Február - 2019
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28  

Vezetéstudomány 43. kötet 2012. február

TAKÁCS Sándor – CSILLAG Sára – KISS Csaba – SZILAS Roland
Még egyszer a motivációról, avagy „Hogyan ösztönözzük alkalmazottainkat itt és most?”
2. – 17. oldal

A szerzők a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetében számos vezetőképző program, posztgraduális kurzus és mesterképzés hallgatóinak részvételével végeztek feltáró jellegű kutatásokat a munkahelyi motiváció elméletének és gyakorlatának témájában. A résztvevők saját élményeikből és tapasztalataikból kiindulva sorolták be a megélt eseteket a herzbergi kategóriákba. Ezek alapjában véve megerősítették Herzberg motivátorokról és higiénés tényezőkről alkotott elképzeléseit. Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy kikre is érvényesek Herzberg tézisei. Az eddigi mintákba ugyanis általában azok kerültek,
akik vagy már vezető pozíciókban voltak, vagy erre készültek, azaz alapvetően a „vezetői motivációkkal” bíró emberek motivációs, illetve higiénés tényezőire kaptak eddig rálátást. De vajon mi a helyzet azokkal, akik a szervezeti hierarchia más szintjein helyezkednek el? Elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt releváns kérdés, hogy az eredeti elmélet érvényességét hogyan lehetne kimondottan beosztottakon megvizsgálni, itt és most? A szerzők írásukban ezekre a kérdésekre keresik a választ: az eredeti modellt egy kérdőíves és interjús módszertanra épülő kutatás eredményein értelmezik (illetve értelmezik újra) és
igyekeznek pontosítani Herzberg elméletének mai mondanivalóit.

POÓR József – FARKAS Ferenc – DOBRAI Katalin – KAROLINY Mártonné
Átalakuló emberierőforrás-menedzsment a multinacionális vállalatok magyarországi leányvállalatainál 2008–2009
18. – 28. oldal

A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán sok éve folyó HR-kutatás legújabb eredménye ez a beszámoló, amely 74 Magyarországon is működő multinacionális vállalat helyi leányvállalatának HR-gyakorlatát vizsgálja. Az adatfelvétel (többségében helyszíni interjú) ideje 2010. április-november. Így a megállapítások már a válságból való kilábalás időszakára is vonatkoznak: mit és hogyan tettek a HR-szervezetek, valamint a vonalbeli vezetők a HR-munka hatékonyságának növelésére. A felállított 5, ezzel kapcsolatos hipotézist a szerzők vizsgálataik alapján részben igazolni tudták. A fő megállapítás: a nemzetközi
vállalatok – minimális létszámcsökkentéssel – kitartottak Magyarország mellett, megerősítették a helyi leányvállalatoknál folyó HR-munkát. A kutatás nemzetközi keretekben jelenleg is folytatódik: 6 országban készülnek tanulmányok a helyi hasonló vállalati körre, a magyarországiéval azonos HR-vizsgálati szempontok alapján.

NÉMETHNÉ PÁL Katalin – PAPANEK Gábor
Foglalkoztatás-bővítési kilátások és akadályok az üzleti szférában
29 – 42. oldal

Empirikus vizsgálatok szerint a vállalatok fejlesztési törekvéseit Magyarországon is elsősorban a piaci kilátások határozzák meg, a finanszírozási körülmények szerepe jóval gyengébb. A beruházások és innovációk végrehajtása elsősorban a műszaki végzettségűek iránti keresletet növelheti, a szakképzetlen dolgozók körében viszont gyakran leépítésekre vezet. A vállalatok igénye és az állást keresők kompetenciái azonban nemcsak a szakmastruktúrában térnek el. A korábban megvalósított fejlesztéseknek a válság idején Munkahely megtartó szerepe volt. A jövőbeni fejlesztések munkaerőigényének kielégítésében mind az üzleti szektor szereplőinek, mind a szakpolitikáknak fontos tennivalói vannak.

RÁCZ András
EU-s források a vállalkozások tőkeellátottságának javítására - A JEREMIE Kockázati Tőkeprogram
43. – 54. oldal

A hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) tőkeellátottságának javítása meghatározó szerepet játszik fejlődésük előmozdításában. Jelen tanulmány az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében a vállalkozások rendelkezésére álló pénzügyi eszközök közül a kockázati tőke működését mutatja be. A fejlődésük növekedési ciklusában járó cégek mellett a korai életszakaszukban járó, innovatív tevékenységet folytató, gyors növekedésre képes, de forráshiányos vállalkozások finanszírozásában nyújthat segítséget Magyarországon a 2010-ben elindult JEREMIE Kockázati Tőkeprogram. Az állami és a privát tulajdonban levő piaci szereplők hazánkban újnak mondható együttműködése révén megvalósuló program a magyar kockázatitőke-piac kínálati oldalának bővítését szolgálja, abban az alsó (döntően az 1-1,5 millió EUR/tranzakció alatti) szegmensben, ahol a tisztán piaci alapon működő befektetők korlátozottabb szerepvállalása figyelhető meg, és így a piacon hiány jelentkezik.Az EU-s támogatások ezen új típusú felhasználási formája színesíti és kibővíti a vállalkozások számára elérhető pénzügyi eszközök körét és volumenét, fokozottabb mértékben érvényesül a piaci szemlélet, hiszen verseny van a forrásokért, és verseny van a források kihelyezését végző pénzügyi közvetítő szervezetek között is, mindezek mellett további magánforrások bevonását biztosítja, ösztönzőleg hat a cégek működésére, és a visszaforgó rendszer biztosítja a fenntarthatóságot, a források későbbi újbóli felhasználását


CSISZÉR Tamás – CZIRÁKI József
A tudásérték meghatározása minőségügyi szempontból, hálózatelemzési módszerekkel
55. – 62. oldal

A minőségügy egyik kulcsfeladata, hogy azonosítsa az értékteremtés szempontjából kritikus tényezőket, meghatározza ezek értékét, valamint intézkedjen negatív hatásuk megelőzése és csökkentése érdekében. Az értékteremtés sok esetben folyamatokon keresztül történik, amelyek tevékenységekből, elvégzendő feladatokból állnak. Ezekhez megfelelő munkatársak kellenek, akiknek az egyik legfontosabb jellemzője az általuk birtokolt tudás. Mindezek alapján a feladat-tudás-erőforrás kapcsolatrendszer ismerete és kezelése minőségügyi feladat is. A komplex rendszerek elemzésével foglalkozó hálózatkutatás eszközt biztosíthat ehhez,
ezért indokolt a minőségügyi területen történő alkalmazhatóságának vizsgálata. Az alkalmazási lehetőségek rendszerezése érdekében a szerzők kategorizálták a minőségügyi hálózatokat az élek (kapcsolatok) és a csúcsok (hálózati pontok) típusai alapján. Ezt követően definiálták a multimodális (több különböző csúcstípusból álló) tudáshálózatot, amely a feladatokból, az erőforrásokból, a tudáselemekből és a közöttük lévő kapcsolatokból épül fel. A hálózat segítségével kategóriákba sorolták a tudáselemeket, valamint a fokszámok alapján meghatározták értéküket. A multimodális hálózatból képzett tudáselem-hálózatban megadták az összefüggő csoportok jelentését, majd megfogalmaztak egy összefüggést a tudáselem-elvesztés kockázatának meghatározására.

Budapest Management Review  Vol. 43, February, 2012.


Takács , Sándor – Csillag , Sára – Kiss , Csaba – Szilas , Roland
Once again on the motivation or „how to motivate our employees here and now?”
pp. 2-17.

The authors have created exploratory researches in the theory and practice of the workplace motivation with the participation of mba, postgraduate and master students in the institute of management of corvinus university of budapest. The participants were classified their lived cases into categories of Herzberg starting from own experiences. These basically confirmed Herzberg’s visions from motivators and hygiene factors. In this study the authors search motivations of employees based on Herzberg’s categories. The original model is interpreted the results of a questionnaire and an interview-based methodology, and the authors try to clarify the contemporary meanings of Herzberg’s theory.

Poór, József – Farkas , Ferenc – Dobrai , Katalin – Karoliny , Mártonné
Changing HR-practices of the Hungarian subsidiaries of multinational enterprises, 2008-2009
pp. 18-28.

This article is the result of the several year long HRresearch conducted at the Faculty of Business and Management of the University of Pécs, and it analyzes the HR-practices of the Hungarian subsidiaries of 74 multinational enterprises. Data collection (mostly interviews at the subsidiaries) took place during the period of April-November 2010. Hence, the findings also relate to the period of the recovery from the recession:what and how the HR-units/ and line managers did to increase the efficiency of the HR work. The 5 hypotheses in relation with this, could partially be verified by the research of the authors of this paper. The main finding is that the multinational enterprises – with a slight decrease of headcount – stood beside Hungary and strengthened the HR-activities at their subsidiaries.Research is still being continued internationally: studiesstudies are being prepared in 6 countries on similar groups
of local companies, by using the same HR research aspects as those used in Hungary.

Némethné Pál , Katalin – Papanek , Gábor
Employment expansion prospects and obstacles in the business sphere
pp. 29-42.

ccording to recent empirical research development efforts of companies in Hungary are primarily determined by the market outlook, the role of financing conditions is much weaker. Implementation of investments and innovation can increase in first row the demand for technical professionals and often causes dismissals in unskilled labour. The demand of companies and competences of job seekers diverge not only in the professional structure. Earlier fulfilled development had workplace keeping role during the recession. Both actors of business sector and policies have important tasks to do in satisfying labour demand of future developments.

Rácz , András
EU funds to improve the capitalization of the companies – JEREMIE Venture Capital Program
pp. 43-54.

To improve the capitalization of the domestic small and medium-sized enterprises (SMEs) has a decisive role in promoting development. This study presents the operation of venture capital from the available business financial instruments of the New Széchenyi Plan. In Hungary the JEREMIE Venture Capital Program, which launched in 2010, can help in financing of the rapidly growth, innovative, early life stage companies besides the development cycle of growth companies. This program with new cooperation between the stateowned and private companies enlarge the supply-side of the Hungarian venture capital market, at that the bottom (mostly in the 1 to 1.5 million EUR / transaction below) segment, where can be observed the limited role of the purely market-based investors, andthus there is a shortage in the market. These new type application form of the EU supports enriches and expands
the scope and volume of the available financial instruments for the enterprises, the market orientation prevails more broadly, because there is a competition for resources and there is a competition between the resources allocation financial intermediaries, in addition ensures further private resources.

Csiszér , Tamás – Cziráki , József
The knowledge value in terms of quality with network analysis methods
pp. 55-62.

The aims of quality management are to identify those factors that have significant influence on value production, qualify or quantify them, and make preventive and corrective actions in order to reduce their negativenegative effects. The core elements of value production are processes and tasks, along with workforce having the necessary knowledge to work. For that reason the task-resource-knowledge structure is pertinent to quality management. Network science provides methods to analyze complex systems; therefore it seems reasonable to study the use of tools of network analysis in association with quality management issues. First of all the authors categorized quality networks according to the types of nodes (vertices) and links (edges or arcs). Focusing on knowledge management, they defined the multimodal knowledge network, consisting of tasks, resources, knowledge items and their  interconnections. Based on their degree, network nodes can be categorized and their value can be quantified. Derived from the multimodal network knowledge-item network is to be created, where the meaning of cohesive subgroups is defined. Eventually they proposed a formula for determining the risk of knowledge loss

 

Utolsó frissítés: 2019.03.11.