Február - 2019
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 21 22 23 24
25 26 27 28  

Vezetéstudomány 41. kötet. 2010. április

MÉSZÁROS Tamás
Régi és új elemek a stratégiai gondolkodásban
2. – 12. oldal

A mögöttünk álló mintegy két évtized jelentős mértékben változtatta meg a vállalatok működési feltételrendszerét. A globalizáció kiterjedésének az információtechnológia, az internet egykoron elképzelhetetlen térnyerésének egymással is összefüggő jelenségei új versenyhelyzetet, új értékeket, minden korábbinál gyorsabb változásokat produkáltak. Vajon átalakul-e a stratégiai gondolkodás is? Azoknak lett-e igaza, akik – éppen az ezredforduló eufórikus hangulatában – a már semmi sem igaz a stratégiai menedzsment eddigi elméletéből és gyakorlatából álláspontot képviselték, vagy kijelenthetjük, nem történt nagy ugrás, a vállalati jövőről való gondolkodás paradigmatikus elemei továbbra is használhatók, mi több, tetten érhetők úgy az elméleti munkákban, empirikus kutatásokban, mint a gyakorlati életben. E tanulmány döntően az ezredforduló utáni mintegy 5–7 év stratégiai szakirodalmában tallózva keres választ a feltett kérdésekre.

FEHÉR János
Kortárs személyes vezetési elméletek – A transzformatív felfogás szerepe és jellemzői (II. rész.)
13. – 20. oldal

A tanulmány második része kibontja az átalakító vezetés és a megelőző elméleteknek több, az első részben még nem érintett összefüggését. Ezt követően meghatározott dimenziók mentén átfogó értékelést nyújt a transzformatív vezetésről. Kitér az átalakulás hangsúlyára („emberek” és/vagy „szervezet”?), az „átalakító” jelző értelmezésére, a tanok időbeli relevanciájára, a transzformáció céljára, értelmére, a vezetői önfejlesztés szerepére, valamint az alkalmazás lehetséges szervezeti szintjeire. Foglalkozik a témakörhöz kapcsolódó túlzottan leszűkítő vagy általánosító, egyoldalú, elitista stb. értelmezések csapdáival. Megvilágítja, hogy a „transzformációs” paradigma (mint a „tranzakció-felfogás” ellentétpárja) nem zárja ki a reciprocitás tételezését a vezetési viszonylatban. Gyakorlati szempontból felveti az alkalmazás determináltságát, érdekkonstellációinak meghatározottságát. Figyelmeztet a rosszindulatú alkalmazás, a kiragadott vezetési eszköz- és hatáselemekkel való visszaélés súlyos veszélyeire, valamint a téves/hiányos felhasználás problémáira, majd érvekkel szolgál az autentikus vezetői alkalmazás szükségszerűsége és lehetőségei mellett.

HORTOVÁNYI Lilla
Vállalkozó vezetés Magyarországon
21. – 31. oldal

A vállalatok által követett stratégiákra, mint a múltbeli magatartásmintákban megfigyelhető szabályszerűségekre tekintünk. Annak ellenére, hogy ezek a magatartásminták igen változatosak, mégis a vállalati cselekvések konzisztens láncolata alapján, megfelelően alkalmazott taxonómia-képzéssel, néhány jól beazonosítható alapstratégiába sorolhatók be (lásd bővebben Miles – Snow, 1978; Antal-Mokos – Kovács, 1998; Hortoványi – Szabó 2006). Az empirikus vizsgálatokkal alátámasztott taxonómiák nemcsak feltárják az alapstratégiákat, de meg is magyarázzák a vezetési és szervezési folyamatok különbözőségeit (Ucbasaran és szerzőtársai, 2001). A vállalkozói vezetés is egy ilyen magatartásminta (latens stratégia), melynek azonosítása és alaposabb megvilágítása a cikk legfontosabb célja. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy a hazai kis- és középvállalatok vezetői milyen empirikus tapasztalatokkal szolgálnak a vállalkozó típusú vezetés jelenségének megértéséhez? A fentiek alapján a magyarországi vállalatvezetők vállalkozói tevékenységének empirikus vizsgálata az irodalomban beazonosított „réseket” tölti be nagymintás, kérdőíves felmérés segítségével, új kontextusban, feltörekvő piacon.

NÉMETHNÉ PÁL Katalin
Hol szökellnek a magyar gazellák? A dinamikusan növekvő kis- és középvállalatok néhány jellemzője
32. – 44. oldal

A kis- és középvállalatokról szóló gazdasági hírek leginkább e cégcsoport hátrányos helyzetéről, különféle nehézségeiről szólnak. A magyar sajtóban és gazdaságpolitikában viszonylag kevés figyelmet kapnak a gazelláknak is nevezett dinamikusan növekvő kkv-k, így keveset tudunk arról is, miben különböznek ezek – gazdaság dinamizálása szempontjából döntő jelentőségű – vállalatok a stagnálóktól. A GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatása e vállalatcsoport jellemzőinek megismerését tűzte ki célul. A vállalati felmérés azt találta, hogy a keresett különbségek elsősorban a vezetők hosszú távú gondolkodásában, a rendelkezésre álló humán erőforrásban és a magasabb innovativitásban körvonalazhatók.

KALICZKA Nándor – NAFFA Helena
Természetes jelzések a megbízó-ügynök koalíció jövedelmének hitelesítésében
45. – 54. oldal

A cikk a megbízó és ügynöke közötti jövedelemelosztási kérdések teoretikus gyökereit kutatja. A megbízóügynök kapcsolatot jellemző információs aszimmetria és kölcsönös bizalmatlanság következtében szükség van olyan objektív, mérhető jövedelemkategóriák meghatározására, amelyek csak nagy erőfeszítésekkel manipulálhatók. Ezt az igényt a teljes körű elszámolás megvalósításával képzett jövedelem minden kétséget kizáróan kielégíti. Folyamatosan működő megbízó-ügynök kapcsolatokat feltételezve azonban ez az elszámolás a gyakorlatban szinte megvalósíthatatlan. Ebből kifolyólag, a megbízó-ügynök kapcsolatok esetében, olyan diszkrét időszakokhoz kötött jövedelemkategóriák használatára kényszerülünk, melyek a gyakorlatban is alkalmazhatók. Ezek a jövedelemkategóriák segítséget nyújtanak a megbízó és ügynöke által alkotott koalíció jövedelmének, és egyben az ügynök teljesítményének megbízható méréséhez. A cikkben választ keresünk arra, hogy az egyes jövedelemkategóriák milyen szinten elégítik ki a megbízó által támasztott objektivitási és manipulálhatatlansági kritériumokat. A cikkben részletesen tárgyaljuk az egyes jövedelemkategóriákhoz tartozó bizonytalanságokat és manipulációs lehetőségeket, valamint az ezek hatását elimináló természetes jelzések létét. A cikkben továbbá arra is választ keresünk, hogy a természetes jelzések mennyire torzítják az ügynök által közölni kívánt információkat.

DÖRNYEI Krisztina – MITEV Ariel
Netnográfia avagy on-line karosszék-etnográfia a marketingkutatásban
55. – 68. oldal

A netnográfia olyan kvalitatív kutatási módszer, amely adaptálja az etnográfiai kutatási technikákat az on-line közösségek kultúrájának vizsgálatához (Kozinets, 2002). Információforrásként nyilvánosan elérhető on-line kommunikációs csatornákat használ, hogy azonosítsa és megértse az on-line fogyasztói csoportok gondolkodásmódját és döntési mechanizmusait, egyszersmind egyszerűen és hatékonyan használható eszköz. A netnográfia bizonyos szempontból az úgynevezett karosszék-antropológiára vezethető vissza. A szerzők cikkükben bemutatják a módszer eredetét és használatát.


Budapst Management Review Vol. 41. April, 2010. április 12.

Mészáros , Tamás
Old and new elements in the strategic thinking
pp. 2-12.

In the past two decades the operational conditions of companies have changed significantly. The spread of globalization, together with the once unimaginable but complementary expansion of information technology, the internet and interrelated phenomena have created a new state of competition, new values, and changes that are much more rapid than previously. Has strategic thinking also changed? Have the scholars who said – in the mood of euphoria at the time of the Millennium – that the hitherto known strategic management theories and practices have lost their relevance been proven right, or can we state that the pragmatic elements of the strategic thinking on the future of the companies are still relevant and can be, moreover, found in theoretical works, empirical studies as well as in practice? This study seeks answers to the above questions based on the strategic literature of the last 5–7 years.

Fehér , János
Contemporary individual leadership theories – The role and characteristics of Transformational Leadership II. part
pp. 13 – 21.

The present (second) part of this paper offers an analysis of the mutual relations between transformational  leadership and former theories not discussed so far in detail in Part I. This analysis is followed by an overview and assessment on specific lines that include the focus of transformation (“individual” or “organizational”); interpretation of the meaning of the adjective “transformational”; time limits on the relevance of the concepts, goals and objectives of transformation; the role of self-development of the leader; and adaptability to different organizational levels. The study highlights pitfalls including reductions, over-generalizations, one-sidedness and/or elitism in likely interpretations of the theory. It shows that the “transformation” paradigm (as a counterpart of “transaction”) should not exclude the relevance of reciprocity in the leadership context. From a user’s viewpoint it raises the issue of contextual determination, i.e. the constellation of stakeholder interests. The paper concludes with a warning against serious dangers of potential abuse in the application of
transformational leadership, including straining after effects through the misuse of certain components of its

Hortován yi, Lilla
Entrepreneurial management in Hungary
pp. 21 -31.

The underlying assumption of the paper is that strategy is a pattern in a streams of actions, whether intended or not. In spite of the great variance in these behaviors, a few consistent patterns can be identified. With the appropriate use of taxonomy formation, however, these patterns in behavior can be classified into a few easily separable types of business-level strategies (for more details see Antal-Mokos and Kovács, 1998; Hortoványi and Szabó, 2006; Miles and Snow, 1978). Taxonomies supported by empirical studies not only expose the generic strategies but, at the same time, explain differences in management and organizational processes (Ucbasaran et al., 2001). Entrepreneurial management is assumed to be one of such behavioral patterns (a latent strategy). The main goal of the research was to identify and analyze thoroughly the phenomenon of the entrepreneurial management process. toolkit, and, in addition, draws attention to problems of incorrect use and/or neglect of the theory. Finally, it presents arguments that support the opportunity for, indeed, the necessity of, an authentic and responsible adaptation in leadership practice.

Némethné Pál , Katalin
Where do the Hungarian gazelles leap? –  Some characteristics of the dynamically growing SME-s
pp.32 -44.

The news about the small and medium size enterprises speak about their disadvantageous status, about their different difficulties. The dynamically growing SME-s – they are called gazelles as well – got relatively few attentions both in the Hungarian media and in the economic policy. So we know very little about their differences from the stagnating ones, however the gazelles are very important from view of speeding up the economy. The investigation of the GKI Economic Research Co. aimed getting familiar with this group of companies. The business survey found that these firms differ in long term thinking of the managers, in the disposable human resources and higher innovativity from the slower SME-s.

Kaliczka , Nándor – Naffa , Helena
Natural Signals in Affirming Principal-Agent Earnings
pp. 45 – 54.

This paper investigates the theoretical roots of earnings that form the basis of performance measure and rewards between principals and agents. Asymmetric information and bilateral mistrust resulting from the principal-agent relationship necessitates an objective and measurable definition of earnings recognition that cannot be easily manipulated. This is necessary because the agent remuneration is often income-contingent. The total settlement approach to determining income  completely fulfils these criteria. However, due to the long-term nature of businesses, this settlement approach is practically inapplicable. From this stems the need to define universally acknowledged earnings categories applicable to discrete periods, most commonly fiscal years. Such earnings categories set a framework for determining earnings generated by the principal-agent coalition, and for verifying agent performance for the discrete periods. This paper researches the question, how do the different earnings categories satisfy the criteria of objectivity and non-manipulability for earnings measurement. The paper discusses bias and  various manipulation options at each earnings category introduced hereby. The paper also introduces natural signals aimed at eliminating these biasing effects. The authors examine to what extent to the natural signals distort the information communicated by the agent.

Dörnyei , Krisztina – Mitev , Ariel
Netnography or Online armchair etnography in the marketing research
pp. 55 -68.

Netnography is a qualitative research methodology that adopts ethnographic research techniques to study the culture of online communities (Kozinets, 2002). Netnography uses publicly available online forums to identify and understand way of thinking and decisions of online consumer groups. It is a simple and effective method. Netnography originates in so called „armchair anthropology”. In this paper we present the roots and usage of the method.

Utolsó frissítés: 2018.11.30.