December - 2018
H K S C P S V
  01 02
03 04 05 06 07 08 09
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31  

Vezetéstudomány 40. k. 2009. április

Vezetéstudomány 40. k. 2009. április


SZABÓ Katalin
Innováció Magyarországon: Felülnézetben és földközelben
2. – 15. oldal

A globális válság szerte a világban a követett gyakorlat és gazdaságfilozófia felülvizsgálatára kényszeríti a szereplőket: egyéneket, vállalatokat és államokat egyaránt. A közgazdászoknak jött el az ideje, akik a nyomtatott és elektronikus médiában versengve keresik a kilábalás lehetőségeit. Lehet, bár e tanulmány írója nemigen hisz benne, hogy a pénzügyi rendszer, a bankok iránti bizalom helyreállítása és a kereslet állami felpumpálása a már ismert keynesi módszerekkel egy-két éven belül meghozza a várva várt fellendülést a fejlett országokban. Reménykedhetünk abban, hogy a mozgásba lendülő vonatra mi is felkapaszkodhatunk. De mi
lesz azután, a következő évtizedben, amikor szinte minden innovációs mutatót tekintve az alsó harmadban vagy a sereghajtók között vagyunk az európai rangsorban?


HEIDRICH Balázs
Változó idők nyomában – kísérlet a magyar és román szervezeti kultúra változások
összehasonlítására
16. – 27. oldal

A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a termelő- és szolgáltatószervezetek kultúrájának sajátosságait döntően észak-magyarországi és erdélyi mintán. Az összehasonlításhoz hat dimenziót használt a szerző. A két minta között jelentős különbségek tapasztalhatók. A magyar mintán sokkal meghatározóbban jelentkezett a szektoriális hovatartozás. Ez a különbség a termelő- és szolgáltatószervezetek között nem jelent meg élesen a román mintában. A szervezeti méret mindkét mintán jelentős kultúrabefolyásoló tényezőnek bizonyult.


SZABÓ Zsolt Roland – VIDA Gábor
Szolgáltató központok Magyarországon
28. – 42. oldal

A szolgáltató központok (Shared Service Center – SSC) mintegy 15 éve jelentek meg Magyarországon, és jelenleg mintegy ötven működik hazánkban. Népszerűségük töretlen, és az üzleti szféra mellett a közszolgálatban is megjelenőben vannak (Ulbrich, 2003). A szolgáltató központok létrehozásának indítékairól és módjáról számos tanulmány született (Arthur Andersen, 2000; PwC, 2006), azonban tényleges működésükről kevés információval rendelkezünk mind hazai, mind nemzetközi szinten. A szerzők tanulmányukban a szolgáltató
központokra vonatkozó, másodlagos forrásokból származó megállapításokat, 21 Magyarországon működő központ vezetőitől gyűjtött elsődleges adatokkal tesztelték. Az alapadatok Vida Gábor (2008) e tárgyban született MB-diplomamunkájához készített kutatásából álltak rendelkezésre. A szerzők a jelen cikk összeállításához az adatokat tovább vizsgálták, összefüggéseiben is továbbelemezték. A tanulmány jelentős eredményének
tekinthető, hogy a szolgáltató központok valós helyzetképét sikerült felvázolni a célok, tevékenységek, szervezeti működés és felelősségek, valamint a telephely-választás dimenzióiban. Sikerült azonosítani az SSC- vezetők gondolatait meghatározó folyamatos hatékonyság- és minőségjavítási motivációt, az emberek és a rendszerek fejlesztésének eltérő növekedési szemléletét és a túlzott nemzetköziesedés csapdáit.


BENCSIK Andrea – MAROSI Ildikó
A „Tudás Templomai” hívők és szerzetesek nélkül? –  Avagy tudásmenedzsment a felsőoktatásban
43. – 53. oldal

Az egyre gyorsuló változások, az egyre szigorodó követelmények között kiéleződő verseny rákényszeríti a gazdasági élet szereplőit a tudásmenedzsment-rendszerek, mint versenytényező kialakítására és működtetésére. Ám a piaci változások nem állnak meg az egyetemek, a főiskolák falainál, begyűrűznek a felsőoktatási intézmények életébe is. A szerzők tanulmányukban – nagy léptékben – végigkövetik, hogy milyen változtatások történtek az elmúlt néhány évben, és megvizsgálják, rendelkezik-e a felsőoktatás a tudásmenedzsment
szervezeti és működésbeli feltételeivel, illetve milyen lehetőségek rejlenek ennek a szellemnek a kiteljesítésében. Ez egyúttal a felsőoktatási intézményekből kikerülő fiatalok magatartását, munkához való hozzáállását is jellemzi, mely előrevetíti a piaci viszonyok között működő szervezeteken belüli tudásmegosztás, tudástranszfer érvényesítésének képességét.


SOMOGYI Márta
Versenyképesség a szakirodalomban – a fogalmi megközelítések összegzése és elemzése
(I. rész)
54. -64. oldal

A szerző jelen tanulmányában a versenyképesség fogalma körül kialakult megközelítéseket veszi sorra és hasonlítja össze. A versenyképességi fogalmakat, értelmezéseket – a lehetőségekhez képest – időbeli kialakulásuk, megfogalmazásuk sorrendjében mutatja be; ez a megközelítés ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy a fogalom időbeli alakulását (fejlődését, bővülését) is nyomon követhesse. Teszi mindezt azzal a szándékkal, hogy a megismert fogalmak, megközelítési módok és értelmezések segítségével megfogalmazzon egy definíciót, amelyet a továbbiakban mértékadónak tekint. A definíció pedig segítségül fog szolgálni egy
vállalati versenyképességet mérő modell kidolgozásához.


GRASSELLI Nóra Ilona
Lehet akciókutatásból doktorálni? – Eszményképek kontra valóság
65. -71. oldal 

Ez a cikk egy akciókutatás-alapú doktori disszertáció tanulságait összegzi. Az akciókutatás definiálása után a szerző megvizsgálja, hogy mi indíthat arra egy PhD-hallgatót, hogy ezt a „módszert” alkalmazza. Ezt az ideálképet saját akciókutatásának tapasztalataival összevetve olyan szervezési, módszertani és tudományos kérdéseket vizsgál, amelyek mérlegelése elengedhetetlennek tűnik a doktori akciókutatás elkezdése előtt.

____________________________


Budapest Management Review Vol. 40. April, 2008.

Szabó , Katalin
Innovation in Hungary – On global and corporate level
pp. 2 – 15.

In her paper the author analyses the position of the Hungarian innovation from both macroeconomic and microeconomic point of view. She finds their position desperate
and according to the surveys we could not count on significant changes in the position of the innovation and R&D. But these fields would have an important role in the emergence from the crisis.

Heidrich , Balázs
Chasing the Wind of Change – An Attempt to Compare Hungarian and Romanian Organisational Culture
pp. 16 - 27.

The objective of the study was to identify cultural characteristics of service and production companies in the Northern-Hungarian region and in mainly the Transylvanian part of Romania. Six dimensions were used for comparison. Significant differences could be traced between the two sample based on cultural background. The sector of business was more of an influential factor in the Hungarian sample. Service organizations tend to have a significantly
different organizational culture than production ones. The difference was less evident in the Romanian sample. Size of the organization appeared as an influential factor in both samples.


Szabó , Zsolt Roland – Vida , Gábor
Shared Services in Hungary
pp. 28 – 42.

The first Shared Service Centers (SSC) was settled down about fifteen years ago in Hungary, and by today, there are more then 50 are operating in the country (ITDH, 2008).  Their popularity is still rising, even in the non-profit sector (Ulbrich, 2003). Several research has been conducted  about the motivation as well as about the process of establishing
SSCs (cf. Arthur Andersen, 2000; PwC, 2006), however, we still have little knowledge about how SSCs are operating and evolving either in Hungary or in international context. In order to fill this gap, the authors have conducted an in-depth field research among 21 executives
of SSC operating in Hungary testing the hypotheses formulated on the basis of secondary database analyses. The primary data collection was done by Vida (2008), the authors analyzed the contingencies with sophisticated quantitative research techniques. The contribution of the paper has been achieved by highlighting some insights about SSCs’ operations in Hungary such as, what are their targ ets, scopes, processes and liabilities, and all together about SSC evolution. The authors have found evidence that the executives of SSCs are driven by lean philosophy, and there is a difference in growth orientation with regards of people and systems. Finally, the authors have identified the traps of forced international expansion.


Bencsik , Andrea – Marosi , Ildikó
The temples of knowledge without believers and monks? – Or Knowledge management in the higher education
pp. 43 – 53.

Among the continually accelerating changes and the sharp requirements the economic competition becomes sharper that forces the participants of economy to create and operate
knowledge management systems as an important fact of competition. The changes of market do not stop at the walls of universities and colleges they interfere into the life of institutes.
In their paper the authors will follow the changes of the recent years in the higher education and they will examine if it has the suitable conditions of organization and the operation of knowledge management system. In addition they will sum up what kind of possibilities they have to accomplish this mind. At the same time this conception will characterize the younger’s behaviour and attitudes to work when they leave educational in stitutions. These
facts will project in advance their skills of knowledge sharing and knowledge transfer in the companies at the competitive market.


Somogyi , Márta
Competitiveness in the literature – Summary and analysis of the definitional approaches
(part I)
pp. 54 – 64.

The author enumerates and compares the approaches of the competitiveness definition in her study. As far as possible the competitiveness definitions and explanations are  presented in chronical development and creation rota because this approach could give a possibility to follow up the chronical development (evolution and enlargement) of this definition. She would like to compose a definition which would assist in elaborating a model to measure the
corporate competitiveness.


Grasselli , Nóra Ilona
May a doctoral dissertation be prepared on action research? Ideals VS reality
pp. 65 -71.

The objective of this paper is to summarize the learning from a doctoral dissertation based on action research. After having defined what action research is, the author looks at the possible motives of a Ph.D. student for willing to  use this ’method’. She contrasts this ideal with the reality she experienced through her action research dissertation. The author discusses organizational, methodological, and scientific issues that seem to be essential for considering
action research as doctoral research.

 

 

Utolsó frissítés: 2019.03.11.