Február - 2019
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 13 14 15 16
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28  

Vezetéstudomány 45. kötet - 2014. október

PRIMECZ Henriett – KISS Csaba – TOARNICZKY Andrea – CSILLAG Sára – SZILAS Roland – BÁCSI Katalin – MILASSIN Anda
Magyarországi „munkavállaló-barát” (employee friendly) szervezetek – Valóság vagy utópia (avagy mit tanulhatunk tőlük?)
2.-16. oldal

A szerzők feltáró kutatásukban munkavállaló-barát szervezeti megoldásokat kerestek és vizsgáltak multiparadigmikus (Primecz, 2008) megközelítéssel, kritikai és funkcionalista szemszögből. Munkavállalóbarát szervezeti gyakorlatnak tekintették azokat a szervezeti kultúrában gyökerező szervezeti kereteket és gyakorlatokat, amelyek nagymértékben támogatják a munkavállalókat a munka és magánélet egyensúlyának elérésében és megtartásában (Toarniczky et al., 2011). Eredményeik szerint a munkavállaló-barátgyakorlatokat akkor értékelik legjobban a szervezeti tagok, ha a közvetlen vezető és kollégák jól értik a támogatandó munkavállaló helyzetét és rugalmasan fordítják le a hétköznapokra a HR-rendszereket. Ezzel együtt több feszültség keletkezik a szervezetben a munkavállaló-barát gyakorlatokban, amelyekre figyelni lehetne, anélkül, hogy a kialakított gyakorlatokat felszámolnák.


POÓR József – KOVÁCS Ildikó Éva – KAROLINY Mártonné – MILOVECZ Ágnes
Külső HR-szolgáltatók összehasonlító vizsgálata a világ régiójában, közép-kelet-európai sajátosságokat keresve, két Cranet-felmérés alapján
17.-29. oldal

A HR területén a cégek és más szervezetek növekvő számban alkalmaznak külső szolgáltatókat, tanácsadókat. A közel százéves tanácsadás más területeihez képest viszonylag későn alakult ki a HR-tanácsadás hazánkban és a kelet-európai régióban. A jelen tanulmányban a szerzők azt vizsgálják, hogy a Cranet nemzetközi HR-adatbázis két legutóbbi felmérése (2004–2005 és 2008–2010) tükrében milyen hasonló és eltérő trendek figyelhetők meg a világ különböző régiói között.


FERINCZ Adrienn – HORTOVÁNYI Lilla
Munkahelyi tanulást befolyásoló tényezők – humán-számítógép együttműködés vizsgálata
30.-41. oldal

A komplex, dinamikus, tudásalapú társadalomban nemcsak a tanulás formái, hanem a tanulás helyszínei is módosulnak, s a munkahely tanulásban betöltött szerepe felértékelődött. A munkahelyi környezet is számos átalakuláson esett át, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) fejlődésével egyidejűleg lehetővé vált többek között a távmunka, jelentősen átformálva a munkavégzés és a munkahelyi interakciók módját. A kutatók arra keresték a választ kutatásukban, hogy a szervezeten belül milyen tényezők támogatják vagy gátolják a munkahelyi tanulást. A kutatás fő üzenete, hogy a tanulás keretrendszere, az egyéni képességek és az észlelt tanulási szituáció együttesen határozza meg a munkahelyi tanulást. A kutatók eredményüket kvalitatív kutatással feltárt három esettanulmányon keresztül ismertetik.


SÁRA Zoltán – CSEDÔ Zoltán – FEJES József – TÓTH Tamás – PÖRZSE Gábor
Innovációmenedzsment és innovációs stratégiák – a vállalati tudás szerepe az innovációs folyamatokban
42.-48. oldal

A szerzők kutatásának célja, hogy az innovációmenedzsment és az innovációs stratégiák összefüggéseiben rávilágítsanak a magyarországi vállalatokat jellemző stratégiai irányokra és azonosítsák a vállalati tudás szerepét az innovációs folyamatokban. Az induktív logikán alapuló, kvalitatív interjúkra építkező módszertan segítségével történt az adatok gyűjtése és elemzése. Kutatási eredményeik alapján megállapítható, hogy a magyar vállalatok többsége tisztában van az innováció stratégiai jelentőségével és a tudás innovációfokozó erejével. Azonban a bizonytalan szabályozási környezet, a negatív piaci hangulat, a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés és a globális verseny megnehezítik a hazai KKV-k innovációs törekvéseit. Ugyanakkor a multinacionális vállalatok élen járnak mind a technológiai, mind pedig a nem technológiai innovációk terén is. A nem technológiai innováció területén komoly fejlődési lehetőségek körvonalazódhatnak a magyar KKV-k számára is, hiszen ezek kevésbé költségesek és időigényesek,
és a belső erőforrásokat felhasználva a szervezeti tudásbázisra is épülhetnek.


MIHALKOVNÉ SZAKÁCS Katalin
Vállalkozási ismeretek oktatása vs. vállalkozói kompetenciák fejlesztése
49.-57. oldal

Hazánkban a rendszerváltást követően megjelent neveléstudományi irányzat célja, hogy a korábbi tananyag- és ismeretközpontú szabályozás helyét a decentralizált, kompetenciaalapú tantervek vegyék át (Perjés – Vass, 2009). A „tárgyi tudás ugyanis a felkészültségnek csupán a formai részét jelenti, a gyakorlat pedig mindössze annak tartalmát. A kompetenciákban viszont szintetizáltan van jelen a tárgyi anyag, illetve a képességek, szinte élettevékenységekre lebontva.” (Perjés – Vass, 2009: 40. old.) A kompetenciák szerepének központosítása a közoktatásban végre elvezethet oda, hogy a piacnak a leendő munkavállalóval szemben támasztott igényei megfelelnek a képzés során megszerzett tudásnak, képességeknek, azaz kompetenciáknak. Wilson és társainak az önfoglalkoztatóvá váló, leendő vállalkozói réteg képzéséről született nemzetközi tanulmánya (Wilson et al., 2009) is a kompetenciák oktatásának szükségességére hívja fel a figyelmet. A leírtak szerint kompetencia címén a személyes fejlődés (önbizalom, jó fellépés a
társadalom felé, motiváció, vállalkozói tudat), az üzleti fejlődés (szakmai és pénzügyi ismeretek), valamint a vállalkozói képességek és készségek fejlődése (szociális képességek, hálózatépítés képessége, kreatív problémamegoldási készség, lehetőségek felismerésének készsége stb.) kell, hogy előtérbe kerüljön. Mindez azonban újszerű pedagógiai módszereket, újszerű tananyagfejlesztést kíván.

JUHÁSZ István
Kínai munkavállalók motiválásának alternatívái – Hofstede kulturális dimenzióinak tükrében
58.-67. oldal

A munkavállalók motiválására számos alternatíva létezik. Multinacionális társaságok gyakran szembesülnek azzal a ténnyel, hogy míg egy adott motiváló eszköz egy országban meghatározó ösztönző erő a vezetők kezében, addig ugyanaz a motivátor egy másik országban nemhogy ösztönzi, hanem inkább csökkenti dolgozói teljesítményét. Ennek az eltérésnek a hátterében gyakran kulturális különbségek állnak. Igaz ez az európai vállalati kultúráktól jelentősen eltérő kínai vállalati kultúrára, az azt meghatározó emberi erőforrásokra, valamint azok motiválására is. A szerző az alábbiakban a kínai kulturális sajátosságokból adódó korlátokat és lehetőségeket mutatja be úgy, hogy az egyik legtöbbet idézett interkulturális vizsgálatokat végző holland társadalomtudóst, Hofstedet hívja segítségül. A hofstedei dimenziók lencséjén keresztül ad egy átfogó képet a kínai munkavállalókról és kulturális sajátosságaikról, valamint több, a témában jártas szerző kapcsolódó kutatási eredményét is integrálja.


MIHÁLY Nikolett – MÉSZÁROS Aranka – KOVÁCS Ildikó Éva – MADARÁSZ Imre – HORVÁTH Csaba
Pénzügyi attitűd és a „külső-belső kontroll” összefüggésrendszere
68.-77. oldal

A szerzők tanulmányukban egyetemisták „kontrollosságának” bizonyos magyarázó tényezőit és pénzügyi vonatkozású következményeit térképezik fel. A kontroll arra vonatkozik, hogy mennyire érzi magát felelősnek az egyén a vele történtekért, illetve mennyiben tulajdonítja azokat külső tényezőknek. (Általános megfogalmazásban: belső kontrollosnak nevezzük azt a személyt, aki a pozitív vagy negatív eseményeket úgy észleli, mint a saját viselkedésének kontrollálható következményeit. Ezzel szemben a külső kontrollos személyiség úgy észleli a pozitív vagy negatív kimenetelű eseményeket, mint amelyek nincsenek összefüggésben a viselkedésbeli megnyilvánulásokkal, személyiségbeli tényezőkkel.) Empirikus eredményeik (n=305) azt mutatják, hogy az „önfenntartók”, az idősebbek és/vagy a magasabb iskolai végzettségűek és a magasabb jövedelműek jobban jellemezhetők a belső kontrollos személyiségjeggyel. Az e csoportba tartozók inkább takarékoskodnak, mernek hitelt felvenni, és ha már van adósságuk, akkor az kevésbé nyomasztja őket, mint a külső kontrollos hallgatókat. A tanulmány hasznos lehet azok számára, akik mélyebben meg akarják ismerni a „külső/belső kontroll” fogalompár lényegét, a belső kontrolljegy erősítésének hasznosságát és lehetőségeit.


Könyvajánló
CSONKA Arnold
CONSTANTINOVITS Milán – SIPOS Zoltán: Nemzetközi üzleti technikák; Budapest, Akadémiai Kiadó, 2014, 272 old.
78. oldal


CIKKEK ANGOL ÖSSZEFOGLALÓI
79.-80. oldal



Budapest Management Review Vol. 45. October, 2014



PRIMECZ, Henriett – KISS, Csaba – TOARNICZKY, Andrea – CSILLAG, Sára – SZILAS, Roland – BÁCSI, Katalin – MILASSIN, Anda
The Hungarian employee friendly organizations: reality or Utopia (or what can we learn from them?)
pp. 2.-16.

The authors in their research investigated employee friendly practices, which they defined as frameworks and practices rooted in organisational culture that gives maximum support for employees trying to reach and keep balance between work and private life (Toarniczky et al., 2011) through multiparadigm research (Primecz, 2008). They conducted exploratory research (interviews, focus groups, document-analysis, and questionnaire) at ten Hungarian-based organizations, and they investigated employee friendly work practices through functionalist and critical lenses. Their results shows that employee friendly practices work well, when the immediate boss and colleagues understand the need of organization all member, who are supported, and HR procedures aretranslated flexibly. At the same time tension within the organization al subgroups always present, and this should be handled by the organization without cancelling employee friendly practices.


POÓR, József – KOVÁCS, Ildikó Éva – KAROLINY, Mártonné – MILOVECZ, Ágnes
Comparative Analysis of External Professional HR Providersin Six Regions of the World with Special Focus on eastern-central Europe in Light of Two Consecutive Cranet Researches
pp. 17.-29.

Indifferent fields of Human Resource Management (HR) firms and other organizations are using external professional provider sing rowing numbers. Management consultancy (hereinafter referred to as consultancy) can look back upon nearly hundred years of history. In comparison with other areas of consultancy, HR consultancy has relatively been founded late in Hungary and in Central and Eastern European region. The present study reviews in light of two consecutive Cranet surveys (2004-05 and 2008-2010) similarities and differences in this particular field.


FERINCZ, Adrienn – HORTOVÁNYI, Lilla
Influencing factors of on-the-job learning – Analysis of human-computer collaboration
pp. 30.-41.

In a knowledge-based society not only the forms of learning have been changed but also the places of learning. The role of workplace in the learning process is becoming more important. Meantime, there has been a substantial change in the working conditions as the development in information and communication technologies (ICTs) makes it possible to telecommute transforming remarkably the way of working and the interactions at the workplace. The central question of the research is which intra-organizational factors support or hinder onthejob learning. The main message of the research is that the learning framework, the individual cognitive competences and the perceived learning situation influence collectively on-the-job learning. Authors present the results of the qualitative research though three case studies.


SÁRA, Zoltán – CSEDÔ, Zoltán – FEJES, József – TÓTH, Tamás – PÖRZSE, Gábor
Innovation management and innovation strategies – the role of corporate knowledge in innovative processes
pp. 42.-48.

The aim of the authors’ research is to highlight the characteristic strategic directions of Hungarian companies and identify the role of corporate knowledge in the innovative processes in the context of innovation management and innovative strategies. The collection and analysis of data were helped by a methodology which is based on inductive logic and qualitative interviews. The diagnosis, based on there search results,was that the majority of Hungarian companies are aware of the
strategic importance of innovtion and the innovationenhancing power of knowledge.


MIHALKOVNÉ SZAKÁCS, Katalin
Entrepreneurship education vs development of entrepreneurial skills
pp. 49.-57.

Centralization of the role of competencies in public education could lead to a situation where the market demands on prospective employees are satisfied by the knowledge, skills or competencies which were acquired during the education. Personal development (self-confidence, a positive attitude towards society, motivation, entrepreneurial mindset), business development (professional and financial knowledge), as well as the development of entrepreneurial skills and abilities (social skills, networking skills, creative problem solving skills, opportunities recognition skills, etc.) need to be in the focus of competency development. However, this requires new teaching methods and curriculum development.


JUHÁSZ, István
Alternatives for motivating Chinese workers in light of Hofstede’s cultural dimensions model
pp. 58.-67.

Despite a wide variety of methods promoting employee motivation, management of multinational companies often faces an inherent paradox. Namely, while a given motivational approach appears to be rather successful in one culture, the same motivator can lead to performance decline in another country. The most frequent reason for this discrepancy is cultural difference. This phenomenon is applicable to the Chinese enterprise sector displaying a corporate culture significantly differing from its European counterpart and its crucial component, the human resource aspect as well. The forthcoming study relying upon the model elaborated by the Dutch social scientist and internationally acclaimed expert of intercultural studies, Hofstede, explores the limits and options posed by the Chinese context along with the cultural attributes of Chinese workers. In addition to the utilization of said theory the essay integrates the latest relevant research results as well.


MIHÁLY, Nikolett – MÉSZÁROS, Aranka – KOVÁCS, Ildikó Éva – MADARÁSZ, Imre – HORVÁTH, Csaba
The system of relationships between financial attitudes and “external –internal control”
pp. 68.-77.

In their study the authors have mapped some explanatory factors of students’ “controlism” and their financial consequences. Empirical results show that ”self-sustaining”, older and/or better qualified study subjects with higher incomes have been characterized with a more internally controlled personality. The study may be useful for those who want in-depth knowledge of the essence of”external /internal control” and the usefulness and possibilities of strengthening internal controls.


Book review by CSONKA, Arnold
CONSTANTINOVITS, Milán – SIPOS, Zoltán: Nemzetközi üzleti technikák; Budapest, Akadémiai Kiadó, 2014, 272 old.
pp. 78.

 

Utolsó frissítés: 2018.11.30.