November - 2018
H K S C P S V
  01 02 03 04
05 06 07 08 09 10 11
12 13 14 15 16 17
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30  

Beszámoló a 2018-as júniusi Kutatási Hétről

 
A júniusi Kutatási Hét alkalmával a Stúdió K Színház volt a vendégünk egy műhelymunka keretében. 
 

"A Stúdió K elnevezés az állandó változásra és változtatásra utal, a folytonos képzésre, kreativitásra, a közösségben kísérletező, kapcsolat-építő, különleges konfliktusokat kíméletlenül kereső, kíváncsian kutató kritikai műhelyre."  (honlap)

A résztvevők megismerték a színház történetét, programjait, életét és jelenlegi kihívásait, eközben közösen gondolkodtunk olyan projekteken, melyek megoldásokat kínálnak ezekre a hallgatók és oktatók bevonásával. A színház igen közel található campusunkhoz a Ráday utcában, így izgalmas volt olyan szervezettel együtt gondolkodni, akikhez nap mint nap betérhetünk egyetem után szórakozni, művelődni, pihenni.

Kollégáink lelkesen vágtak bele a főképp üzleti modellt, marketinget és kommunikációt érintő kihívások tárgyalásába, melyekből két őszi kurzusprojekt is született a színházzal együttműködésben.

Köszönjük minden jelenlévőnek az aktív részvételt, a közös munkát és érdeklődést! 

forrás: http://www.studiokszinhaz.hu/eloadasok/negyeshatos/

Beszámoló a 8. Living Knowledge konferenciáról

8. Living Knowledge Konferencia

2018. május 30. és június 1. között került megrendezésre egyetemünkön a Living Knowledge Network nyolcadik konferenciája, melynek fő témája a tudomány és társadalom együttműködése volt.

A konferencián 33 országból 263-an vettek részt, köztük számos magyar és külföldi társadalmi szervezet vezetője, valamint oktatók, kutatók és diákok egyaránt. Egyetemünket 20 kolléga képviselte.

A három plenáris előadás mindegyike emlékezetes marad, hiszen különlegességük volt, hogy kutatók és a kutatott közösségek együtt meséltek munkájukról. Ez kifejezte a részvételi akciókutatásban együttműködő partnerek egyenrangúságát minden folyamatban - beleértve egy prezentációt is -, és kézzelfoghatóvá tette erőfeszítéseik társadalmi hasznosság iránti elkötelezettségét. A felelős kutatás és innováció (RRI, azaz Responsible Research and Innovation) általános elvei és értékei a plenárison kívül is tetten érhetőek voltak a konferencia 53 előadásának és két poszter szekciójának mindegyikében, hiszen ez a Living Knowledge Network egyik fő szervező ereje. Nem csoda hát, hogy a rendelkezésre álló délutáni és esti kötetlen programok aktuális társadalmi kérdéseken és civil kezdeményezéseken keresztül mutatták be a vibráló budapesti közösségi életet.

A Living Knowledge konferenciák új elemeként mutatkozott be a kora délutáni sávban az ún. „dilemma session” Matolay Réka, a konferencia szervezőbizottságának elnöke és Martoni András, a Corvinus Science Shop vezetője szervezésében. Két magyar, egy amerikai és egy kanadai civil szervezet osztotta meg ebben a keretben munkájuk tudományos közösséggel való együttműködésben kialakult kihívásait, hogy a résztvevőkkel együtt átbeszélve ötleteket, megoldásokat találjanak. A dilemma session pragmatikus, “életszagú” problémáinak boncolgatása érdeklődésre és számottevő figyelemre lelt a résztvevők között. Továbbá több saját szekciót és előadást is tartottak kollégáink:

Előadások:

  • Kollai István: Social Products of Contemporary Research on Multi-ethnic Traditions in Slovakia
  • Zsóka Ágnes: Experience of a Pro Bono Project, Integrated into a CSR Course

Saját szekciók:

  • Lajos Veronika, Nemes Gusztáv: Concerns of Collaborations
    • Ethical Concerns of Collaboration and Co-creation in Action Research
    • Methodological Problems of Collaboration and Co-operation in Action Research
  • Gáspár Judit, Matolay Réka, Toarniczky Andrea: Research with RRI for Curricula Development
    • Beck-Bíró Kata, Fazekas Nóra: Possible Learning and Development Barriers of Students in an MA Course
    • Dudás Levente: Assessing a Course's Impact on the Students Views – A Reflection Exercise
    • Kozma Miklós: Widening Horizons through RRI in International Business Education
    • Neulinger Ágnes: The Case of the Theory of Consumption and Consumer Behaviour Course
    • Roboz Ágnes: RRI on the Attitude and/or Behavior Changes of Students through a Higher Educational Course
    • Szilas Roland: Attractive and Meaningful Student Involvement for NGO/Social Business Projects
  • Matolay Réka, Martoni András: Science Shops in Central and Eastern Europe: Common Features and Shared Characteristics?

Ez utóbbi, azaz a regionális science shopok jellegzetességeit feltáró szekció nagy érdeklődés mellett, 21 résztvevővel zajlott. Apropóját az a felismerés adta, hogy egymás között a kelet-közép-európai kollégákkal mintha “félszavakból is értenénk egymást”, azaz hasonló gondolatok, nehézségek és lehetőségek mentén szerveződünk. A szekción kísérletet tettünk arra, hogy ezt alaposabban megvizsgáljuk, és bár egyértelmű választ nem kaptunk, magát a közös platformot, beleértve a részt vevő nyugat-európai kollégák perspektíváját, hasznosnak és a jövőben folytatásra érdemesnek találtuk.

A konferenciát egy kétnapos nyári egyetem előzte meg, mely során 40 fiatal kutató bővítette ismereteit a részvételi akciókutatás módszertanáról és a science shopok működéséről. Különlegessége volt, hogy a résztvevők egyszerre kaptak szakmai tudást, dolgozhattak saját kutatásuk kérdésein az általuk készített poszter segítségével, és ismerkedhettek meg a terepen budapesti civil szervezetekkel és kezdeményezésekkel a főbb témák mentén.

A konferencia szervezői nagy hangsúlyt fektettek nemcsak szakmai tartalmában, hanem a szervezés során is a fenntarthatóságra. Kiemelt figyelmet kapott az étel beszerzése során a hazai és idényjellegű alapanyagok felhasználása, valamint az étkeztetésből származó hulladékok drasztikus csökkentése. A catering szolgáltatók kiválasztása során a rövid ellátási lánc alkalmazásán és a mosogatható étkészletek használatán volt a fő hangsúly. Az alapelv a hulladék keletkezésének megelőzése volt, emiatt a nyomtatott programok helyett egy mobil alkalmazás segítségével tájékozódtak a résztvevők, akiktől kértük, hogy saját névkitűzőjüket hozzák magukkal, így használják újra. Konferencia csomag helyett vendégeink sokszor használható és nem törékeny bambusz poharakat kaptak. A konferencián emellett külön hulladékgazdálkodási cég foglalkozott a keletkező hulladék válogatásával és a komposztálható tartalmak újrahasznosításával, a megmaradt élelmiszert pedig rászorulóknak juttattuk el a Budapest Bike Maffia segítségével. A konferencia molinóját az esemény után újrahasznosítottuk, ebből ajándék tárgyak készültek a Medence Csoport közreműködésével. A konferencia helyi beágyazottságát erősítettük azzal, hogy különböző társadalmi vállalkozások termékeiből vásárolhattak ajándékokat a résztvevők.

A rendezvény média érdeklődésében főszerepet játszottak a rádiók, hiszen három csatorna is közölt összefoglaló vagy részletes híradást a konferenciáról. Ezek közül kiemelt szerepe volt a Civil Rádiónak, amely telefonos és stúdió interjúkon túl helyszíni riportokat is készített minden nap a “117 perc” című műsorába. Emellett a Klub Rádió “Szerepvállalás” c. műsorában és az Inforádió magazinműsorában is lehetőséget kaptunk a konferenciáról és általában a science shopokról beszélni. 

Konferencia program

Nyári egyetem program

 

Ferencvárosi túra az FKA-val

 

Félnapos túrán voltunk a Ferencvárosi Közösségi Alapítvánnyal (FKA), hogy meglátogassuk a céges társadalmi felelősségvállalás (CSR) helyi szereplőit: civil szervezeteket, cégeket és magát Ferencvárost is, melyhez az Egyetem is rengeteg szálon kötődik. Köszönjük a lelkes diákoknak, Ásványi Kata oktatónak és a DocuArtnak, BP-nek, Zwacknak, FKA-nak!

Corvinus Science Shop fényképe.

#KURZUSPROJEKT | #2018TAVASZ

 

A 2018. tavaszi félévben az Üzleti kommunikáció és stratégiája tárgy hallgatói a Hat Alapítvány által működtetett gudi.hu-t veszik górcső alá.

A kuponoldal az ún. támogató vásárlás szereplőit fogja össze: minden termék és szolgáltatás vásárlásával a vevő egy jó ügyet szolgál. A kínálati oldal már megvan, a diákok az Alapítvánnyal együtt a keresleti oldal megszólításán, kommunikációs stratégiáján dolgoznak.

Bővebben: info.gudi.hutantargy.uni-corvinus.hu/2ME43NBK01M

 

 

2018. tavaszi féléves projektek

 

Az őszi pilot félévhez képest megháromszorozódott a science shopos projektek száma a Karon, így tavasszal már 18 kurzusprojekt és 2 szakdolgozat fut. A félév során egyesével bemutatjuk mindegyiket részletesen.

 

 

 

Műhelymunka a Város és Folyó Egyesülettel

A januári Kutatási Hét alkalmával a Város és Folyó Egyesület (VALYO) volt vendégünk egy műhelymunka keretében.

Az egyesület megismerése mellett közösen gondolkodhattunk olyan lehetséges projekteken, amely az általuk bemutatott, őket foglalkoztató kihívásokra keres megoldásokat az egyetem hallgatóinak, oktatóinak és a civil szervezet tagjainak közös munkájával.

Része volt a workshopnak továbbá az is, hogy együtt derítsük fel, milyen is egy eredményes science shop együttműködés: milyen kérdések és kihívások merülhetnek fel oktatók, diákok és a szervezet között, mi teszi zökkenőmentessé a koordinációt, milyen szerepe lehet ebben a Corvinus Science Shop csapatának.

Köszönjük minden jelenlévőnek az aktív részvételt, a közös munkát és érdeklődést! A műhelymunkából született, tavaszi és őszi félévben megvalósuló projekteket megtalálják Futó projektjeink alatt. 

Fotó: Ciklovia projekt, rakpartfoglalás egy órára, 2014, valyo.hu/portfolio-item/ciklovia-2/

Megjelentünk a Corvinus Kioszkban

Decemberi számában a Corvinus Kioszk interjút készített a Corvinus Science Shop vezetőjével, Martoni Andrással a Tudomány Ünnepén szervezett reggelinkről és jövőbeli terveinkről. Köszönjük a tudományos hírlevélnek a lehetőséget!

megjelent interjút itt olvashatják.

Találkozások a nyitott tudományért – a Corvinus Science Shop reggelije a Magyar Tudomány Ünnepén

Tudomány és társadalom, egyetem és civil szervezetek együttműködése kiemelkedően fontos aszerint a több mint 70 ember szerint is, akik a lábukkal "szavaztak" és eljöttek a Corvinus Science Shop reggelijére 2017. november 15-én.

Az eseményt Zoltayné Paprika Zita dékán asszony azzal nyitotta meg, hogy az ilyen típusú az együttműködéseket öntjük formába, és ez a forma a Corvinus Science Shop, "...nem csak mint az ország legjobb üzleti iskoláját fognak minket jegyezni, hanem mint egy olyan business schoolt, amely társadalmi kérdésekről is gondolkodik és megpróbál ezek megoldásában részt vállalni."

Pataki György, a Döntéselméleti Tanszék docense arról beszélt, hogy oktatóként, kutatóként a motivációját nem a publikálásban találta meg, hanem a civil szervezetekkel és közösségekkel való közös alkotásban és tanulásban, hiszen itt látja a munkájának valódi hasznosulását. Amennyiben az egyetem rutin oktatási és kutatási folyamatai kinyílnak és felvesznek a társadalmi szereplők számára fontos témákat, ez minden résztvevő számára hasznosul, a tudások összeadódnak. Ez a nyitott egyetem koncepciójának lényege, melyet a Corvinus is meghatározott az ún. harmadik missziójában és melyben komoly előrelépést tett a Corvinus Science Shop létrehozásával.

A beszédek után kisebb csoportokban négy megvalósult projekt került bemutatásra. A két oktatói együttműködés a társadalmi vállalkozás kurzushoz kötődik, mely során a Badur Alapítvánnyal és az Átalakuló Wekerle Szervezői Körrel dolgoztak együtt oktatók és diákok. A kutatói projektben a Szegedi Tudományegyetem, az AKUT Egyesület és a helyi roma közösség aktív tagjai részvételi akciókutatásban összekapcsolódva dolgoznak hat éve a helyi hátrányos helyzetű térség társadalmi problémáinak megoldásán. Továbbá bemutatásra került az ESEE tudományos konferencia egy színházi társulattal való együttműködése is. A társulat a konferencia résztvevői számára egy kalandjátékot fejlesztett ki és valósított meg, társadalmi kérdéseket megjelenítve és feladatokkal színesítve, nagy sikerrel.

A rendezvény második felében Martoni András, a Corvinus Science Shop vezetője elmondta, a szervezet a híd szerepét betöltve segít termékeny pályára állítani a projekteket a feladat, szerepek és felelősségek letisztázásával és az együttműködések igény szerinti koordinációjával. Ezt követően, az összekapcsolódásnak teret adva, a résztvevő civil szervezetek, diákok és oktatók, kutatók papírra vettetek mintegy 25 projekt kezdeményt. Ezek kibontása és megvalósítása a következő lépés a Corvinuson társadalmi kérdések és igények megjelenítésére az oktatásban és kutatásban. 

Képtalálat a következőre: „corvinus science shop”

Közösség-alapú oktatási példáink tapasztalatai a Corvinuson - Science Café

Corvinus Insights of Community-Based Teaching Practices - Közösség-alapú oktatási példáink tapasztalatai a Corvinuson

A 2017. október 25-ei Science Café meghívott résztvevői kollégák az Adam Mickiewicz Egyetemről (Poznan, Lengyelország), akik a saját egyetemükön a Corvinus Science Shophoz hasonló szervezet létrehozását tervezik, és azt készítik elő a többek között a budapesti látogatásuk tapasztalatainak felhasználásával (a találkozó programja itt elérhető).

A Science Café keretében Zsóka Ágnes mesélt nekünk saját tapasztalatairól, amikor is egy tantárgy keretében civil szervezetekkel dolgoztak együtt a diákok. A projekt árnyoldalairól és buktatóiról is kérdeztük, de beszélgettünk arról is milyen a napos oldala a tapasztalatainak, milyen sikereket ért el szerinte, és oktatóként miket tanulhatunk az ilyen jellegű együttműködésekből.

Érdekes volt hallani, hogy a különböző hátterű kollégák milyen érzéseket fogalmaztak meg az elhangzottakhoz kapcsolódóan és hogyan értékelik a különböző buktatókat vagy előnyöket. A beszélgetés végén mindannyian feltettük a kérdést: saját oktatási gyakorlatunkba hogyan illeszthetnénk hasonló projekteket akár Poznanban akár Budapesten?

Beszámoló a 2017 májusi Kutatási Hétről

Kurzus-zárás kutatóként – RRI műhelymunka

A tanév végén olyan alkalmat kínáltunk, ahol a résztvevők az RRI (azaz a Responsible Research and Innovation, felelősségteljes kutatás és innováció) szempontjait a tavaszi oktatási tevékenységük mérlegelésére, a következő félév előkészítésére használták.

A közös munka bemutatásán túl e beszámolóban a kollégák eseteiből is idézünk. A workshop az oktatói történeteket helyezte középpontba: a résztvevők szóban és rajzban meséltek egymásnak olyan kritikus eseményekről, amikor felismerték valamelyik RRI szerepét az oktatási gyakorlatukban, a diákokkal, a kollégákkal, vendégelőadókkal stb. való viszonyukban. Majd az elmesélt történetek mögé nézve tudatosítottuk, hogy milyen szerepben vettünk részt e helyzetekben, az RRI aspektusai hogyan támogatták ezidáig, valamint miként járulhatnak hozzá a következőkben a reflektált, felelős oktatói működéshez.

A műhely utolsó részében a részt vevők a saját maguk számára megfogalmazták azon akcióikat, amelyek mentén tárgyuk további gazdagítását tervezik a következő félévre, és beszéltünk arról, hogy ezt a folyamatunkat kutatóként vizsgálva bemutathatnánk azt a következő Living Knowledge konferencián, amelyet a G Karon szervezünk a következő tanév végén.

A műhelymunkát úgy terveztük, hogy az RRI-ben jártas és az azt nem ismerő kollégák egyaránt értő módon vehessenek részt benne. Az oktatói esetek közül néhány röviden összefoglalható kiinduló példát ideidézünk. Hogy mely RRI szempontok juttatták ezeket az oktatók eszébe, azt az esetek elején dőlt betűvel jelezzük.

 

  • Bevonás – A moodle-on a tárgyhoz kapcsolódó kérdések mentén a kurzus szereplői között beszélgetést (chat) indított az oktató annak érdekében, hogy az órai részvételben nem magabiztos, abban nem szívesen részt vevő diákok számára is adjon bekapcsolódási felületet. A szemináriumokon háttérbe vonulóknak is megszólalási esélyt teremtő rendszerbe a visszajelzéseivel az oktató is bekapcsolódott, a részvételt a tartalom és aktivitás alapján 1-5 plusz ponttal jutalmazta.


  • Bevonás, amelynek előfeltétele a saját előfeltevéseink feltárása, azokra való reflexió – Az oktató három nemzetközi csoportban tanította ugyanazt a tárgyat, s míg kettő szemináriumon inspiráló és gördülékeny volt az együttműködés, a harmadikban teljes az apátiát és ellenállást tapasztalt. E csoportnak az összetétele más volt, mint a többié, relatíve sokan voltak benne egyetlen országból. Az ottani állapotot könnyű lenne tehát azzal jellemezni, hogy az az adott országbeli diákok milyenségéből fakad. Ez egyszerű és megnyugtató magyarázat lenne, alkalmasint mondunk is olyanokat, hogy „a franciák már csak ilyenek”, „a németek olyanok”, „a kínaiak meg amolyanok”, az oktató mégis úgy fogalmazott: „jobb lenne, ha nem sztereotipizálnám az ott megjelenő hallgatókat, hanem esélyt adnék mindannyiunknak a közös munkára”. Kutatási Hírlevél 15. szám 2017. augusztus Kutatási Igazgatóság Kapcsolat: business.research@uni-corvinus.hu • Fenntarthatóság – Egy vegyes oktatási eredményeket hozó, a diákok érdeklődését kevéssé felkeltő saját esettanulmány fontos környezeti, társadalmi kérdéseket feszeget hulladéklerakók telepítésének témakörében. Az oktató az előző évi szemináriumi sikertelenség nyomán hezitált, hogy újból bevigye-e: az esetnek ugyan fontos fenntarthatósági és társadalmi döntéshozatali, a tárgyhoz kapcsolódó üzenetei vannak, ám a diákokat nem mozgatta meg, így ezek részben vagy alig mentek át. A fenntarthatóság köré szerveződött RRI mikroközösségben a kollégákkal áttárgyalva az esetet sikerült azt úgy átalakítani, hogy a téma vonzóbb legyen a diákok számára, aktívan vegyenek részt a feldolgozásában, valódi órai társadalmi vitát sikerüljön generálni körülötte, azaz betöltse célját.


  • Átláthatóság; személyes integritás – Plusz pontért előadáskérdést vetett be az oktató az előadás látogatottsága érdekében. Miután kiadja a kérdést és a megválaszoláshoz gondolkodási időt és együttműködési lehetőséget, az Excel random funkciója segítségével sorsolja ki a válaszadót, aki jó válasz esetén a plusz pontot bezsebelheti. E rendszerrel átlátható módszert teremtett, ami a kívülről kissé számonkérősnek tűnő hangulata ellenére is vonzotta a diákokat. Vélhetően azért is – és ez csak a diákok visszajelzései és a mostani műhelymunka mentén tudatosult az oktatóban –, mert az oktató képes volt a nyilvános kihívást és a lebőgés lehetőségét úgy keretezni és menedzselni, hogy a diákok azt biztonságos tanulási környezetnek észleljék, ettől ne tartsanak. Azaz az átlathatóságon túl az oktató képességei, az oktatási elveihez való gyakorlati hűsége, személyes integritása is szerepet játszott.


  • Személyes integritás – Pénzintézeti felsővezető tanórai vendégelőadása – és ezzel a diákok gyakorlati szakemberrel való kurzusbeli találkozási igényének kielégítése – után a kurzus vezetője arra kritikai módon reflektált. A vendég és az általa képviselt szakma órai üzenetei bármennyire is vonzónak hangozhattak a diákok számára, azokat a kurzusvezető az oktatói és szakmai hitvallásával összhangban elemezte, alkalmasint kritizálva azt. Ezzel kurzusbeli elfogadottságát, népszerűségét tette kockára, ám egyúttal a „hogyan tudok autentikus lenni oktatóként” kérdést feszegette.
  • Társadalmi nem; reflexivitás – A kurzusbeli eset szereplőjét Alexnek hívták, s bár nem ez volt az esetfeldolgozás eredeti célja, hamar kiderült, hogy egyeseknek férfi, másoknak női benyomása van e szereplőről, így végül annak megtárgyalására is sor került, hogy vajon miért, és ez mit jelent az eset számára. E reflexió során a társadalmi nem észlelésünket befolyásoló szerepe is körvonalazódott és felmerült az egyenlőség és esélyegyenlőség kérdése.

 

Az RRI-ről és az EnRRICH projektről továbbiak itt.

A budapesti Living Knowledge konferenciáról itt, a tavalyi, dublini konferenciáról itt.

Science Cafén mutatkozott be a Science Shop

Megnyílt a „tudásbolt”: Bemutatkozott a Corvinus Science Shop Új oktatás- és kutatástámogató szervezet jött létre a G Karon, s a május 4-i Science Cafén ennek a tevékenységét jártuk körbe.

A Corvinus Science Shop a nevében egy sok helyen bevált szervezetre – valamint oktatási és kutatási filozófiára – utal. Az elsőként Hollandiában létrejött science shop-ok közösségek, társadalmi szervezetek kérdéseit kapcsolják össze egyetemi oktatókkal, kutatókkal és diákokkal. Arra adnak ezáltal lehetőséget, hogy aktuális, valós kérdéseken, projekteken keresztül együtt tanuljon diák, oktató és civil.

A most alakult kari szervezet e kapcsolatok létrehozásán munkálkodik: gyűjti és hozzáférhetővé teszi társadalmi szervezetek kérdéseit, támogatja az órai és kutatási projektek megszervezését, kivitelezését. Néhány így megvalósult órai projekt bemutatása után a Science Café résztvevői azon kezdtek el együtt gondolkodni, hogy a nem üzleti szervezetekkel kapcsolatos kérdések miként jelenhetnek meg kurzusokban, TDK és szakdolgozatokban.

A Corvinus Science Shop operatív vezetője Martoni András, akinek munkáját a H2020-as EnRRICH projektben dolgozó Corvinus Science Shop Team támogatja szakmailag. A Corvinus Science Shop működésmódjába nyújt betekintést a következő műhelymunkánk a Kutatási Héten, ahol a Hat Alapítvány lesz a modellünk arra, hogy miként találhatunk oktatási témát és projektet egy civil szervezetben. (2017. június 1., csütörtök, 10.00-12.00, C107)

Beszámoló a 2017 januári Kutatási Hétről

Tavaszi tantárgy-frissítés RRI-vel – Matolay Réka, Gáspár Judit, Toarniczky Andrea

A tavaszi félév előtt a kurzusok általában némi fazonírozáson esnek át, ehhez kívántunk hátteret adni a Responsible Research and Innovation (RRI) fogalomrendszerével, tárgytól, tudományterülettől függetlenül. Kevésbé a kurzusok tartalma, jóval inkább a hogyanja volt tehát terítéken a következőképpen. A workshop célja a résztvevők tananyagfejlesztési erőfeszítését kívánta támogatni, és inspirálni a jelenlévőket az RRI-s mikroközösségek munkájába való bekapcsolódásra. A workshop előkészületek során azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a lesznek résztvevők, akik már valamelyik RRI mikroközösségben tagok, és lesznek új érdeklődők is, így diverz csoportra számítottunk az RRI ismeretekre vonatkozóan, ugyanakkor reméltük, hogy a fejlesztői és támogató attitűd közös lesz. Az RRI fő területei közül használtunk ötöt arra, hogy a meglévő tárgyainkra, azok bizonyos aspektusaira valamelyest új szemmel tekintsünk. Az általunk alkalmazott RRI szempontok a következők voltak:

 

  • Átláthatóság
  • Bevonás, részvétel
  • Fenntarthatóság
  • Személyes integritás
  • Társadalmi igazságosság

A műhelymunka során csoportokban ötleteltünk arról, hogy mindezek miként játsszanak, játszhatnak szerepet a tárgyaik oktatási módszertanában, hogyan jelenhetnek meg a diákok munkájának értékelésében és hogyan járulhatnak hozzá mindezek végső céljához: ahhoz, hogy a diákjaink kompetenciáit – illetve e kompetenciák közül (nyitottság, etika, igazságos döntéshozatal stb.) melyeket – fejlesztik a kurzusaink. A közös gondolkodást egyéni fejlesztés követte: a tantárgyi tájékoztatók logikáját követve dolgoztak a résztvevők egy választott tárgyuk újragondolásán. Ebben a munkában az RRI-k az oktató tudatosság növelését voltak hivatottak támogatni, valamint a tárgy belső konzisztenicájának növelését (pl. a tárgy filozófiájához, céljához illeszkedjen a teljesítményértékelési módszer). Az egyéni gondolkodás része volt a támogatási igény feltárása is: milyen támogatást, inputot igényel és azt honnan szerezhetné az oktató meg. Ezen a ponton merül fel az RRI mikroközösségek gondolata - a kollégák egymást támogatják oktató és oktatás fejlesztési tevékenységekkel, amely egy lehetséges platform az előzőekben megfogalmazottak teljesülésére. Matolay Réka, Vállalatgazdaságtan Intézet

 

Science Shop: Mit adnak a „tudásboltban”? – Gáspár Judit, Kiss Gabriella, Matolay Réka, Pataki György és Toarniczky Andrea

 

Bemutatkozott a Corvinus Science Shop, egy olyan a G Karon induló intézmény, amely a közösségek kérdéseivel gazdagítja az oktatási és kutatási tevékenységünket. A műhelymunka során bemutattuk:

 

  • a Science Shop oktatás és kutatás módszertani hátterét,
  • azt, hogy mi miért csináljuk: azaz a Science Shop team tapasztalatait,
  • a Science Shop kínálatát: milyen eszközökkel támogatja az oktatási gyakorlatunk és kutatásunk megújítását.

 

A Science Shop az egyetemi oktatás és kutatás, valamint a társadalom ügyeinek, kérdéseinek összekapcsolását célozza. Olyan “bolt” ez, ahol az egyetemi emberek (kutatók, oktatók és diákok) témára, esetre, partnerre, a közösség tagjai pedig válaszra, megoldásra lelnek. A civil Kutatási Hírlevél 12. szám 2017. február Kutatási Igazgatóság Kapcsolat: business.research@uni-corvinus.hu közösség szervezetei és csoportjai problémáikkal és ügyeikkel támasztják a keresletet, míg az egyetemi tudásteremtés folyamatai (kutatás, oktatás) alkotják a kínálatot a “tudományok boltjában”. Praktikusan a Science Shop alapvető folyamatában

 

  • az oktató/kutató támogat (konzultál, tanácsot ad, módszertanra és minőségre ügyel),
  • a diák tanul/kutat, 
  • a civil kérdez és választ kap.

 

A Science Shop a következőket kínálja az oktatóknak:

 

  • gyakorlatorientált, valós és aktuális kérdéseket, projekteket a tantárgyakba a Science Shop kérdésbázisából
  • új szakdolgozati/TDK témákat ugyancsak a kérdésbázisból
  • a hagyományos oktatási modellek mellett a tapasztalati tanulás (Experiential Learning), valamint közösségi tanulás (Community Engaged Education, Service Learning) módszertanát a Science Shop belső fejlesztő tevékenysége révén,
  • e közösségi tanulás eredményeként nemcsak másfajta “tudásteremtési” módszertanok, hanem másfajta tudás megszerzését
  • tantárgyfejlesztésre ötleteket, lehetőséget
  • a vállalati esetek mellett közösségi/társadalmi/civil példákat, azok hasonlóságait, különbségeit
  • a diákok érdeklődésének újfajta felkeltését, kielégítését
  • külső (más szervezetekkel, illetve nemzetközi partnerekkel) és belső kapcsolatai (más intézetekkel, kollégákkal) fejlesztését
  • az üzleti képzésbe másfajta szemléletet is be tud hozni

 

Mindehhez pedig ezt a támogató tevékenység adja, technikai hátteret nyújtja:

 

  • Adatbázis – civil szervezetekről és az általuk megfogalmazott problémakörről (kapcsolattartó/elérhetőség is)
  • Szerződés minták (template-ek) – az együttműködés kereteinek közös meghatározásához
  • Rapid randi / találkozók szervezése: CSO-k – oktatók – hallgatók között
  • Felkészítés a civilekkel közös munkára: miben hasonló és más, mint vállalati partnerrel dolgozni? Ebben igény szerint, menet közbeni támogatás.

 

Science Shop műhelymunkát eddig valamennyi Kutatási Héten tartottunk és a következőn is tervezzük. Az eddigiekről beszámolóink a korábbi Kutatási Hírlevelekben és a fenti Kutatás honlapi linken. A munkánk természetesen nemcsak Kutatási Hetekre korlátozódik, a tervek szerint 2017 tavaszától állandó intézményként működik a Corvinus Science Shop.

 

 

EnRRICH in Hungary - What has happened at Corvinus University of Budapest so far...

 

EnRRICH in Hungary - What has happened at Corvinus University of Budapest so far... Ezzel a címmel jelent meg egy beszámoló az EnRRICH projekt Kari tevékenységéről a Living Knowledge közösség hírlevelében. A hírlevél jó nevű, nagy múltú, nemzetközileg alaposan terjesztett, s az EnRRICH projekt beszámolóinak is kerete.

Teljes hírlevél az alábbi linken olvasható: http://www.livingknowledge.org/newsletter/newsletter-55-january-2017/

A Kari tevékenységre vonatkozó rész: http://www.livingknowledge.org/newsletter/newsletter-55-january-2017/#c758

 

Utolsó frissítés: 2018.10.19.