Június - 2019
H K S C P S V
  01 02
03 04 05 06 07 08 09
10 11 12 13 14 15
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Vezetéstudomány 47 (8) - August, 2016

CZAKÓ Erzsébet – JUHÁSZ Péter – RESZEGI László:
VERSENYKÉPESSÉG ÉS EXPORT – VÁLLALATI SZINTŰ KVALITATÍV ÉS
KVANTITATÍV KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÖSSZEVETÉSE
 
Az exportálást és az exportáló vállalatokat a nemzetközi gazdaságtan és a versenyképesség szakterületei
egyaránt kutatási témájuknak tekintik. A nemzetközi üzleti gazdaságtan a vállalati teljesítményekre összpontosít,
s elsősorban kvalitatív eszköztárat használ. A versenyképesség inkább a nemzetgazdasági szintű
kérdésekre fókuszál és a kapcsolódó kutatásokban a kvantitatív módszerek dominálnak. E cikk egyik újdonsága,
hogy e kétféle kutatási módszer eredményeit összeveti ugyanazon vállalati mintára támaszkodva.
A szerzők megvizsgálják, hogy az exportorientált hazai KKV-k teljesítménye hogyan értékelhető a vállalati
pénzügyi teljesítmények mintázatai alapján, és milyen következtetések adódnak az eredményekből a vállalati
és a nemzetgazdasági versenyképességre. Eredményeik szerint az exportintenzív KKV-k a kimagasló
teljesítményű magáncégek közé tartoznak, és ebben a kiváló menedzsment, valamint a folyamatos tanulás
és az innováció is közrehat. Ugyanakkor jó teljesítményt más módon és a hazai piacokon is el lehetett érni,
s a kivitel önmagában nem volt garancia a kiválóságra.
 
Kulcsszavak: export, pénzügyi teljesítmény, nemzetköziesedés, KKV, jövedelmezőség, hazai és külföldi cégek,
versenyképesség
 
3-14. oldal
 
 
 
BARTHA Zoltán – S. GUBIK Andrea:
AZ ÜZLETI TUDÁS HATÁSA A VISEGRÁDI ORSZÁGOK KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATAINAK
NEMZETKÖZIESEDÉSÉRE
 
 
Köztudott, hogy a vállalatok nemzetköziesedése megfelelő üzleti tudás nélkül nem valósulhat meg. De az,
hogy milyen jellegű tudásra van szükség, és ez hogyan szerezhető meg, már kevésbé egyértelmű. A szerzők
célja, hogy azonosítsák a visegrádi országok kis- és középvállalatainak nemzetköziesedését leginkább befolyásoló
tudáselemeket. Ehhez az üzleti tudás egy kétdimenziós modelljét használják fel, amely az alábbi
két dimenzió mentén különíti el az egyes tudáselemeket: a tudás rejtett vagy kifejtett, illetve kódolt vagy
kódolatlan volta. Az üzleti tudás e modellje azt állítja, hogy a kifejtett és kódolatlan tudás átadása ütközik
a legkevesebb akadályba, míg a rejtett és kódolt tudás átadása-átvétele rendkívül nehéz. A modell öt tudáselemének
és a nemzetköziesedés összefüggését egy olyan, a visegrádi országok vállalatai körében végzett
kérdőíves felméréssel tesztelték, amelyre összesen 984 válasz érkezett kis- és középvállalatoktól. Megállapították,
hogy a vállalatok által birtokolt tudás mértéke szignifikáns kapcsolatban áll a nemzetköziesedés
folyamatával. Akár a nemzetközivé válásról szóló döntést, akár a nemzetköziesedés fokát és intenzitását
nézzük, a rövid idő alatt nem átadható rejtett és kódolt tudáselemek bizonyultak a legfontosabbnak.
 
Kulcsszavak: üzleti tudás, vállalati nemzetköziesedés, visegrádi országok
 
15-25. oldal
 
 
GÁL Zoltán – JUHÁSZ Bálint:
A VÁLLALATOK NEMZETKÖZIESEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN
MAKROGAZDASÁGI MÓDSZEREKKEL
 
 
Jelen tanulmányukban a szerzők elemzik a beérkező külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) és a nemzetgazdasági
beruházások kapcsolatát, valamint annak gazdasági fejlettséggel (GNI) való viszonyát a kelet-
közép-európai régió példáján. A vonatkozó nemzetközi irodalom áttekintésével arra is keresik a választ,
hogy segíti-e a magyar és a kelet-közép-európai vállalatok nemzetköziesedését a beáramló FDI, illetve megfigyelhető-
e a beáramló (IFDI) és a kiáramló (OFDI) közötti összefüggés. Ezt követően visszatérnek arra,
hogy a beáramló (IFDI) és a kiáramló (OFDI) adatok elemzése alapján az irodalom áttekintésében exponált
kérdésre milyen válasz adható.
 
Kulcsszavak: külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI), nemzetköziesedés, Kelet-Közép-Európa
 
26-39.oldal
 
 
SASS Magdolna:
TÖRPÉKBŐL ÓRIÁSOK? – KELET-KÖZÉPEURÓPAI ELEKTRONIKAI MULTIK
 
A közép- és kelet-európai régióból viszonylag későn, a kilencvenes évek vége felé kezdtek a helyi tulajdonban
levő vállalatok külföldön befektetni, ennek ellenére már vannak viszonylag jelentős helyi multinacionális
vállalatok. A cikk a kelet-közép-európai, helyi tulajdonban levő elektronikai multinacionális vállalatokat
vizsgálja. A téma érdekességét az adja, hogy a vizsgált iparágban kiemelkedően erős a verseny, magas a
tőke- és K+F-intenzitás, így ennek megfelelően kevéssé várjuk, hogy a régiós vállalatok számottevő külföldi
közvetlentőke-befektetéseket valósítsanak meg.1
A cikk az egyik első elemzés a közép- és kelet-európai régió helyi tulajdonban levő elektronikai multinacionális
vállalatainak vizsgálatában. A tanulmány a kifelé irányuló elektronikai közvetlentőke-befektetések
makro- és vállalati adatain, és más, az „Emerging Markets Global Players”2 projekt adatbázisából származó
információkon alapul.
A cikk felépítése a következő: a rövid elméleti hátteret és a vonatkozó irodalmat bemutató részeket a
cikkben használt módszertant ismertető fejezet követi. Ezután következik a makroadatok elemzése, majd
ennek alapján a régió elektronikai multinacionális vállalataira vonatkozó mikroszintű adatok bemutatása
és vizsgálata. Az utolsó rész tartalmazza a legfontosabb következtetéseket és a lehetséges további kutatási
irányok rövid ismertetését.
 
Kulcsszavak: külföldi közvetlentőke-befektetések, elektronikai ipar, Kelet-Közép-Európa
 
40-49.oldal
 
 
KAZAINÉ ÓNODI Annamária:
EXPORTÁLÓ VÁLLALATAINK SOKSZÍNŰSÉGE
 
A kutatás az exportáló vállalatok heterogén jellegét mutatja be a vállalati versenyképességi kutatás 2013,
2009, 2004 és 1999-es adatbázisának elemzésén keresztül. A kutatás fő módszertani eleme a K-középpontú
klaszterelemzés, ahol az exportteljesítmény mércéi jelentették a klaszterképzés tényezőit. A klaszterelemzés
négy klasztert azonosított: „stabil növekedők”, „stagnálók”, „fejlődő exportálók” és a „kismértékű” exportálók
csoportját. A vállalatok pénzügyi teljesítményének elemzése során a klaszterek között szignifikáns
jövedelmezőségi különbséget lehetett kimutatni, általánosságban elmondható, hogy a többségi külföldi tulajdonban
levő vállalatok jövedelmezősége magasabb, ugyanakkor a legsikeresebb exportáló vállalatcsoporton
belül statisztikailag nem lehetett kimutatni a külföldi tulajdonú vállalatok magasabb jövedelmezőségét.
A magas exportintenzitással rendelkező „stabil növekedő” és „stagnáló” vállalatok összehasonlítása
során a szerző arra a következtetésre jutott, hogy a jobb exportteljesítmény és a magasabb jövedelmezőség
hátterében jobb működési jellemzők és jobb menedzsmentképességek állnak.
 
Kulcsszavak: nemzetközivé válás, export, teljesítmény, vállalati versenyképességi felmérés, klaszterelemzés
 
50-67.oldal
 
 
RESZEGI László – JUHÁSZ Péter: 
A VÁLLALATI TELJESÍTMÉNY NYOMÁBAN. BUDAPEST: ALINEA KIADÓ, 2014, 355 OLDAL (könyvajánló)
 
68-70.oldal
 
 
 
CIKKEK ANGOL NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓI
 
 
Czakó, Erzsébet – Juhász, Péter – Reszegi, László
Competitiveness and export: comparison of qualitative
and quantitative research results on enterprise level
 
Exports and exporting firms are studied both by international
business (IB) and competitiveness. While
IB concentrates on the performance of firms and,
within this frame, on the processes from a company
and managerial perspective, competitiveness focuses
on national level implications primarily from a point
of view of policy perspectives. Qualitative studies are
frequent in IB research, while quantitative methods
are used widely in competitiveness research. The novelty
of this paper is to use both types of research on the
same population to compare findings. Claiming that
the qualitative and quantitative research findings are
complementary, this paper investigates how SMEs’
performance can be assessed based on financial performance
patterns and what conclusions can be drawn
for competitiveness at firm and national levels. Findings
show that export intensive SMEs are amongst the
financially high performing Hungarian firms. Based
on qualitative research findings, the authors propose
that outstanding management, continuous learning
and innovation may be explanatory factors for the
success of such firms. At the same time, good performance
could be achieved also in a different way and
without high export intensity whilst exporting was not
a guarantee for high performance.
 
 
Bartha, Zoltán - S. Gubik, Andrea
Influence of business knowledge on the internationalisation
of the small and medium-sized enterprises in the
Visegrad countries
 
 
It is common knowledge that the internationalisation
process of the enterprises requires business knowledge.
The exact type of knowledge required for internationalisation,
and the methods in which it can
be acquired, however, is far less obvious. The goal of
this study is to identify the knowledge elements that
Visegrad countries. A two-dimensional model of
business knowledge is used for the analysis that sorts
knowledge elements along the explicit-tacit, and the
specific-general dimensions. According to this model,
business knowledge that is explicit and general, is
the easiest to transfer, while the tacit and specific elements
are hardly transferable. The influence of the
five knowledge elements described by the model on
the internationalisation of small and medium-sized
enterprises was tested on a sample of 984 firms. The
authors’ analysis confirmed that the amount of knowledge
accessible by the firms is connected to internationalisation.
Either the decision about becoming
international, or the rate and intensity of internationalisation
was tested, it was found that the tacit and
specific knowledge elements are the most significant
influencing factors.
 
 
Gál, Zoltán- Juhász, Bálint
Internationalization of East and Central European
Companies – a macro-economic research approach
 
 
The study argues that the positive effects of FDI on
economic development and Gross Fixed Capital Formation
(GFCF), as well as on the internationalization
of Central and Eastern European companies are
much less prevail. Granger test found that the FDI
stock has no significant effect neither on the GFCF
nor on economic development. However, the relative
level of development of these countries strongly affected
their ability to attract FDI. Furthermore, we
examined the Granger-causality between IFDI and
OFDI in order to verify whether the FDI helps capital
exports (OFDI) and internationalization the CEE
companies. The paper found that the FDI inflow has
an effect on an indirect FDI invested in a third country
while the outward FDI has much less impact on
attracting new inward FDI.
The study concludes that the FDI-driven development
model due to the crowding-out effect of foreign
MNCs and the relative weakness of Central and
Eastern European MNCs is still an obstacle in the
internationalization of domestic companies.
 
 
Sass, Magdolna
Giants from dwarfs? - Electronics multinationals from
East Central Europe
 
 
Though multinationals have emerged only relatively
recently in East Central Europe and local firms are
relatively backward in electronics production, there are
already a few local multinationals operating in this industry.
The article makes one of the first attempts to
identify and describe certain characteristics of these
electronics multinationals. Its methodology relies on a
macro approach in terms of identifying those countries,
which have substantial electronics outward FDI and of
a micro approach in terms of analysing available information
about the companies identified. A few common
and diverging characteristics of these companies
are analysed. Preliminary findings include the proof for
the existence of CEE electronics multinationals, and the
presence of the market-seeking, efficiency-seeking and
the innovation-seeking motives and their combinations,
the impact of the earlier start of Slovenian multinationals
on their characteristics, the relatively rapid internationalisation
of certain companies, parallel appearance
on developed and less developed markets – features that
are similar to other emerging multinationals. The article
outlines possible avenues for further research.
 
Kazainé Ónodi, Annamária
Heterogenity of exporting firms
 
 
The purpose of the paper is to provide a deeper insight
into the main characteristics of Hungarian exporters
based on Hungarian Competitiveness Research databases
of 2013, 2009, 2004, 1999. K-means cluster analysis
was used to group companies according to export
performance (measured by export-intensity, export
volume, export change and profitability). Four different
clusters were identified: “successful export-oriented”,
“stagnant”, “leading minors” and “minor exporter”
companies. During the financial analysis of the
companies there were significant differences detected
amongst the clusters related to profitability. In general
the author concluded that, the foreign owned firms’
profitability was higher than domestic ones’, but within
the group of successful export-oriented companies
foreign owned companies’ higher profitability could
not be verified statistically. Comparing the “stagnant”
with “successful export-oriented” companies, where
both can feature high export-intensity, the conclusion
was that better operational characteristics and better
management are behind the higher export performance
and profitability.

Utolsó frissítés: 2019.03.11.

femdom-mania.net femdom-scat.net hot-facesitting.ru