Október - 2017
H K S C P S V
  01
02 03 04 05 06 07 08
09 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31  

Vezetéstudomány 48 (Augusztus-Szeptember 2017).

Mészáros, Tamás (2017)
A stratégiai tervezéstől a stratégiai menedzsmentig. A Közgáz esetei az integrációval.  

Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 48 (8-9). pp. 2-12. 

Jelen tanulmány a „Közgáz” integrációs eseteinek a bemutatásával és elemzésével kívánja alátámasztani a stratégiai menedzsment azon alaptételét, amely szerint nem elég jó stratégiát alkotni, de legalább ilyen, ha nem fontosabb, a megvalósítás szervezeti, személyi, motivációs és kulturális hátterének megfelelő kialakítása.  A szerző négy esetet (Közgáz – Budapesti Műszaki Egyetem, Közgáz – Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Közgáz – Államigazgatási Főiskola, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem – Kertészeti és Élelmiszertudományi Egyetem) mutat be szisztematikusan vizsgálva a környezeti tényezőket, a víziót, a támogató személyi és szervezeti struktúrát, a meglévő érdekcsoportok motivációját, valamint a támogató vagy elutasító szervezeti kultúrát. Amint az a ma már mindenki által ismert végeredményből (2015. január 2-tól ismét háromkarú egyetemként működik a „Közgáz”) egyértelműen levezethető az integrációs kísérletek, vagy a valóban létrejött integrációk önmagukban sikerteleneknek tekinthetők. Az okok mélyebb elemzése hasznos tanulságként szolgálhat bármely szervezet és annak vezetése számára.


Kulcsszavak: stratégia, stratégiai menedzsment, felsőoktatás, integráció, Közgáz

Bácsi, Katalin (2017)

Miért és mikor jó a bevonás? – érvek munkáltatói és munkavállalói oldalon. 

Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 48 (8-9). pp. 13-21.

Az utóbbi években a korábbi intézményi fókusz mellé stratégiai és magatartási koncepciók is megjelentek, amelyek választ adhatnak a kérdésre: vajon miért és mikor lehet jó eszköz a bevonás mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról? Egyre csökkenő szerepe van a szakszervezeteknek és a kollektív alkuknak, de mindez nem jelenti azt, hogy a munkavállalók ne akarnák hallatni a hangjukat. A fő változás a hogyanban van, hiszen a direkt participáció egyre nagyobb teret hódít mind az angolszász országokban, mind a kontinentális Európában. Ehhez azonban a felek közti bizalomra, a kontextuális tényezők figyelembevételére és integrált emberierőforrás-menedzsment eszköztár működtetésére van szükség.


Kulcsszavak: participáció, bevonás, hangadás, elkötelezettség, munkaügyi kapcsolatok, emberierőforrás-menedzsment, tranzakciósköltség-elmélet

Krenyácz, Éva (2017)


A kórházi kontrolling paradoxona ‒ felemelkedés és/vagy devalválódás?


Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 48 (8-9). pp. 22-34. 

Az egészségügyi szervezetek felsővezetői az ágazatra jellemző specifikus kihívásokkal szembesülnek: jelentős és gyakran változó intézményi megkötések között működnek (Kuntz, 2008). Ilyen hazai működési keret az egészségügyi ellátás finanszírozása, a teljesítmény korlátozott elszámoltathatósága, az alulfinanszírozottságból felgyülemlő adósságok, különböző kormányzati forráskiegészítések vagy a centralizáció. E rendszerelemek erősen befolyásolják a kórházi belső rendszereket és a szereplők érdekeltségeit. Jelen publikáció a magyar kórházi kontrollingrendszerekbe enged betekinteni. A korábbi kutatás (Krenyácz, 2015) bemutatta a kórházak kontrollingeszköz-használatát, mely többek között arra világított rá, hogy a kórházi menedzsment a tervezést és ellenőrzést eltérően értelmezi: a szektoron belül és a for-profit szervezetekhez képest is. Ennek okait feltételezhetően az egészségügyi alrendszer működésében kell keresni, de vajon mekkora teret enged a kontrollingnak, mint döntéstámogató eszköznek?


Kulcsszavak: egészségügy, kontrolling, adósság, teljesítményvolumen-korlát, vezető

A marketing-szakirodalomban számos kutatás foglalkozik a termékek és szolgáltatások értékének elemzésével, de kevés figyelmet kapott a kulturális szolgáltatások vizsgálata. Korábbi kutatások igazolják, hogy a fogyasztó értékpercepciója hatással van jövőbeni magatartási szándékára, a bizalom és az elkötelezettség a fogyasztói érték következménye. A kutatás célja a fogyasztói érték, a bizalom és az elkötelezettség közötti összefüggések feltárása a kulturális szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódóan. A cikk választ keres arra is, hogy a kulturális szolgáltatások értékének egyes összetevői milyen hatással vannak a kulturális szolgáltató iránti bizalomra és elkötelezettségre. A kérdést egy kvantitatív kutatással vizsgálták, 14 és 30 év közötti válaszadók körében. A fiatal korcsoport kulturális fogyasztásában jelentős változások történtek, ezért az empirikus kutatásban a fiatalok értékelési mechanizmusára fókuszáltak. Az eredmények alapján igazolható, hogy a kulturális szolgáltatás értéke közvetlen pozitív hatással van a szolgáltató iránti bizalomra, az elkötelezettségre pedig közvetlenül és közvetett módon, a bizalmon keresztül is hatást gyakorol. A kulturális szolgáltató iránti bizalom és elkötelezettség között pozitív az összefüggés. A kulturális szolgáltatás négy értékdimenziója kapcsolatot mutat a kulturális szolgáltató iránti bizalommal, ezen kívül a kulturális szolgáltatás hat dimenziója is összefüggésben van az elkötelezettséggel.


Kulcsszavak: észlelt érték, bizalom, elkötelezettség, faktorelemzés, útelemzés

Csibi-Kuti, Eszter and Lázár, László (2017)


A felelős szervezeti ember.



Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 48 (8-9). pp. 46-58. 

Olyan kort élünk, amikor a felelősség fogalma áthatja a közéletet és szervezeteink világát; keressük, azonosítjuk, vágyjuk, hiányoljuk, számon kérjük, tulajdonítjuk, vállaljuk, vitatjuk, tagadjuk egyéni és közösségi szinteken egyaránt. A szerzők többrészes írása egymásra épülő stációkban arra keresi a választ, hogy mit jelent a „felelős szervezeti ember”, s miképpen értelmezik a szervezeti szereplők saját felelősségüket különböző helyzetekben. Egy közszolgálati szervezetben, egy kisvállalkozásban, illetve diákok között kutatják nyomát, jelentését. A sorozat első (jelen) darabja az értelmezési kérdéseket helyezi előtérbe, alapokat, kereteket és fogalmakat adva a vizsgálatok számára.


Kulcsszavak: felelősség, felelősségvállalás, szervezetelmélet, corporate social responsibility (CSR)

Csendes, István (2017)


Elméleti felvetések és gyakorlati tapasztalatok a projektportfólió-menedzsment hazai megjelenése kapcsán.


Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 48 (8-9). pp. 59-67. 

A projektportfólió-menedzsment (PPM) abban a helyzetben válik elengedhetetlenül fontossá, amikor több projekt egyidejű megvalósításából fakadó problémákkal kell szembenézni. Miközben a projektekben történő gondolkodás számos területen egyre jellemzőbb, fel kell tenni azt a kérdést is, hogy a sok projekt együtt vajon optimális rendszert alkot-e az adott szervezetben, és megfelelően támogatja-e a versenyképességet, az erőforrások optimális felhasználását, a szervezet céljait? A szervezetek vezetői már ráeszméltek erre a dilemmára, és a PPM-et egyre inkább alkalmazzák cégeik/intézményeik működési hatékonyságának javítására.  A következőkben a szerző arra tesz kísérletet, hogy ennek az új stratégiai menedzsmenteszköznek a hazai megjelenése kapcsán, felvillantsa a téma elméleti hátterét, illetve gyakorlati használhatóságát. Mindezt úgy teszi, hogy külön hangsúlyt fektet a módszer magyarországi megjelenésének konkrét tapasztalataira is. 


Kulcsszavak: projektportfólió-menedzsment, stratégiai menedzsment, projektmenedzsment, bankszektor, kvalitatív interjúk

Nyitrai, Tamás (2017)

Stock és flow típusú számviteli adatok alkalmazása a csődelőrejelző modellekben.

Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 48 (8-9). pp. 68-77. 

A vállalatok hitelkockázatának megítélését szolgáló scoring modellekben általánosan elterjedt a számviteli adatok alapján kalkulált hányados típusú pénzügyi mutatószámok alkalmazása. E változók körében azonban vannak olyanok, amelyek mérlegtételeket (mint stock típusú adatokat) és eredménykimutatásból vett értékeket (mint flow típusú adatokat) vetnek össze. Az ilyen mutatók esetén a stock típusú adatokat a nyitó és záró érték átlagában szükséges figyelembe venni. Ennek ellenére a tudományos kutatásban és a gyakorlati modellezésben is gyakori, hogy az elemzők a stock típusú adatok vonatkozásában elmulasztják az átlagolást. A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy e „mulasztásnak” van-e statisztikailag mérhető hatása a modellek előrejelző képességére. Az empirikus vizsgálat során a logisztikus regresszió módszerét alkalmaztam tízszeres keresztvalidációval. A kutatás eredménye arra utal, hogy az időszak végi értékek használata az átlagok helyett csak kis – a vizsgált adathalmaz esetén egy százalékpontnál kisebb – mértékben csökkenti a modellek előrejelző képességét a ROC-görbe alatti területet használva teljesítménymutatóként.


Kulcsszavak: csődelőrejelzés, pénzügyi mutatók, stock és flow adatok, logisztikus regresszió

Gál, Tímea and Katonáné Kovács, Judit and Árváné Ványi, Georgina (2017)


Egy innovatív, finn vállalkozói képzés módszertani eszközeinek elemző értékelése és európai térnyerésének bemutatása.


Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 48 (8-9). pp. 78-88. 

Senge (1994) Az 5. alapelv című munkájában arra a kérdésre, hogy „Hogyan teremtjük meg saját valóságunkat – és miként tudunk változtatni ezen?” öt olyan területet nevezett meg, amelyek egymás nélkül nem lennének sikeresek. Ez az öt terület: a rendszerben való gondolkodás, a személyes irányítás, a gondolati minták, a közös jövőkép és a csoportban tanulás. E területek fejlesztése az alapja a finn felsőoktatási rendszer egyik innovatív, az OECD által is díjazott programjának, a Jyväskylä-ban a JAMK University of Applied Sciences-en 1993 óta működő Tiimiakatemia (továbbiakban Team Academy) oktatási módszertannak. A módszertan alapvető elemei a „learning by doing” elv, a valós üzleti környezet, a tanítás helyett a tanulás előtérbe helyezése, a kontroll és a számonkérés helyett az önszabályozás és a csapatvállalkozók saját felelősségének fejlesztése a saját tanulásuk, fejlődésük iránt. A módszertan számtalan, a hagyományos felsőoktatásba egy teljesen új szemléletet hozó elemet tartalmaz. Az alapítók nagy hangsúlyt és sok energiát fektetnek abba, hogy az eredményeik alapján is bizonyított, hatékony módszertant a világon elterjesszék, így mára Európa számos országában, több éve, különböző oktatási szinteken és formában alkalmazzák. A tanulmány szerzői a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán 2010 óta alkalmazzák a Team Academy módszertanát. Jelen tanulmányban azt vizsgálják, hogy melyek a módszertan legfontosabb eszközei, azok a vállalkozásfejlesztés mely területeire irányulnak, valamint hogyan adaptálták a különböző országok felsőoktatási intézményei a Team Academy módszertan vizsgált elemeit.


Kulcsszavak: Team Academy, felsőoktatás, innovatív módszertan, vállalkozásfejlesztés

Lukovics, Miklós and Udvari, Beáta and Nádas, Nikoletta (2017)


A felelősségteljes innováció és a jövő kutatógenerációja.


Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 48 (8-9). pp. 89-100. 

Napjainkban jelentősen felgyorsultak a kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) folyamatok az ugrásszerű fejlődés és magasabb jólét ígéretét hordozva, azonban előre nem szándékolt, a társadalom számára kedvezőtlen mellékhatások is kapcsolódhatnak hozzájuk. E negatív kísérőjelenségek kezelése legtöbbször csak az innovációs eredmények megjelenése után lehetséges, viszont a beavatkozás ekkor már általában megkésett és igen költséges. Ennek lehetséges preventív válaszaként alakult ki a felelősségteljes innováció gondolatköre, azonban a napi szintű K+F+I folyamatokba történő integrálása még komoly kihívás. Egy közel egy évtizedes, dokumentált eredményekkel rendelkező módszer a társadalmi-technikai integrációs kutatás, amely több esetben hatékony segítséget nyújtott a felelősségteljes innováció gyakorlati alkalmazásában: alaplogikája szerint a társadalomtudományi szempontokat integrálja a természettudományi kutatásokba. E módszert eddig kizárólag praktizáló, aktív kutatók körében alkalmazták, így nincs információ arról, hogy a módszer hogyan alkalmazható a jövő kutatógenerációja körében. Ezért e kutatás célja a jövő természettudós kutatógenerációjának felelősségteljes innovációval kapcsolatos attitűdjének feltárása. Ehhez a szerzők a társadalmi-technikai integrációs kutatás módszerét vették alapul, és az 1995 után született (kései Y, valamint Z generációs) jövő természettudós kutatógenerációjának tagjait vonták be vizsgálatukba. Az eredmények alapján javaslatot tesznek az innovációmenedzsment számára a természet- és társadalomtudományi integráció lehetséges lépéseire, ezen keresztül pedig a felelősségteljes innováció gyakorlati alkalmazására kutatói pályára készülő egyetemi hallgatók körében.


Kulcsszavak: STIR, felelősségteljes kutatás és innováció, természettudományi és társadalomtudományi integráció, Y és Z generáció

Baksa-Haskó, Gabriella (2017)


A közgazdászhallgatók informatikai előismeretei.


Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 48 (8-9). pp. 101-111. 

A felsőoktatásban, így a közgazdasági felsőoktatásban is, megkerülhetetlen az informatika oktatása. Annak meghatározása, hogy ez az oktatás mit tartalmazzon, azonban nehéz és összetett feladat. Ebben a tanulmányban a szerző egy kutatássorozat részeként azt kívánja bemutatni, hogy milyen előismeretekre támaszkodhat az informatikaoktatás. Az 1995-ös NAT óta törvényileg kötelező a közoktatásban az informatika oktatása és a hallgatók önállóan is több területen találkoznak számítógépes ismeretekkel. A kérdőíves kutatáson alapuló elemzés rámutat, hogy a törvényi előírás ellenére a felsőoktatásba lépő hallgatók nem rendelkeznek egységes előismeretekkel, ugyanakkor bizonyos területeken az önálló ismeretszerzéssel kiegészítik a középiskolában tanultakat. Az elemzés kitér az ECDL és az érettségi bizonyítvány meglétének az informatika tudás szintjét jelző képességére is.


Kulcsszavak: informatikaoktatás, gazdaságtudomány, NAT, ECDL

Utolsó frissítés: 2017.10.13.