. Gyakorlati tapasztalataikat is felhasználva szót ejtenek a modellépítés és a modellfunkciók kiválasztása során jelentkező kihívásokról, valamint a rendszerműködtetéssel kapcsolatos nehézségekről. Cikkük utolsó részében rátérnek a TD ABC – mint az ezeket a nehézségeket leküzdeni hivatott módszertan – bemutatására és kritikus értékelésére. Véleményük szerint a TD ABC sok hasonlóságot mutat a német folyamatköltség-számítás (PKR) elméletével, ám nem tekinthető a német módszertan amerikai megfelelőjének.


DULEBA Szabolcs
A közép- és felső vezetői döntéseket támogató AHP-módszer és alkalmazása logisztikai szolgáltatók kiválasztására
56. - 60. oldal

A vállalatok és intézmények közép-, illetve felső vezetői gyakran szembesülnek komplex, többtényezős döntési problémákkal. Az AHP-t (Analitic Hierarchy Process) néhány multinacionális vállalat elsősorban a „make or buy” - vagyis a saját tevékenység elvégzése, illetve külső cég megbízása – döntésekre (Szegedi, 2003) alkalmazza, de gyakran használják partnercégek kiválasztására is. A szerző az utóbbihoz ad egy lehetséges kritériumrendszert, nevezetesen annak elősegítésére, hogy hogyan válasszák ki az optimális logisztikai szállítmányozót, azaz 3PL (Bokor, 2004) típusú partnereket (olyan logisztikai szolgáltatók, melyek megbízói más szektor vállalatai). A cikk célja e metódus előnyeinek és hátrányainak számbavétele, valamint alkalmazásának bemutatása egy valós gyakorlati problémán keresztül, mely nóvumnak számít a hazai szakirodalomban.

Utolsó frissítés: 2018.11.30.