Március - 2019
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Vezetéstudomány 45. kötet - 2014. június

HIDEGH Anna – GELEI András – PRIMECZ Henriett
Mi a baj a modern szervezetekkel? –
Kritikai menedzsmentelméletek
2.-13. oldal

A nemzetközi, elsősorban európai szervezettudományban mára meghatározóvá vált a kritikai megközelítés, a hazai szakirodalomban mégis elvétve találni rá utalásokat. A szerzők írásukban tárgyalják, hogy a kritikai menedzsmentelméletek (KME) szemszögéből miként bírálható a mindenkori szervezeti gyakorlat, és miért bírálandók a főáramú menedzsmentelméletek. A tanulmány fő részében elméleti megkülönböztetéseket tesznek: egyrészt elhatárolják a kritikai megközelítést a főáramú szervezetelméletektől, másrészt több szempontból is különbséget tesznek a különféle – de egyaránt a KME alá tartozó – kritikai megközelítések között. De a kritikai szemlélethez hűen nem csak a puszta elméletismertetés volt a céljuk: e bevezetés és problémafelvető tanulmány – s a későbbiekben tervezett cikksorozat – szándékuk szerint vitaindítóként is szolgál. Abban bíznak, hogy a felvetett kérdésekről valódi, lényegi párbeszédet generálhatnak a hazai menedzsmenttudományban (kutatók, oktatók és elméletalkalmazók körében), mely kihathat a
szervezeti gyakorlatra is.


VASZKUN Balázs
Vezetéstörténeti paradigmák fejlődése Japánban
14.-26. oldal

A tanulmány a japán vállalatvezetés kialakulásával, történelmi és társadalmi gyökereivel, valamint intézményesülésének vizsgálatával foglalkozik. Első részében a szerző áttekinti, milyen főbb földrajzi és történelmi tényezők, körülmények játszottak szerepet a japán vezetési gyakorlat formálódásában. Ezt követően egy meghatározott történelmi idősíkon követi nyomon az amerikai menedzsmenttörténet egyes korszakainak megfelelő japán változásokat, vállalatvezetési reakciókat – kezdve a klasszikus menedzsment tanaitól (taylorizmus, racionalizálás...) egészen a mai kor globális versenye által támasztott követelményekig. Rámutat arra, mikor és miért késtek fontos váltások Japánban a vállalatvezetésben élenjáró Amerikához képest, majd értékeli ennek elméleti és gyakorlati jelentőségét. Szándéka szerint ez a történelmi áttekintés képez alapot napjaink Japánnal kapcsolatos gazdasági-társadalmi eseményeinek, reformjainak értékeléséhez is.


CHANDLER, Nick – HEIDRICH Balázs
Hajsza közben –
Egy magyar felsőoktatási intézmény piacorientációjának kultúraalapú elemzési kísérlete
27.-36. oldal

A tanulmány célja egy felsőoktatási intézmény példáján keresztül azonosítani és megvizsgálni a szubkultúrákat, illetve azok hatását a piacorientált működésre. A szerzők a szubkultúrák azonosítását követően bemutatják a szubkultúrák természetét, különös tekintettel a homogenitással és heterogenitással való viszonyukra. Tanulmányuk a piacorientációt a tisztán stratégiai szempont helyett a piacorientációt a szervezeti kultúra kontextusában vizsgálja (pl. az összes alkalmazott szintjén). A kérdés azonban, amire ez a tanulmány is keresi a választ, továbbra is fennáll: a felsőoktatási intézmény lassan változó szervezeti kultúrája és szubkultúrái mennyire támogatják az olyannyira szükséges piacorientáltságot?


BAKONYI Zoltán
Miként befolyásolják a stratégiai gondolkodásmódok a vállalat innovativitását?
37.-48. oldal

A stratégiai gondolkodásmód a szervezetben működő egyének olyan kognitív sémáinak összessége, melyek alapjaiban befolyásolják a szervezet üzleti lehetőségeivel kapcsolatos feltevéseiket, valamint ezáltal a vállalati stratégiát és innovációt. Jelen tanulmány egy koncepcióalkotó munka, mely négy alapvető stratégiai gondolkodásmódot azonosít, amelye k mindegyike sajátos módon kapcsolódik az innovációhoz. Későbbi empirikus vizsgálathoz kapcsolódóan három feltevést azonosít, melyek a következőek: 1. Minél dinamikusabb a vállalat stratégiai gondolkodásmódja, annál radikálisabb innovációs kezdeményezéseket támogat. 2. Időben a vállalatok (a stabilitásra való törekvésük miatt) a statikusabb stratégiai gondolkodásmód felé mozdulnak el. 3. Minél konzisztensebb a vállalat stratégiai gondolkodásmódja, annál nagyobb mértékben kerül megvalósításra a tervezett stratégia.


SZÍVÓS Mihály
A "sokoldalú" kutató és a hiányzó kutatásmenedzser –
Érvek a háromszintű kutatásmenedzsment-oktatás mellett
49.-60. oldal

A tanulmány érveket sorol fel amellett, hogy mind a reálgazdaság különböző szféráiban, mind a felsőoktatásban, mind pedig a közigazgatásban már jelenleg is, de a jövőben még inkább nagy szükség van jól képzett kutatásmenedzserekre. Különösen akkor válik láthatóvá az e területeken szükséges, célszerűen és magas szinten képzett munkaerő hiánya, ha figyelembe vesszük azokat az uniós és tagországi közép- és hosszú távú terveket, amelyek az innováció minden fajtájának, de kiváltképpen a gazdasági és felsőoktatási formáinak felfuttatását irányozzák elő. A mostani és a közeli jövőbeli szükségletek háromszintű vagy háromciklusú kutatásmenedzsment-oktatást tesznek szükségessé. A szakirodalmi kutatás mellett a tanulmány arra a mintegy százhúsz felsőoktatási és kutatóintézeti közép- és felső vezetőkkel készült interjú feldolgozására épül, amelyek két OKTK- és egy OTKA-kutatás keretében, valamint a jelenlegi MTA kutatócsoporti ciklus munkálatainak keretében készültek el.


BENCSIK Andrea – MACHOVÁ, Renáta
Esélyegyenlőség – érték vagy illúzió? –
Diszkrimináció a munkahelyen
61.-68. oldal

A tanulmány célja a diszkrimináció, ezen belül is a munkahelyi diszkrimináció vizsgálata. A témakör elméleti hátterének rövid bemutatása után egy vállalati példa szolgáltatja az alapot a valóságos történések megítélésére. A szerzők tanulmányukban felvázolták a hátrányos munkahelyi megkülönböztetés megnyilvánulásainak negatív hatásait a munkatársak viselkedésére, munkahelyi teljesítményére, egyúttal a vállalati sikerre. Az elméleti alapok bemutatása után egy kiválasztott vállalat teljes munkatársi állományát kérdezték meg kérdőív segítségével arról, hogy ők maguk hogyan érzékelik a hátrányos megkülönböztetés megnyilvánulásait, és mit tesznek vagy nem tesznek a probléma kezelése érdekében. A tanulmány a vizsgálat eredményeit összegzi.


KAJOS Attila – BÁLINT Brigitta
A marketingszemlélet és a HR találkozása –
A munkáltatói márkaépítés értelmezése, irodalma és kutatási irányai
69.-79. oldal

Jelen cikk célja egy, a menedzsment és marketing elmélete és gyakorlata terén viszonylag fiatal, az elméleti irodalomban Ambler és Barrow által az 1990-es években megalkotott, és először 1996-ban publikált employer brand, illetve employer branding témakörének bemutatása és feldolgozása, valamint lehetséges kutatási irányok meghatározása. A szerzők bemutatják azokat a társadalmi és gazdasági tényezőket, amelyek közvetve vagy közvetlenül hatottak a tradicionális marketing és HR-funkciók elkülönültségének megszűnésére, és szükségessé tették a marketingszemlélet begyűrűzését a HR területére is. Elemzik, hogy miként kapcsolható össze és válik elválaszthatatlanná a vállalat belső és külső környezete, valamint a cégről kialakult kép. Vizsgálódásuk középpontjába a munkáltatói márka jelenségének és a munkáltatói márkaépítés folyamatának, eszköztárának és kivitelezésének különböző megközelítéseit helyezik. Végül különböző nemzetközi és magyar kutatásokat mutatnak be és hasonlítanak össze, a kutatások alanyai,
módszertana, valamint a vizsgálat elméleti megközelítése alapján.

Cikkek angol nyelvű összefoglalói
80. oldal


Budapest Management Review Vol. 45. June, 2014


HIDEGH, Anna – GELEI, András – PRIMECZ, Henriett
What is the problem in modern organisations? –
Critical Management Studies
pp. 2.-13.

Critical Management Studies (CMS) as a field of organization studies (OS) has become central internationally, and especially in Europe. Yet, its appearance is still very rare in the Hungarian OS literature. In this study first the authors discuss how the nowadays dominant organizational practices along with the mainstream management and organization theories are to be criticized from a Critical Management perspective. In the main section, so as to define CMS, they make important theoretical distinctions, first between CMS and mainstream organization theories (in general), and then among the different critical approaches that nevertheless all fall under the broad CMS umbrella. But, in line with a truly critical attitude, they not only go into theoretical discussions but, at least to their intention, the purpose of this introductory paper is also to addresses important problems both in the theory and the practice of organization and management. Therefore, it could serve as an opening of an important debate or dialogue in the Hungarian academic community (researchers, educators and other professionals), a theoretical discussion that could have real influence on organizational practice too.


VASZKUN, Balázs
About the Origins of Japanese Management
pp. 14.-26.

This paper describes the development, the roots and the process of institutionalization of corporate management in Japan. In the first half the author will look at what major geographical factors and cultural characteristics could play a role in shaping the Japanese management practices. Then, along a historical time line, he scrolls through the Japanese reactions given to each of the major American historical eras: from the classical management (Taylorism, rationalization...) up to the challenges of today’s global competition. It is pointed out where paradigm shifts were delayed compared to the US, and while providing potential reasons, the author evaluates the significance of the differences. This historical comparison ought to provide a basis and scope of understanding for today’s events and ongoing reforms in Japan.


CHANDLER, Nick – HEIDRICH, Balázs
During the chase – Culture-based analytical experiment of market-orientation of a Hungarian higher educational institution
pp. 27.-36.

This study aims to identify and examine the sub-cultures and their impact on the market-oriented operation through an example of a higher education institution. The authors – following identification of subcultures – illustrate the nature of subcultures, with particularly regard to their relationship to the homogeneity and heterogeneity. The market-orientation is examined in the context of organisational culture in their study. However the issue, what this study attempts to answer, continues the exist: how much the slowly changing organizational culture and subcultures of this higher educational institute support the much needed market-orientation?


BAKONYI, Zoltán
How can strategic mindsets influence innovative capability of the firm?
pp. 37.-48.

Strategic mindset is the sum of those cognitive patterns of a group of individuals in an organization which fundamentally influence their assumptions about business opportunities. Four types of strategic mindsets can be distinguished which fundamentally influinfluence the strategy and innovation capability of the firm. This paper is a conceptual framework which describes three assumptions such as 1. the more dynamic strategic mindset results the more radical innovation strategy; 2. in time strategic mindsets become more static; and 3. the more consistent strategic mindsets inside the firm, the greater possibility of the intended strategy is implemented. By this way it is a first step of a future research examining why start-up companies can lose their innovation capability and why large firms can keep it?


SZÍVÓS, Mihály
The”versatile” researcher and the missing research manager – Arguments for the three-level research management education
pp. 49.-60.

The study expounds that nowadays and more in the future, well-trained research managers are and will be badly needed both in spheres of real economy and higher education and the state administration. This demand for the research managers becomes especially visible if the medium and long term planes of EU, which aim at encouraging innovation in economy and higher education, are taken into consideration. First of all, the future demands for research managers call for the introduction of the three-cycle research management education at universities. The study is based on about hundred-twenty processed interviews which were made with middle and top managers and researchers of academic and research institutions.


KAJOS, Attila – BÁLINT, Brigitta
Meeting of marketing approach and HR – Interpretation, literature and research directions of employer branding
pp. 69.-79.

The main goal of this article is to introduce and process employer brand and employer branding, a relatively young phenomenon at the frontiers of management and marketing. The concept was constituted by Ambler and Barrow in 1990 and first introduced to the theoretical literature by the same authors in 1996. At first the authors mention those social and economic factors which directly or indirectly led to the termination of the traditionally detached functions of marketing and HR and made it possible for the marketing approach to leak into HR management. It is essential that a firm’s internal image and brand is inseparable from its external image, and those two are closely related. Therefore building both strong internal and external employer brand is crucial. To understand the role of brands in human relations they show the way of getting from product- and corporate branding to employer brand. After reviewing its theoretical framework, the authors compare the different approaches of employer bran and branding. At the end they give a comprehensive summary of international and Hungarian researches from different aspects.

 

Utolsó frissítés: 2019.03.11.