Január - 2019
  01 02 03 04 05 06
07 08 09 10 11 12 13
14 15 16 17 18 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31  

Vezetéstudomány 47 (5) - May, 2016



The post-crisis managerial literature emphasizes the roles of institutional factors in any disruption of the ecosystem of market capitalism and puts it in the middle of its analytical framework. It has become clear that nowadays, scientific discussions about the measure of increase of direct state involvement in certain economic areas has become more relevant. The socio-economic model based on market coordination was no doubt shaken by the crisis in 2008 across the world and inspired various representatives of the scientific and political community to revise their theses on coordination mechanisms that support the way out of an economic downturn. This paper intends to give a brief summary of the two leading strategic management approaches (Porter’s five forces and the resource-based view of the firm) on institutions. The author’s aim is to demonstrate that incorporation of the institution-based view into the mainstream theories can enrich the analytical framework of strategic management by providing deeper understanding of the contextual factors that underpin interactions between institutions and organizations.
Keywords: strategic management, Porter’s five forces, resource-based view, institution-based view
Page 2-11.
The improving performance of public administration and the reform of public financing system havebeen on agenda in Hungary for many years, in accordance with the international trends. However, governments have not expected and supported creating of a performance-oriented public administration in a comprehensive and explicit way. Nevertheless, there are bottom-up initiatives at organizational level, which target performance-oriented organizational function. The research focuses on organizations of central public administration where the successfulapplication of performance management methods is most likely based on the international literature. These are the so called agency-type organizations, which are in Hungary called autonomous state-administration organizations independent of the Government (e.g. Hungarian Competition Authority), government bureaus (e.g. Hungarian Central Statistical Office), and central offices subordinated to the government (eitherthe cabinet or a ministry) (e.g. Hungarian Meteorological Service). The studied agencies are legally independent organizations with managerial autonomy based on public law. The purpose of this study is to get an overview on organizational level performance management tools applied by Hungarian agencies, and to reveal the reasons and drivers of the application of these tools. The empirical research is based on a mixed methods approach which combines both quantitative methods and qualitative procedures. The first – quantitative – phase of the author’s research was content analysis of homepages of the studied organizations. As a results she got information about all agencies and their practice related to some performance management tools. The second – qualitative – phase was based on semi-structured face-to-face interviews with some senior managers of agencies. The author selected the interviewees based on the results of the first phase, the relatively strong performance orientation was an important selection criteria.
Keywords: performance management, public administration, mixed methods research
Page 12-26.
The study reviews the theoretical and empirical literature on the effect of tight monetary conditions, crisis on corporate capital structure, further creates a framework for analyzing their relation, as well as sheds light on the lessons learned and open research areas. The results highlight that the supply side of capital has an effect on corporate capital structure, though the analysis of this relation is scarce. However, the impact of tight monetary conditions on capital structure is analyzed by several studies, there is limited evidence on the financial policy and the development of financing mix during a crisis period. The impact of the 2007/08 crisis on the corporate capital structure and especially in case of firms with impaired access to external financing is scarce. The study also highlights our lack in understanding of the relation of crisis and capital structure in case of the CEE region.
Keywords: tight monetary conditions, crisis, capital structure, impaired access to financing
Page 27-38.
TARÓDY, Dávid:
Long-term survival and growth depends on the firm’s ability to exploit its current competencies while exploring fundamentally new ones. Finding the balance between exploration and exploitation is called ambidexterity in the literature. This paper is a comprehensive review of organizational ambidexterity theory. Creating and maintaining the capacity to simultaneously pursue these contradictory activities is an extremely difficult managerial challenge. Although, several aspects are well-researched, especiallystructural and leadership solutions in large, multinational enterprises, but little is known about: (1) how ambidexterity forms in earlier growth stages? (2) What are the key drivers and elements of organizational context that makes organizations able to become ambidextrous? (3) What is the role of different managerial levels in this formation process? Reviewing the literature, in this article the author would like to introducethe paradox of exploration and exploitation, the tensions and different aspects of ambidexterity, the fieldscurrent stage and some important research gaps.
Keywords: organizational ambidexterity, structural ambidexterity, contextual ambidexterity, exploration, exploitation
Page 39-52.
FERINCZ, Adrienn: 
To understand the role of organizational learning in the organization’s endeavor to overcome challenges, organizational learning research need to be spread out to the field of adaptation and change. This paper is the first part of a bigger empirical research, a literature review that examines the link between these topics and search for gaps in prior literature. However, these phenomena are closely related in the prior literature, the thinking about organizational learning is rather idealistic than reflective and there are still research gaps regarding the following questions: (1) Is there a need to examine internal organizational challenges from the organizational learning perspective? (2) How can the earlier organizational adaptation be characterized using the constructs of organizational learning? (3) Is the earlier adaptation process or organizational learning process always good and useful for the organization? Based on reviewing prior literature the author formulated an own organizational learning definition and identified future research directions in order to fill these gaps.

Keywords: organizational learning, adaptation, internal change, learning organization, intra- organizational challenges

Page 53-63.



Nowadays, questions on the low female participation in senior management are considered and analysed not only within the academic community, but are also discussed and debated by politicians and business representatives. The purpose of this article is to provide an overview of the key issues and possible approaches to the topic. In the first part, the author focuses on leadership styles: contemporary issues, theoretical considerations and empirical research results. Based on the findings that support the comparative advantages of diverse leadership teams, the author deals with the recommendations on the optimal gender composition of senior management teams. As empirical data are not in line with the recommendations, the author draws attention to the challenges related to talent recognition in the case of potentialwomen leaders and the unequal opportunities in manager selection, such as important factors of low female representation in senior management. Academic articles on terminology, alternative values, special contributions, meritocracy and the social and cultural aspects of unequal opportunities are covered in order to highlight the main factors of the topics discussed.
Keywords: gender, corporate governance, management, leadership
Page 64-80.
Felsmann Balázs
Mennyire számítanak az intézmények az üzleti stratégiában?
- A stratégiai menedzsment változó figyelme az
intézmények iránt – irodalmi összefoglaló
A válság utáni időszak menedzsment szakirodalma a
korábbiaknál jóval nagyobb hangsúlyt helyez az intézményi
tényezők fontosságára a vállalati stratégia
kialakítása során. 2008 óta a világban számos helyen
csökkent a piaci alapú koordinációs mechanizmusok
működőképességébe vetett hit, ami együtt járt a közvetlen
állami szerepvállalás iránti várakozások erősödésével.
Ez a változás magával hozta a stratégia intézmény-
központú nézőpontjának megerősödését.
Bár a tudományos és közérdeklődés láthatóan megnőtt
az elmúlt időszakban, a formális és informális intézmények
befolyásoló hatásainak vizsgálata már évtizedek
óta jelen van a stratégiai tárgyú kutatásokban.
A szerző a vezető stratégiai menedzsment iskolák ide
vonatkozó megállapításain keresztül mutatja be azokat
a tényezőket, amelyek az egyes iskolák nézőpontja szerint
leginkább jellemzik az intézmények és a stratégia
kölcsönös kapcsolatát. A témakör nemzetközi szakirodalmának
áttekintése mellett a cikk kiterjed a vonatkozó hazai irodalom bemutatására is.
Révész Éva
Teljesítménymenedzsment-eszközök alkalmazásának
hajtóerői és tartalmi elemei a magyar közigazgatás
ügynökség-típusú szervezeteiben
Hazánkban is évek óta napirenden van – a nemzetközi
reformtörekvésekkel összhangban – a közigazgatás
teljesítményének javítása. Kormányzati oldalról időről
időre ugyan megfogalmazódik a jobb teljesítményű
közigazgatás megteremtésének igénye, ugyanakkor
nincs olyan átfogó koncepció vagy program, amely
explicit módon elvárja és támogatja a teljesítményorientáció
javítását e szektorban. Ezzel együtt az egyes
szervezetek oldaláról is érkeznek kezdeményezések,
amelyek a teljesítményorientált működést célozzák.
A vizsgált szervezeti kört a hazai központi közigazgatás
azon intézményei jelentik, amelyek esetében a
nemzetközi szakirodalom alapján leginkább valószínűsíthető
a teljesítménymenedzsment-eszközök
sikeres alkalmazása. Ezek a viszonylag autonómnak
tekintett, ún. ügynökség-típusú szervezetek (angolul
agencies), amelyek hazai megfelelői az autonóm államigazgatási
szervek (pl. Gazdasági Versenyhivatal),
a kormányhivatalok (pl. Központi Statisztikai Hivatal),
és a valamely minisztérium által felügyelt központi
hivatalok (pl. Nemzeti Közlekedési Hatóság). Az
ügynökség-típusú szervezetek vezetői autonómiával
bíró jogilag független intézmények.
A tanulmány célja, hogy áttekintést adjon a hazai
ügynökségek által alkalmazott szervezeti szintű teljesítménymenedzsment
eszközökről, valamint feltárja
ezen eszközök alkalmazásának okait, hajtóerőit. Az
empirikus kutatás kevert módszertanú megközelítést
alkalmaz, amely ötvözi a kvantitatív és kvalitatív eljárásokat.
A kutatás első – kvantitatív – fázisa a vizsgált
szervezetek honlapjainak tartalomelemzése volt. Ennek
eredményeképp minden hazai ügynökség-típusú
szervezetről és az általuk alkalmazott teljesítménymenedzsment
eszközök egy részéről számos információ
állt rendelkezésre. A második – kvantitatív – kutatási

fázisban félig strukturált interjúk készültek az első fázis eredményei alapján kiválasztott ügynökségek felsővezetőivel.

Gergelyné Kása Marianna
A szűk monetáris kondíciók és a válságok hatásainak
tanulságai a vállalati tőkeszerkezetre
Jelen tanulmány vizsgálja a szűk monetáris környezet,
válságok és a vállalati tőkeszerkezet közötti kapcsolatot;
megteremti a kapcsolat elemzéséhez szükséges
vizsgálati keretet, valamint - az elméleti és gyakorlati
kutatások áttekintése alapján – levonja az eddigi
eredmények alapján a következtetéseket, azonosítja a
gyakorlati eredmények esetleges hiányát, valamint további
kutatási irányokat azonosít.
Az eredmények alapján megállapítható, hogy a tőke
kínálati oldala hatást gyakorol a tőkeszerkezetre,
azonban a kapcsolatot mindeddig kevés kutatás elemzi.
Csupán néhány kutatás foglalkozik a finanszírozási
mix válság alatti alakulásával, így feltáratlan, hogy a
mix elemei hogyan alakulnak a hitelkínálat szűkülése, válság esetén. Nem meghatározott továbbá a 2007-08-as válság hatása, kifejezetten a külső finanszírozási forrásokhoz korlátozott hozzáféréssel rendelkező vállalatok,valamint a CEE régió vállalatai esetében.
Taródy Dávid
Szervezeti kettős képesség, mint a stratégiai menedzsment
új kutatási paradigmája
Egy vállalat csak úgy lehet hosszú távon versenyképes,
ha jelenlegi kompetenciáit tökéletesen ki tudja aknázni,
miközben figyelmet szentel új tudás, termékek
és piacok felfedezésére is. A kiaknázás és felfedezés
közötti egyensúlyt a szakirodalom kettős képességnek
hívja. Ezen egymással ellentétes, versengő viszonyban
lévő tevékenységek szimultán kezelése rendkívüli
kihívást jelent a vállalatok számára, így a vezetéstudományok
különböző területei közel fél évszázada
keresik a választ a dilemma feloldására. Jelen tanulmány
legfőbb célja, hogy mély és részletes betekintést
nyújtson a hazai szakirodalom számára is a szervezeti
kettős képesség elméletébe, bemutassa a felfedezés és
kiaknázás paradoxonját, az irodalom főbb töréspontjait
és a terület jelenlegi állapotát. Habár a kettős képesség
számos kérdése alaposan kutatott (különösen
a strukturális és vezetői megoldások multinacionális
vállalatok esetében), jelenleg keveset tudunk arról, (1)
hogyan fejlődik a kettős képesség korai növekedési
szakaszokban, (2) mik a legfőbb alkotóelemei és gátjai
egy kettős képességű szervezeti kontextusnak, illetve
(3) mi az egyes vezetői szintek feladata a kettős képességű
szervezetek kialakulásában?
Kulcsszavak: szervezeti kettős képesség, strukturális

kettős képesség, kontextuális kettős képesség, felfedezés, kiaknázás.

Ferincz Adrienn
Adaptáció és változás a szervezetitanulás-kutatásokban
Annak érdekében, hogy megértsük a szervezeti tanulás
szerepét a szervezeti kihívások legyőzésében a
szervezeti tanulás kutatását ki kell terjeszteni az adaptáció
és a változás területeire. E cikk egy nagyobb
empirikus kutatómunka első szakasza, egy szakirodalmi
összefoglaló, mely e témák közötti kapcsolatokat
vizsgálja és réseket keres a meglévő szakirodalomban.
Habár e jelenségek szorosan összekapcsolódnak
a szakirodalomban, a szervezeti tanulásról való gondolkodás
sokkal inkább idealisztikus és kevésbé körültekintő
rültekintő képet mutat, és vannak még rések a szakirodalomban
a következő kérdésekben: (1) Szükség van
a belső szervezeti kihívások vizsgálatára a szervezeti
tanulás nézőpontjából? (2) Hogyan jellemezhető a
múltbéli szervezeti adaptáció a szervezeti tanulás fogalomkészletével?
(3) A múltbéli adaptációs folyamat
vagy szervezeti tanulási folyamat mindig jó és hasznos
a szervezet számára? A szakirodalom feldolgozása
alapján a szerző megalkotta saját szervezeti tanulás

definícióját, és jövőbeni kutatási irányokat azonosított a szakirodalomi rések betöltésére.

Dunavölgyi Mária
Nők és férfiak a cégek felső vezetésében: alapkérdések
és visszatérő dilemmák
A cikk annak az ellentmondásnak az okait vizsgálja,
hogy míg vezetéstudomány mai ajánlásai szerinti vezetési
stílus jegyei közelebb állnak a feminin, mint a
maszkulin sztereotípiákhoz és az empirikus vizsgálatok
számos eredménye összhangban áll a „kritikus tömeg”
elmélettel, addig a vállaltok felsővezetői között
a nők aránya alig haladja meg a 10 százalékot.
A feminin sztereotípiához közelálló stílus vezetési
előnyeinek és az alacsony női részvétel okainak tárgyalása
Alvesson és Billing által kidolgozott módszertan
keretben történik (1997, p. 171). A komplexszé váló,
gyorsan változó világban a demokratikus döntéshozatal,
a bevonáson és meggyőzésen alapuló transzformációs
vezetési stílus jobban szolgálja a vállalatok sikerét,
mint az autokratív, az emberi kapcsolatokat mellőző,
csupán a feladatok ellenőrzésére fókuszáló módszerek.
Ugyanakkor ezek az értékek számos esetben a még
az érdemeket hangsúlyozó vezetői kiválasztás során
sem érvényesülnek, melynek okai többek között a hagyományokban,
a maszkulin értékek nyílt vagy rejtett
továbbélésében, a tudattalan előítéletek működésében
jelölhetők meg.
Bár számos intézkedés szolgálja napjainkban a kritikus
tömeget elérő részvételi arány elérését a női vezetők
számára, a vállaltok felső döntéshozatali testületeiben
még a valódi arány nagyon alacsony. Ahhoz,
hogy lényegi változás következzen be, a kultúrának is
változnia kell, a férfiak és nők kölcsönös elismerésének,
a vegyes vezetői csapatokban rejlő előnyök meggyőződéssé
válásának kellene bekövetkeznie. Ehhez többek
között a már alkalmazott adminisztratív és viselkedést
módosító módszerek finomításán, a vezetői, tulajdonosi
kultúra további kutatásán és az egyes intézkedések
hatásainak elemzésén keresztül vezet az út.

Utolsó frissítés: 2018.11.30.