Június - 2019
H K S C P S V
  01 02
03 04 05 06 07 08 09
10 11 12 13 14 15 16
17 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Vezetéstudomány 47 (7) - July, 2016

HARANGOZÓ Gábor – SZÉCHY Anna Zsófia – ZILAHY Gyula: A FENNTARTHATÓSÁGI LÁBNYOMMEGKÖZELÍTÉSEK
SZEREPE A VÁLLALATOK FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTÚ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSÉBEN
 
A vállalati fenntarthatósági teljesítményértékelésre vonatkozóan számtalan megközelítés és módszer 
 
létezik. Ez a cikk a lábnyomtípusú fenntarthatósági mutatók vállalati teljesítményértékelésben 
 
betöltött szerepéről kíván összegző áttekintést nyújtani. A lábnyomtípusú mutatók alkalmazásával 
 
kapcsolatban számos elméleti modell és gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre, ezek ugyanakkor 
 
kevéssé foglalkoznak a lábnyom-megközelítések szervezeti szintű alkalmazásával, illetve annak 
 
rendszerszintű áttekintésével. E cikkben ezért a szerzők felvázolnak egy keretrendszert a 
 
vállalati fenntarthatósági lábnyom-indikátorok értékelésére, amelyen keresztül megvizsgálják a 
 
leggyakoribb lábnyom-megközelítések vállalati fenntarthatósági teljesítményértékelésben betöltött 
 
lehetséges szerepét. A felvázolt modell kiterjed i) a teljesítményértékelési folyamat 
 
tervezésének, ii) az információgyűjtés folyamatának és iii) a teljesítményértékelési rendszer 
 
felülvizsgálatának és fejlesztésének belső és külső szempontjaira. Az áttekintés során összesen öt 
 
különböző vállalati lábnyomtípust azonosítottak, melyek szervezeti szinten is alkalmazhatóak 
 
(karbonlábnyom, ökológiai lábnyom, vízlábnyom, környezeti lábnyom és nitrogénlábnyom). Ezek 
 
tartalmukat és módszertani kidolgozottságukat tekintve igen eltérőek. Közös jellemzőjük, hogy a 
 
vállalatok és más szervezetek számára lehetőséget adnak a szervezeti szintű fenntarthatósági 
 
teljesítményük nyomon követésére, kezelésére és kommunikálására. Mivel a lábnyomok a közvetlen 
 
hatások mellett a közvetett hatásokról is képesek információt nyújtani, kulcsszerepet tölthetnek 
 
be a szervezeti fenntarthatóság mérésében.
 
Kulcsszavak: fenntartható fejlődés, teljesítményértékelés, ökológiai lábnyom, karbonlábnyom
 
2-13. oldal
 
 
KÁDI Anna: A SZERVEZETI KOCKÁZATVÁLLALÁS ÉS SIKERESSÉG KAPCSOLATA A SZERVEZETPSZICHOLÓGIA
NÉZŐPONTJÁBÓL
 
 
A tanulmány a magyar gazdálkodó szervezetek körében, a gazdasági válság időszaka alatt 
 
lefolytatott, a szervezeti sikeresség és a kockázatvállalás összefüggéseinek feltárására irányuló 
 
kutatás részeredményeit mutatja be. A szerző vizsgálata igazolta, hogy a szubjektív vezetői 
 
értékítéletek, a sikerességre és a kockázatvállalásra vonatkozó percepciók alapvetően 
 
meghatározzák a vállalkozás stratégiai választásait, kockázatvállalását és sikerességét. A 
 
vállalkozások általában felülértékelik sikerességüket, de a sikeresebb cégek körében az átlagnál 
 
pontosabb értékelést tapasztaltunk, sőt a legsikeresebbek kismértékben alul is becsülték
saját sikerességüket, ami leginkább a válság észlelésekor volt megfigyelhető. A válsághelyzet az 
 
értékelés pontosságát javította a sikertelenebb cégek körében, ők azonban továbbra is jelentősen 
 
felülértékelték sikerességüket. A magyar gazdálkodó szervezetekre általában gyenge, közepes 
 
kockázatvállalás jellemző. A sikeres cégek az átlagnál kockázatvállalóbbak, és a válságban tovább 
 
növekszik kockázatvállalásuk, míg a sikertelen cégek körében a válság a kockázatvállalásra és 
 
annak észlelésére is negatívan hat. Az eredmények a korábban feltárt összefüggéseket igazolták: 
 
azok a szervezetek és vezetők a legsikeresebbek a válság időszaka alatt is, akik reálisabban 
 
értékelik helyzetüket, kezdeményező szerepet vállalnak, képesek a megújulásra, innovációra és az 
 
adaptív kockázatvállalásra. E kutatás alapján a vezetők számára is megfogalmazható javaslat: a 
 
szervezetek a sikeresség, a megújulás érdekében bátrabban vállaljanak kockázatokat, és 
 
törekedjenek helyzetük megismerésének és értékítéleteik pontosságának javítására.
 
Kulcsszavak: szervezeti sikeresség, szervezeti kockázatvállalás, válság
 
14-28.oldal
 
 
MITEV Ariel – NEULINGER Ágnes: SIKERES ÉS SIKERTELEN RÍTUSTIPOLÓGIA A CSALÁDI RÍTUSOK
ELEMZÉSÉN KERESZTÜL
 
 
A családi közösség vizsgálata lehetőséget kínál a fogyasztás közösségi jellegének a megértésére 
 
mind a családtagok egyéni, mind közösségi kapcsolatainak a szempontjából. Jelen kutatás fiatal 
 
felnőttek családi eseményekről írt esszéit elemzi annak érdekében, hogy a sikeres és sikertelen 
 
közösségi rítusok tipológiáját bemutassa. A tanulmány célja, hogy azonosítsa azokat a jellemzőket, 
 
amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy közösségen belül a csoport iránti kötődés kialakuljon, majd 
 
fennmaradjon, valamint azonosítsa azokat is, amelyek hiánya a közösség széteséséhez vezet.
 
Kulcsszavak: rítus, közösség, kötődés
 
29-40.oldal
 
 
HOFMEISTER-TÓTH Ágnes – KOPFER-RÁCZ Kinga – ZOLTAYNÉ PAPRIKA Zita: A MAGYAR VÁLLALKOZÓK
SZEMÉLYISÉGJEGYEI ÉS AZOK KAPCSOLATA A VEZETŐI STÍLUSSAL ÉS A PIACORIENTÁCIÓVAL
 
 
A vállalkozók vezetői tulajdonságainak és személyiségének vizsgálata kifejezetten 
 
interdiszciplináris kutatási terület. A mai dinamikus és globális környezet kihívásai közepette a 
 
szervezetek sikeres menedzseléséhez jó vezetői kvalitásokkal rendelkező vezetőkre van szükség Ez a 
 
kutatás a hatékony vezetési stílusra jellemző személyiségtípusok azonosításával foglalkozik és 
 
vizsgálja a személyiségtípus és a vezetési stílus, valamint a piacorientáció kapcsolatát. A 
 
kutatások alapján vannak bizonyos személyiségtulajdonságok, amelyek jellemzőek a sikeres 
 
vezetőkre. A Myers-Briggs Type (MBTI) skála nagyon népszerű mérőeszköz a menedzserek kognitív 
 
tulajdonságainak vizsgálatára. A szerzők kutatása az első, amely a magyar SME-vállalkozók
és menedzserek személyiségtípusait vizsgálja az MBTI-skála segítségével. Kutatási eredményeik
alapján a magyar SME-vállalkozókra és menedzserekre az extrovertált személyiségtípus a jellemző és 
 
a többségük az ESTJ, ENTJ, ESTP és az ENTP-kategóriákba tartozik. A cikk felhívja a figyelmet 
 
arra, hogy a személyiségtípusoknak szignifikáns hatása van a vezetési stílusra és a vállalkozás 
 
piacorientációjára is.
 
Kulcsszavak: kis- és közepes vállalatok, vállalkozók, menedzserek, személyiség, a személyiség 
 
mérése, Myers-Briggs Type Indicator (MBTI), vezetési stílus, piacorientáció
 
41-53.oldal
 
 
VASZARI Tamás: A VEZETŐKÉPZÉSEK SZEREPE A GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGBEN
 
Magyarországon a rendszerváltás után a vezetők részére kidolgozott továbbképzések, tanfolyamok és
tréningek szinte önálló képzési ágazattá nőtték ki magukat, amelyben a szolgáltatói oldalon a 
 
graduális programokat is kínáló felsőoktatási intézmények, a nyugatról érkező nemzetközi cégek 
 
leányvállalatai vagy képviselői, illetve a hazai tréningcégek és magániskolák egyaránt 
 
megjelentek. A sokszereplős, de gyengén szabályozott piacon a tanulni vágyók számára egyre 
 
nehezebbé vált a minőségi, valós szakmai és néha személyiségfejlődést is biztosító képzések 
 
beazonosítása. Az alábbiakban a szerző kísérletet tesz rá, hogy a teljesség igénye nélkül 
 
összegyűjtsön néhány olyan szempontot és kritériumot, amely támpontot adhat a képzési programok 
 
értékeléséhez. A cikkben az előbbiek mellett szó esik a keresleti oldal differenciált mivoltáról 
 
is, ami meghatározza, hogy az azon belül elkülöníthető két főcsoport számára mely programok 
 
lesznek megfelelőek.
 
Kulcsszavak: vezetőképzés, felnőttképzés, vezetői kompetenciák, lokális tudás
 
54-63.oldal
 
 
TÓTH Marcell László: SHARING ECONOMY KONFERENCIA (konferenciabeszámoló)
 
„Sharing Economy: Új üzleti filozófiák és modellek, új generációk térnyerése” címmel rendezte meg 
 
éves konferenciáját április 27-én, Győrben a Magyar Tudományos Akadémia Gazdálkodástudományi 
 
Bizottságának Tudásmenedzsment Munkabizottsága. Az esemény házigazdája a Széchenyi István Egyetem 
 
volt.
 
64-65.oldal
 
 
 
Bajzát Tünde: BORGULYA Istvánné Vető Ágnes Ágota: KULTURÁLIS TÁVOLSÁGOK VÁLLALATOKON BELÜLI ÉS 
 
ORSZÁGOK KÖZÖTTI INTERAKCIÓKBAN, TYPOTEX KIADÓ, BUDAPEST, 2014. 257 OLDAL (könyvajánló)
 
66-69.oldal
 
 
 
CIKKEK ANGOL NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓI
 
 
HARANGOZÓ, GÁBOR – SZÉCHY, ANNA ZSÓFIA – ZILAHY, GYULA:
The role of the sustainability footprint approaches in
relation to corporate sustainability performance evaluation
 
This paper intends to provide an overview of the role
of the sustainability footprint indicators in corporate
performance evaluation and management. There is
a lot of experience on sustainability footprints on the
macro level, but much less focus has been put onto the
organizational aspects and their linkage with corporate
performance evaluation. This paper introduces a framework
for the evaluation of corporate sustainability footprints,
aiming to review and assess the potential role of
the most common footprint approaches in relation to
corporate sustainability performance management.
The model highlighted in this paper covers the internal
and external aspects of i) the planning phase of
the performance evaluation process, ii) the information
gathering process and iii) the supervision and development
phase of the performance evaluation system.
The review highlights five different types of footprint
approaches can also be applied at the organizational
level (carbon footprint, ecological footprint,
water footprint, environmental footprint and nitrogen
footprint). These are very different regarding their content
and methodological accuracy. Common in all of
these approaches, that they enable companies and other
organizations to measure, manage and communicate
their organizational sustainability performance. Beyond
direct impacts, footprints are able to deliver information
also on indirect impacts, thus they can have
a key role in organizational level sustainability performance
evaluation.
 
 
KÁDI, ANNA: Relationship between the organizational risk-taking
and success from organizational psychology point of
view
 
The essay presents partial results of a research conducted
to attempt exploration of relationships between
organizational success and risk taking and carried out
among Hungarian business organizations during the
period of the economic crisis. The author’s research
proved that the subjective managerial value judgements
and the perceptions regarding success and risk taking
tend to alter fundamentally the strategic preferences,
risk taking willingness and success of the enterprises.
Companies tend, in general, to overestimate their own
success. Notwithstanding, the accuracy of the successful
companies’ self-evaluation exceeded the average
level and, what is more, the most successful ones tended
to underestimate their success, particularly when early
warning signs of crisis became perceivable. Although
crisis situations improved the accuracy of self-assessment
among the less successful enterprises however
they kept overestimating their success quite significantly.
The Hungarian business enterprises have, in general,
been characterized by a low or medium level of propensity
to risk taking. The successful companies’ risk
taking propensity exceeded the average and, in crisis
period, their willingness to face risks tended to improve
while the crisis has made a negative effect on both the
unsuccessful companies’ risk taking propensity and its
perception. Results of this research verified the formerly
explored relationships, namely that those companies,
and their management, can achieve the highest level of
success, even in crisis periods, which can assess their
situation more realistically, assume an initiative role
and are capable of renewal, innovation and adaptive
risk taking. On the basis of this research, a proposal
can be suggested also to senior managers: the organizations
should be more courageous in taking risks in
order to ensure further renewal and continued success
and should endeavor to get a better understanding of
their situation and to improve accuracy of their value
judgement.
 
 
MITEV, ARIEL – NEULINGER, ÁGNES: 
The typology of successful and failed rituals through
the analysis of family rites
 
The study of family plays an important role in the understanding
of consumption in communities both at
individual and group level. Recent study evaluates essays
written by young adults in order to introduce the
typology of successful and failed rituals. The aim of
the study is to identify factors which are necessary for
the integration of the community along with factors that
are responsible for group disintegration.
 
 
HOFMEISTER-TÓTH, ÁGNES – KOPFER-RÁCZ, KINGA – ZOLTAYNÉ PAPRIKA, ZITA:
Personality traits of the Hungarian entrepreneurs and
their relationship with the management style and market-
orientation
 
 
The investigation of the leadership qualities and personality
traits of the entrepreneurs is a specific interdisciplinary
research area. Good leadership qualities are required
to successfully manage organizations, regarding
the challenges of today’s dynamic global environment.
This paper will identify personality traits and types
that create effective leadership and determine common
links between personality leadership and market-orientation.
There are certain personality types and traits
that make effective leaders. The Myers-Briggs Type
Indicator (MBTI) is a popular construct used to understand
managers’ cognitive and perceptual orientation.
The authors’ research is the first to examine the personality
types of the Hungarian SME entrepreneurs on
the MBTI scale. Results indicated that the majority of
the SME entrepreneurs and managers were extroverted
scored as ESTJ, ENTJ, ESTP, and ENTP on the Myer
Briggs Type Indicator. This article also points out that
the entrepreneur’s personality traits significantly determine
their leadership style and significantly influences
the enterprise market-orientation.
 
 
VASZARI, TAMÁS
The role of management trainings in the economic
competitiveness
 
 
Following the political and economic changes in Hungary,
the different types of management courses and
training programs became an independent educational
sector, in which the state educational system, the local
affiliates of Western education providers and some
Hungarian training companies all participated. With
many actors in an under-regulated market, it became
more and more difficult for consumers to identify high
quality programs able to offer genuine personal and
professional development. In this article, the author attempts
to provide a non-exhaustive list of perspectives
and criteria which can help to evaluate educational programs.
The segmentation of demand in this market is
also analysed, with the aim of defining the most suitable
programs for the two main groups which can be
identified.
 
 

Utolsó frissítés: 2019.03.11.

femdom-mania.net femdom-scat.net hot-facesitting.ru