Január - 2019
H K S C P S V
  01 02 03 04 05 06
07 08 09 10 11 12 13
14 15 16 17 18 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31  

Vezetéstudomány 46(8) - AUGUST, 2015

LIPPERT Róbert – GAÁL Zoltán – KOVÁCS Tamás
A vezetői szerepek és a szervezeti kultúra hatása a klasztersiker érettségi modelljére
2.-13. oldal

A klaszterek fejlesztésének elősegítése a gazdaságfejlesztés egyik lehetséges iránya. A piaci szereplők és a nonprofit szervezetek egymást kiegészítő kompetenciáinak összekapcsolásával megnő az innovációs potenciál és fontosak a gazdaságosabb működés céljai is. A bemutatott kutatás fókuszában egy különleges vezetői kihívást rejtő tevékenység vizsgálata, a klasztermenedzser szerepe áll. A kutatás célja megérteni a klaszterek működésének belső motivációit és feltárni a vezetőnek az eredményes és fenntartható működésben betöltött szerepét. A szerzők klasztermenedzserek és tagszervezetek körében végeztek átfogó kérdőíves felmérést és kvalitatív kutatást Magyarországon. Azonosították a klaszter sikerét leíró determináns faktorokat, majd kidolgoztak egy új, a klaszterek sikerének jellemzésére alkalmas háromdimenziós érettségi modellt. A vizsgálat eredményeként bemutatják, hogy milyen kapcsolatot találtak a puha vezetői tulajdonságok és a klaszter sikere között.


BLASKOVICS Bálint
A projektvezető vezetési stílusának hatása a projektsikerre – egy hazai vállalat példája alapján
14.-23. oldal

A projektsiker kiemelt fontossággal bír minden projektvezető számára. Ebből fakadóan a szakirodalom igen gazdag, fő fókuszuk a sikerkritériumok és kritikus sikertényezők meghatározása volt. Az előbbi  projektet értékeli sikeresség szempontjából, míg az utóbbiak közé azok a faktorok tartoznak, amelyek a projektsiker esélyét növelik. Azonban a kettő közötti kapcsolat ritkán került vizsgálatra. A tanulmány célja, hogy azonosítson egy olyan vezetési stílust (mint kritikus sikertényező), amivel a projektvezetők növelhetik esélyüket a projektsiker elérésére. A projektsiker elemzése során a szerző figyelembe vette a fent említett hiányosságot, és a sikerkritériumok alapján értékelte és kiküszöbölte azt. A kutatás eredményeinek alapjául egy multinacionális cég hazai leányvállalata szolgált.


FEJES József
A Tudásmenedzsment fejlődési szakaszainak tettenérése a magyar üzleti tanácsadás piacán
24.-33. oldal

A 2008-as gazdasági válság a menedzsmentdöntések homlokterébe helyezte a tudástőke-befektetéseket, aminek következtében a tudásmenedzsment szembetűnően dinamikus fejlődésnek indult. A fejlődés azonban globális szinten másfajta intenzitást mutat, mint Magyarországon. A szerző kutatása ezeket a különbségeket igyekszik feltárni a magyar üzleti tanácsadó cégek tudásmenedzsment-gyakorlatán keresztül. A fejlődéstörténetet három részre bontva vizsgálta: rendszer, stratégia és versenyképesség szintjén. A magyar vezetési tanácsadók tudásmenedzsment-gyakorlatáról megállapítható, hogy komoly szakmai munka folyik a vizsgált vállalatok mindegyikénél, azonban kivétel nélkül van még továbbfejlődési lehetőség a tudás menedzselésében.


BÉRCES Roland
A TQM-bevezetés mint szervezetfejlesztés – eredmények és problémák
34.-43. oldal

Napjaink szervezeteinek és vállalatainak életében egyetlen dolog bizonyos: a folyamatos változás kihívások elé állítja őket. Jóval tanácsosabb tudatosan részt venni ezekben a változásokban, mint passzívan elszenvedni őket. Az általános vállalati menedzsmentfolyamatokat központba állító, s nem csupán a szimpla minőségbiztosítási felfogást képviselő TQM menedzsmentfilozófia alkalmazása mára az egyik széles körben elfogadott lehetősége lett a változásokra adható válaszoknak. A cikk azt mutatja be, hogy a TQM alkalmazásával mindenképpen együtt jár egy nagyfokú szervezeti változás, és ha ezt nem veszik figyelembe, kudarc lesz az eredmény. A vezetők szerepe, a szervezeti kultúra változása, a döntési folyamatok átalakítása, a felhatalmazás kereteinek kijelölése, valamint mindezek együttes koherenciája fontos szerepet játszanak abban, hogy elérjék a kitűzött célokat. A cikk rámutat arra, hogy – amint azt a modern menedzsmenttudomány mintegy százötven éves gyakorlata is igazolta – nem léteznek általános szervezetátalakítási elvek. Nem létezik e tekintetben „alapigazság”-elmélet, mely olyan általános elveket fogalmazhatna meg, melyek igazán segítik a valós problémák megoldását. Mindez persze nem jelenti a menedzsmenttudomány elméleteinek alapvető használhatatlanságát, viszont az alkalmazott menedzsmenttel nem fér össze. Nem léteznek általános „receptek” a változási folyamatok megvalósításához, a vállalatvezetés feladata, hogy ezeket kialakítsa és „akkor és ott” alkalmazza.


BODOR Mónika
Az oktatási és a kutatási tevékenységek arányának vizsgálata az állami felsőoktatási intézményekben
44.-55. oldal

A tanulmány célja, hogy rámutasson a modern emberierőforrás-menedzsment felsőoktatási intézményekben való alkalmazásának a változások abszolválásában meghatározó szerepére és jelentőségére. Továbbá egy új szemléletű kutatással az oktatók, kutatók szemszögéből valós képet adjon a felsőoktatási intézményekben zajló humánerőforrás-gazdálkodás gyakorlati megvalósításáról, az oktatás-kutatás arányáról, a munkaidő-kihasználtság mértékéről és a tudományos életpálya jellemzőiről. A kutatás bebizonyította, hogy a magyar felsőoktatási szektorban zajló piacorientáció és a működési környezetben bekövetkezett változások az oktatói, kutatói munkavégzés feltételeit, az ellátandó feladatok diverzifikációját, specializációját és differenciálódását eredményezték. Magyarországon az oktatók és a kutatók átlagosan heti 47 órát dolgoznak, nemzetközi viszonylatban a középmezőnyben helyezkednek el. A munkaidő legnagyobb hányadát, 47,4%-át oktatásra fordítják. Ez a legmagasabb a vizsgált országok között, ugyanakkor az egyéb tevékenységek ellátására (például a szolgáltatásnyújtás, a vállalati szférával való kapcsolatépítés és együttműködés) fordított idő a legalacsonyabb. A közalkalmazotti kinevezésük mellett az oktatók 42%-a megbízási szerződéssel rendelkezik a versenyszférában és 38%-a saját vállalkozást vezet. Az oktatók háromnegyed részét elsődlegesen a többletjövedelem szerzése motiválja, ezt követi az elméleti tudás gyakorlati hasznosítása.


MIHALKOVNÉ SZAKÁCS Katalin
A kompetens vállalkozásoktató pedagógus - A vállalkozásoktatás eredményessége és hatékonysága a felsőoktatásban
57.-66. oldal

Hosszú évek óta a szakemberek érdeklődésének középpontjában áll, hogy mit, hogyan és ki oktasson a mikro-, kis- és középvállalkozások létrehozatala és sikeres működtetése érdekében. Sőt kijelenthető, hogy alapjaiban véve még az is kérdéses, vajon releváns-e egyáltalán a vállalkozásoktatásról, illetve annak hatékonyságáról beszélni a gyakorlatban, azaz létezik-e a vállalkozástan mint önálló diszciplína. A Todorovic (2004) munkájából ismert úgynevezett tulajdonságelmélet szerint ugyanis az egyes emberek olyan vállalkozói tulajdonságokkal születnek, amelyek az oktatás során nem sajátíthatók el, így a vállalkozás nem tanítható. A nézet ellenzői azonban azon az állásponton vannak, hogy a vállalkozói szerep kulturális és gyakorlati úton sajátítható el, így a szükséges készségek az oktatás és képzés során megszerezhetők. Szakács Ferenc és Bánfalvi Mária (2010) szerint pedig sikeres vállalkozónak sem születni nem lehet, és nem is válhat akárki azzá – humán feltételek, valamint elméleti és gyakorlati tanulás egyaránt
szükségesek a kompetens vállalkozóvá váláshoz. Jelen tanulmány azt hivatott bemutatni, hogy napjaink sikeres mikro- és kisvállalkozói részt vettek-e korábban gazdasági, illetve vállalkozásképzésben, és az ott megszerzett tudás, az elsajátított készségek és jártasságok, valamint a vállalkozói kompetencia egyéb összetevőinek fejlesztése vajon meghatározó elemek voltak-e a sikerhez vezető úton?


OLÁH Judit – VAD Veronika
A konszignációs készletek jellemzői az ellátási láncban
67.-74. oldal

Ennek a tanulmánynak a célja a készlettartáshoz és a konszignációs készletekhez kapcsolódó elméleti, szakirodalmi háttér bemutatása, a rendelkezésre álló konszignációs készletkezelést támogató információs technológiai lehetőségek feltárása, valamint vizsgálat közben a fejlődési lehetőségek és az eddigi fejlesztések ismertetése. A szerzők elemzik a konszignációs készletek ellátási láncba való integrálódásának előnyeit és hátrányait mind beszállítói, mind vevői oldalról, illetve az ellátási lánc által nyújtott lehetőségeket, eszközöket, melyek hatással vannak a készletekre. A konszignációs készleteket a vállalat nyilvántartásában jól elkülöníthetően kell megjeleníteni, hiszen azok a beszállítók tulajdonát képezik mindaddig, amíg felhasználásra, illetve értékesítésre nem kerülnek. Biztosítani kell a beszállítók felé a pontos készletnyilvántartást, elszámolást. Ahhoz, hogy ezeknek a feltételeknek megfeleljenek, szükség van egy informatikai rendszerre, amely lehetővé teszi a vállalat számára a beszállítóval szembeni kötelezettségeinek gyors és pontos teljesítését. Az információs technológiai eszközök (elektronikus adatcsere (EDI – Electronic Data Interchange) és internetalapú adatmegosztás) teszik lehetővé a gyors és naprakész információmegosztást a beszállítókkal. Növelik a hatékonyságot és segítik a készletoptimalizálást.


CIKKEK ANGOL ÖSSZEFOGLALÓI
75.-76.oldal


Budapest Management Review Vol. 46. AUGUST, 2015



LIPPERT, Róbert – GAÁL, Zoltán – KOVÁCS, Tamás
The effect of managerial leadership roles and organisational culture on a new cluster success maturity model
pp. 2.-13.

One of the potential aspects of economic growth lies in focusing on furtherance the development of business clusters. By linking the complementary competencies of profit oriented enterprises and NGO-s,the innovation potential and the productivity are significantly increased. The present study investigates a specific and challenging managerial activity, the role of the cluster manager. The aim of the research is to reveal the intrinsic motivation of cluster operations and to demonstrate the importance of the manager in the efficient and sustainable operation. An empirical research has been conducted involving cluster managers and member organisations through an extensive questionnaire survey in Hungary. First, determinant factors of cluster success have been identified. By using these factors, a new continuous three-dimensional maturity model has been introduced to evaluate the cluster success. The results of the research depict the correlation found between soft leader characteristics and cluster success.


BLASKOVICS, Bálint
The project manager’s leadership style effects on the project success – based on example of a domestic company
pp. 14.-23.

Project success bears of utmost importance for  managers. Based on that, there is a widespread literature about project success, mainly focusing on success criteria and critical success factors. Success criteria evaluate project from the point of view of success, while the latter one contains those factors which increase the potential for achieving project success. However the interrelationships among them are rarely analysed. The aim of this paper is to identify a leadership style (as a critical success factor) which maximize the potential for project success. In the course of project success analysis, the author considers the above mentioned shortcoming, this project success is evaluated via success criteria. This manages the shortcoming. The sample for the field research was a subsidiary of a multinational company.


FEJES, József
Development phases of knowledge management on the Hungarian business consulting market
pp. 24.-33.

After the beginning of the economic downturn in 2008 knowledge and its management appeared on the horizon as a hot topic and started to boost the discipline of knowledge management. This kind of improvement shows different intensity at global level and at Hungarian level. This paper aims to reveal these differences through the everyday practice of domestic consultancy firms. The story of this development is examined form three angles: the system, the strategy and the competitiveness. After reviewing these angels the author can conclude that the Hungarian consultancy firms operate really multifaceted knowledge management systems, but compare to other foreign companies they have unexploited potential in the field of knowledge management.


BÉRCES, Roland
The implementation of TQM as an organization development – Achievements and Problems
pp. 34.-43.

Today, there is only one certain thing in the life of organizations and corporations, being challenged by continuous change. It is much better to participate in these changes with awareness than just suffer them passively. One of the possible answers to the changes is TQM that is rather a management than a quality philosophy. The main issue of this article is that implementing TQM entails a major organisational change and if we do not consider it, it will lead to failure. Leaders, organisational culture, empowerment and their development play an especially important role to achieve the objectives we set. The hundred-year-old practice of management (organizing and leadership) has justified that there are no present general organization-transformational principles and this view has gained greater attention in the literature since the 50s. ‘Basic truth’ is usually trivial or they express general principles that do not really help in solving real problems. It does not necessarily mean that this theory is useless in sciences but it does not fit the applications of management. There are no general ‘recipes’ for applying change processes, they have to be established and carried out ‘then and there’ by leadership and management. Primarily, the author aims at defining and structuring organisational goals at the beginning of the restructuring program, continuous monitoring, feedback and as a long-term aspect implementing this approach into the daily life. This goal-setting normally succeeds, however, the author would like to draw attention to a few typical features:
– realistic goal setting which can be achieved by the members and leaders of the organization and is in a way measurable,
– thorough, unbiased and down-to-earth evaluation, study and consequent execution of the organisational transformation needed to achieve the goals, moreover
– analysis and development of leadership minds et, the program-setting which fits/responds to leadership abilities and the evolution of the leadership process which enables the implementation of TQM,
– usage and extension of empowerment on relevant fields,
– changing of organisational structure and integration or separation of new functions,
– transforming motivation system, for it is more difficult to reward, promote and differentiate in a likely flatter hierarchy, and
– development of organisational coordination, communication and configuration.


BODOR, Mónika
Analysis of education and research activities ratio in the state higher education institutions
pp. 44.-55.

The purpose of this study is to highlight the prominent role and importance in adaptation to changes of application of modern human resource management in higher educational institutions. Furthermore the objective is to provide a realistic overview of modern human resource management in higher educational institutions, ratio of teaching and research, time budget and the characteristics of academic career by a novel research from the perspective of academics. The research proved that the ongoing restructuring toward market-orientation and changes in external environment in Hungarian higher education resulted in diversification, specialization and differentiation of functions and modified the working conditions of academics. The average workload of academics in Hungary is 47 hours per week which is in the middle range of international data. Most of their work time (47,7%) is spent on teaching which is the highest among the countries in the research, whereas time spent on other activities (for example providing serservices, making contacts and cooperating with the corporate sector) is the lowest. Additionally to their status as public servants, 42% of lecturers take contracts in the corporate sector and 38% have their own businesses. Three-quarters of them are motivated primarily by the additional income followed by practical application of acquired theoretical knowledge.


MIHALKOVNÉ SZAKÁCS, Katalin
The competent teacher of entrepreneurship – the effectiveness and success of teaching entrepreneurship in higher education
pp. 57.-66.

The question of What?, How? and Who? should teach in order to establish and operate successful SMEs has long been examined by experts of small businesses. Furthermore, some bring into doubt whether it is relevant or not examining even teaching entrepreneurship, since they think entrepreneurship is not a separate discipline. This study aims to present the way teaching entrepreneurship can serve the developing of entrepreneurs-to-be, focusing mainly on the analysis of the teacher himself.


OLÁH, Judit – VAD, Veronika
The characteristics of consignment stock in the supply chain
pp. 67.-74

The purposes of this study are presenting the theoretical, literary background of stock keeping and consignment stocks, as well as revealing of the information technological opportunities which support the consignment stock handling and to discover the evolutionary possibilities, developments under this examination. The authors review advantages and disadvantages of consignment stock integration into the supply chain both sides of suppliers and buyers as well as the possibilities, appliances by the supply chain which affect the stocks. The consignment stock must be shown well separately in the company records because those belong to the suppliers until they are used up or sold. The punctual stock records and settlement must be provided towards the suppliers. To be suitable for these conditions an information system is needed which enables quick and punctual execution of duties towards the suppliers for the company. The information technical solutions (electronic data interchange – EDI and internet) allow quick share and up to date information with the suppliers. They increase the efficiency and support to reach the optimal stock level.

Utolsó frissítés: 2018.11.30.