Június - 2019
H K S C P S V
  01 02
03 04 05 06 07 08 09
10 11 12 13 14 15 16
17 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Vezetéstudomány 37. k. 2006. november



BERÁCS József
Oktatási hub a láthatáron - Logisztikai tapasztalatok tanulságai
2. – 11. oldal

Az itt következő tanulmány a felsőoktatás nemzetközi versenyképességének vizsgálatába ágyazva azt elemzi, hogy a XXI. század információs és logisztikai technológiáinak birtokában milyen lehetőségei vannak a feltörekvő országoknak. Az egyetemek és különösen a kutató egyetemek koncentrációja a fejlett országokban, elsősorban az Egyesült Államokban (lásd pl. a közgazdasági Nobel-díjasok egyetemi hátterét), valamint a kereslet várható növekedése a fejlődő világban (pl. Kína) felveti a kormányzati és a piaci erők összehangolásának szerepét a kereslet és a kínálat alakulásában. A Dubai Knowledge Village üzleti alapon tervezett új egyetemi rendszere szolgáltatja a hátteret ahhoz, hogy a szerző elemezze a felsőoktatást, mint szolgáltatást. A szolgáltatásra mint romlandó, nem készletezhető termékre vonatkozó előítéletek (mítoszok) felszámolását alkalmazza a felsőoktatási tevékenységre. A logisztikai gondolkodás és a piaci orientáció vezet el ahhoz, hogy a további három szolgáltatási jellemzőt (nem elválasztható, nem megfogható, heterogén) is feloldva, a piaci vállalkozó szempontjából nézze a felsőoktatási tevékenységet, mint terméket. Amellett érvel, hogy az egyetem, mint egy sajátos gyár alapul vétele, és az üzleti életben sikeres logisztikai, ellátási lánc menedzsmentbeli és készletezési módszerek alkalmazása egyrészt egy újfajta egyetemi formának nyithat teret a XXI. században, másrészt hatékonyabbá, sőt hatásosabbá teheti a hagyományos egyetemi rendszereket.

FARKAS Ferenc
A változásmenedzsment kritikus pontjai
12. – 21. oldal

Ez az írás a közelmúlt publikációinak kritikai elemzésével azokra a kritikusnak nevezhető pontokra irányítja a figyelmet, amelyek a szerző szerint, a hazai elméleti és gyakorlati szakemberek tudásbázisának növelése szempontjából is, fokozott érdeklődésre tarthatnak számot. Ezek a kritikus pontok sokfélék lehetnek. Előtérbe helyezésük és csoportosításuk minden esetben tartalmazza a szerzők szubjektivitását és prioritásait, különös tekintettel arra a tényre, hogy a változásmenedzsment komplex, sokszor zavaros (messy) problémák kezelésére irányul, amelyekben az ok-okozati viszonyok korántsem egyértelműek. Így a vizsgálandó tényezők sorrendje is akár felcserélhető lehet – függően a kutatási és gyakorlati céloktól vagy súlypontoktól.

PATIK Réka
„Látható kéz” és innováció – olasz iparági körzetek ma
22. – 32. oldal

Az olasz iparági körzetek jelentős átalakuláson mentek át az utóbbi években. Ezek az átalakulások még nem értek véget, kimenetelük legalább akkora érdeklődésre tarthat számot, mint a körzetek ’80-as és ’90-es évekbeli sikerei. A nemzetközi szakirodalom már régóta jelzi a változásokat, melyek alapján három fejlődési út látszik körvonalazódni: az iparági körzetek belső átszerveződése, a körzetek eddig társadalmilag és gazdaságilag is zárt határainak megnyílása, valamint az intenzívebb, radikális innováció felé való elmozdulás. Az ezek közti választás egyben azt is meghatározza majd, mennyit képesek a körzetek megőrizni eddigi jellegzetes vonásaikból, ám ugyanez fordítva is igaz: az eddigi jellegzetességek, azaz a társadalmi beágyazottság, kulturális háttér befolyásolja, sikeressé válhat-e a választott fejlődési út. Az iparági körzetek tipikus vonásainak közgazdaságtani elméletek és különböző modellek alapján történő összegzése után főként azon jellegzetességeket és tendenciákat vizsgálja a tanulmány, melyeket a magyar régiók, köztük a Dél-Alföld számára is érdemes átgondolni.

GAÁL Zoltán – HAUSZMANN János
Lágy eljárások alkalmazása a karbantartási döntések kimenetelének előrejelzésében
33. – 50. oldal

Karbantartási feladatok attól kezdve léteznek az ember életében, amióta munkája megkönnyítésére eszközöket használ. Ezek az eszközök tönkrementek, meghibásodtak használatuk során, így gondoskodni kellett az eszközök munkavégző képességének megbízható megőrzéséről, és mindezt a lehető legrövidebb idő alatt. A karbantartási döntések kimenetelének pontos jóslása az információk hozzáférhetősége, a döntési szempontok és elvárások magas száma, valamint a döntéshozók egyéni pszichológiai beállítódása miatt igen bonyolult. A rendszer viselkedésének tanulmányozására akkor van esély, ha képesek vagyunk tömör, leíró formában rögzíteni a rendszer viselkedését.

MOLNÁR Ferenc
Fenntartható erőforrás-felhasználás és stratégiai tervezés. A biomassza energetikai célú hasznosításának példáján
51. – 56. oldal

A „Fenntartható erőforrás-felhasználás és stratégiai tervezés a biomassza energetikai célú hasznosításának” című írás bemutatja az életciklus szemlélet, az ökológiai lábnyom és az ökológiai deficit tervezés- és döntéstámogató felhasználásának lehetőségeit. Kitér arra, hogy az erőforrás- és területhasználat-tervezés területén – ezen belül a biomassza energetikai célú hasznosításhoz kapcsolódóan – milyen problémák jelennek meg az életciklus szemlélet hiánya és a fenntarthatósági indikátorok mellőzése miatt.
  

Utolsó frissítés: 2019.03.11.

femdom-mania.net femdom-scat.net hot-facesitting.ru