Január - 2019
H K S C P S V
  01 02 03 04 05 06
07 08 09 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31  

Vezetéstudomány 37. k. 2006. Különszám, december



PRIMECZ Henriett
Étikus és émikus kultúrakutatások
4. – 13. oldal

Jelen cikk az összehasonlító kultúrakutatásokat mutatja be és csoportosítja aszerint, hogy étikus vagy émikus kutatásokról van szó. A szélesebb körben ismert dimenzionális modelleken túl (Kluckhohn és Strodtbeck, Edward T. Hall, Geert Hofstede, Fons Trompenaars és Charles Hampden-Turner, Salom H. Schwartz, GLOBE kutatás) a szerző röviden ismerteti a kulturális metafora (Gannon) elméletét, és három példával (Portugál bikaviadal, Izraeli kibuc és mosav, Thai királyság) meg is világítja miben nyújt több ismeretet (megértést) ez a kultúra-feltárási módszer a korábban bemutatottaknál és ugyanakkor mire nem alkalmas a módszer. Végül a Kulturstandard módszer kerül bemutatásra, amely sajátos ötvözete az émikus és étikus kutatásoknak.

TOARNICZKY Andrea
A szervezeti kultúra mérési kultúrája: kérdőív tipológia és kulcsdimenziók
14. – 24. oldal

A tanulmány célja bemutatni a kérdőíves felméréseknek a szervezeti kultúra-kutatásokban betöltött szerepét. A kitűzött cél elérése érdekébena szerző: (1) elhelyezi a kérdőíves kultúra kutatásokat a szervezeti kultúra kutatási terében; (2) szervezeti kultúra kérdőív típusokat definiál az általuk vizsgált kultúraszint (magatartás, érték) és az elemzés fókuszában álló összefüggés (vagy annak hiánya) függvényében (kultúra – teljesítmény, kulturális illeszkedés); (3) meghatározza a kulturális kulcsdimenziókat.

KARÁCSONY András
Szervezeti kultúra típusok a magyar vállalatok körében
25. – 34. oldal

A kutatás megkíséreli feltárni, hogy a magyar szervezetek besorolhatók-e olyan kisebb csoportokba, amelyek jól megragadható, homogén szervezeti kultúrával rendelkeznek. A kutatás során a GLOBE (Global Leadership and Organizational Behavior Effectiveness) kutatási módszerére építve többváltozós statisztikai eljárások segítségével három szervezeti kultúra klasztert (piacorientáltak, közszolgálatiak, tradicionálisak) sikerült elhatárolni. A három klaszter vállalatai szignifikánsan különböznek a legtöbb szervezeti kultúra változó mentén.
      
BAKACSI Gyula
Kultúra és gazda(g)ság – a gazdasági fejlődés és fejlettség és a GLOBE kultúraváltozóinak összefüggéei
35. – 45. oldal

A kultúra tanulmányozásának nemcsak a társadalmi viszonyokat tanulmányozó kutatások középpontjában kell állnia, hanem egyre erőteljesebben be kell vonulnia a gazdasági jelenségek értelmezésébe és magyarázatába, valamint a gazdasági sikerességet megalapozó eszközrendszerbe. És fel kell tenni a kérdést: vannak-e a kultúrának – szűkebb értelemben a gazdaságról, szélesebb értelemben általában a természetről, a társadalomról és az emberről kialakított érték és hiedelemrendszereinknek – olyan jellegzetes mintázatai, amelyek növelik esélyeinket napjaink gazdasági küzdelmeiben, vagy éppenséggel vannak-e olyan kulturális mintázatok, amelyek csökkentik, korlátozzák versenyesélyeinket.
A kultúrakutatások többnyire alapkutatás jelleggel tárják fel a kulturális mintázatokat, és ritkán vállalkoznak arra, hogy a kultúrák gazdasági-társadalmi fejlődésre, fejlettségre gyakorolt hatását, e hatás ok-okozati viszonyait vizsgálják és elemezzék. A szerző erre vállalkozott, írásában a nemzeti kultúrák, a gazdasági fejlődés-fejlettség, illetve a versenyképesség közötti összefüggéseket tárja fel.

SZŐTS-KOVÁTS Klaudia
Merre tart az emberi erőforrás menedzsment?
46. – 55. oldal

A HR gyakorlat és tudományos eredmények számos ellentmondással szembesítenek bennünket, amelyek nagy része már a kezdetektől végigkíséri a HR szakterületet. A szerző célja a jelenlegi HR gyakorlatban rejlő ellentmondások, nehézségek feltárása, amelyek lehetséges megoldási alternatíváit is bemutatja. A cikk első részében található az emberi erőforrás menedzsment  elméleti gyökereinek és fejlődésének áttekintése, amely hozzájárul a HR komplex helyzetének a megértéséhez.

TAKÁCS Sándor
A státushierarchia hatása a csoport teljesítményére
56. – 69. oldal

A tanulmány a csoporton belüli státuszhierarchia kialakulásának és szerepének különböző értelmezéseit, magyarázatait mutatja be a csoportdinamika, szociológia és közgazdaságtan határmezsgyéjén mozogva, középpontban a státusz és teljesítmény viszonyának (az ún. Máté-effektus) kérdésével. A cikk rámutat a különböző értelmezési lehetőségek (privilégium, reputáció, hatalom és legitimitás) és a Mérei féle több-szempontú szociogram közötti párhuzamokra. Az elméleti összefoglalás végén sor kerül egy játékelméleti magyarázatra épülő tipológia bemutatására, melynek fő üzenete, hogy a szituációs feltételeknek megfelelően eltérő típusú státuszhierarchiák lehetnek hatékonyak. Jelentős külső és belső változások idején a csoport alkalmazkodásának elakadása a változás és stabilitás kettős követelményének való megfelelés nehézségeire vezethető vissza, ami a közhiedelemmel ellentétben nem csak a státuszhierarchia megmerevedésében ölthet testet (bár ez eléggé tipikus megnyilvánulási formája). A cikk ezt az értelmezési keretet esettanulmányos módszerrel finomítja tovább két különböző csoportszituációban végrehajtott, státuszhierarchiára irányuló szervezetfejlesztési beavatkozás elemzése alapján. A cikk végén vezetőknek szóló gyakorlati javaslatok is megfogalmazásra kerülnek.

VÁRADI SZABÓ Zsuzsa
A paradoxonelmélet, avagy gondolkodásmódunk paradoxonja
79. – 78. oldal

A paradoxon fogalmát sokan és sokféleképpen értelmezik, legtöbbször valamilyen ellentmondással azonosítva. Azonban a szó valódi jelentése a paradoxonelmélet tükrében érthető meg igazán, amely egy szemléletváltási kísérlet, az ellentmondásosnak tűnő jelenségek újfajta megközelítési lehetősége. A cikk első részével a szerző célja, hogy a paradoxonok fogalmának minél tágabb értelmezését tegye lehetővé, hogy maga az elmélet, mint egyfajta „metakeret” nyerhessen értelmet. (A második részben a gyakorlati alkalmazási lehetőségekről ír.) Ebben a felfogásban a paradoxonelmélet nem került még széles körben bevezetésre a magatartástudomány területén, így a szerző szeretne elméleti alapot nyújtani mind a továbbgondoláshoz, mind a gyakorlatban történő alkalmazáshoz. Először felvázolja a paradoxonelmélet filozófiai, valamint matematikai-logikai alapjait, majd megvilágítja lényegét gondolkodásmódunk paradoxonján keresztül. Végül röviden bemutat egy csoportdinamikai tanulmányt (Smith - Berg, 1987), amely kitűnően illusztrálja, hogyan érvényesülhet a paradoxonelmélet egy adott jelenség újraértelmezésében.

GELEI András
A szervezet interpretatív megközelítése
79. - 97. oldal

Az interpretatív elmélet a főáramot jelentő funkcionalista szervezetközelítések egyik legfontosabb alternatívája. Bár a szerző lényeges célnak tekinti, hogy a tudományos célú szervezetvizsgálatokban hazánkban is szemléletváltás következzék be, nagy veszélynek tartja ezen alternatív megközelítések félreértését. Jelen tanulmány fő célja ezért az interpretatív szervezetközelítés tudományelméleti alapjainak megvilágítása, illetve illusztratív példákon keresztül az elmélet szervezeti relevanciájának bemutatása, és a megközelítés hozzákötése a kvalitatív szervezetkutatáshoz.

Utolsó frissítés: 2019.03.11.

femdom-mania.net femdom-scat.net hot-facesitting.ru