Január - 2019
H K S C P S V
  01 02 03 04 05 06
07 08 09 10 11 12 13
14 15 16 17 18 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31  

Vezetéstudomány 37. k. 2006. december



SZABÓ Katalin
Versenyző megoldások természetes szelekciója -
A vállalatfelfogás változása az informatizálódó gazdaságban
2. - 15. oldal

Az információgazdaság felé haladva, a vállalati filozófia a fizikai-mechanikai szemlélettől a természetes szemlélet felé fordul. A vállalat bizonyos értelemben a természetet (és a piacot) kezdi utánozni. Míg korábban a vállalatokat – az indusztriális kor szellemének megfelelően – mind működtetőik, mind az elmélet képviselői – mechanikai szerkezetnek, gépezetnek tekintették, addig mai működésük inkább „élőlénynek” mutatja őket. A társaság egyre inkább önállóan tevékenykedő munka-csoportok, projektek szerves és gyorsan változó rendszere. A vállalat működési logikájának a megváltozása szükségképpen a vállalatfelfogás átértékelésére kényszeríti a kérdéskörrel foglalkozókat. Az olyan újító gazdaságban, mint az információgazdaság, kézenfekvőbb az evolucionista megközelítés, mint a hagyományos statikus egyensúlyi szemlélet. A folyamatos fejlesztések és innováció miatt nem meglepő, hogy – a többnyire statikus helyzeteket taglaló, klasszikus tanokkal szemben – növekszik az érdeklődés az egyensúlyból való kilendülést, a fejlődést, a változást középpontba állító evolúciós vállalatelméletek iránt.

HOVÁNYI Gábor
A vállalatvezetés versenye és a vezetők szerepe a makro- és mikrogazdaság
"párbeszédében"
16. - 22. oldal

A kiteljesedő globalizáció és az egyre növekvő tőkekoncentráció hatására - melyet a kutatás-fejlesztés mind nagyobb ráfordításigénye és a termelés globalizációval lépést tartó kapacitáskövetelménye egyaránt sarkall - sok szó esik napjainkban versenyről, versenyképességről, versenyelőnyökről. Ezek új kérdéseit épp úgy felvetik a vállalatok szintjén, mint az országok (sőt, egyes gazdasági régiók) vonatkozásában. Kevesebbet emlegetik viszont a menedzsment versenyét - pontosabban ennek a globalizálódás új kihívásaira válaszoló nemzetközi versenyképességét. A szerző dolgozatában ennek bemutatására vállalkozott.

POÓR József
Vállalatok nemzetköziesedésének szervezeti keretei és az emberierőforrás-menedzsment funkció
23. - 32. oldal

A modern nemzetközi vállalatok a második világháborút követően jöttek létre. A nagy amerikai vállalatok felvásárlásokkal, vegyes vállalatok létrehozásával vagy zöldmezős beruházásokkal kiléptek a nemzetközi porondra. A II. világháború után kibontakozott nemzetköziesedési tendenciákat nagyban segítették többek között: a technológia ugrásszerű  fejlődése, a Marshall program, a GATT tárgyalások, valamint az 1957-ben megkötött Római Szerződés életbelépése. Az amerikai cégek gyors nemzetközi térnyerését nem mindenhol fogadták osztatlan örömmel. A francia Servan-Schreiber 1967-ben megjelent American Challenge című könyvében felhívta az európai cégek figyelmét saját erőik koncentrálására és a megfelelő válasz kidolgozására az amerikai kihívással szemben. A szerző cikkében áttekinti a nemzetközi vállalatok szervezeti kereteinek és formáinak átalakulását, továbbá megvizsgálja, hogy az emberierőforrás-menedzsment (HRM) milyen helyet foglal el az ilyen szervezeteken belül.

MEZEY Gyula
Válságdöntések és a jövő előrejelzése
33. - 42. oldal

Válsághelyzetben a döntéshozóknak gyorsan kell dönteniük, hogy lépést tudjanak tartani a gyorsan változó és általában sok bizonytalanságot (információhiány, illetve ellentmondó információk tömege) tartalmazó helyzettel. Ezek a döntések azonban kockázatosak. Ezeknek a kockázatoknak a mérsékléséhez és a konfliktusok minél gyorsabb és kielégítőbb kezeléséhez ad elméleti és gyakorlati segítséget a szerző.


KELEMENNÉ ERDŐS Anikó
Stratégia és marketing a tömegközlekedésben
43. - 51. oldal

A tanulmány primer kutatás keretében a személyszállító közúti és vasúti közlekedési vállalatok stratégiai- és marketingmenedzsment módszereit elemzi. Az iparági stratégiák megalapozását a marketing-információrendszeren keresztül vizsgálja, amelynek alapján a megfogalmazott stratégiai célokat, illetve azok megvalósításához rendelt eszközöket analizálja. A vállalati stratégia elméleti célkitűzéseit a gyakorlatban megvalósuló marketingstratégia bemutatásával jeleníti meg.

Utolsó frissítés: 2018.11.30.