Június - 2019
H K S C P S V
  01 02
03 04 05 06 07 08 09
10 11 12 13 14 15 16
17 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Szász Levente, Matyusz Zsolt, Demeter Krisztina: A vállalatméret szerepe a termelésben – A mérési módszer hatása

 

A szerzők cikkükben feltárják a vizsgált vállalatok mérete, termelésben alkalmazott gyakorlataik és a termelés során elért teljesítményük kapcsolatát. Részletes irodalom feldolgozásuk eredménye arra utal, hogy a méretet, illetve annak kategorizálását a különböző kutatók következetlenül végezték, és ennek is köszönhetően vegyes eredmények születtek a méret szerepével kapcsolatban. Az ellentmondásos eredményekből kiindulva egy többoldalú, sokváltozós statisztikai módszertant alkalmaztak. Ennek eredményei azt mutatják, hogy a méretnek nincs közvetlen hatása a teljesítményre, viszont az egyes gyakorlatok használatát jelentősen befolyásolja. Nem bizonyult igaznak az a közkeletű feltevés sem, hogy a méret moderátorként befolyásolja az egyes termelési gyakorlatokkal elérhető teljesítményt. 

 
Kulcsszavak: méret, termelési gyakorlatok, teljesítmény
 
2-11.oldal
 
 
Durugy András, Kollár Péter, Madarász Imre: Eladói kompetenciák mérése próbavásárlássa
 

Az ügyfélszolgálat a legértékesebb személyes kapcsolati és kommunikációs eszköz. Alkalmazásában és vizsgálatában a mennyiség helyett a minőség felé tolódott el a hangsúly. A próbavásárlás mint vizsgálati eszköz felhasználható a személyes értékesítés vagy az ügyfélkiszolgálás minőségének mérésére. A dolgozat célja a kompetenciák mérése érdekében végzett próbavásárlás lehetőségeinek és módszereinek feltárása. A kutatás eredményeinek főkomponens-elemzése során viszonylag stabil faktorstruktúrát sikerült kialakítani, melynek belső konzisztenciáját az alfa mutatóval mérték a szerzők. Kutatásukból kiderült, hogy a próbavásárlás mint mérési metodika életképes és továbbfejlesztésre érdemes módszer. Az életképesség egyik feltétele a megfigyelt jelenségek finom kategorizálása és megfelelő kalibrálása, vagyis a jól alkalmazható mértékegység-standardok kialakítása.

 
Kulcsszavak: ügyfélszolgálat, eladói kompetenciák, próbavásárlás
 
12-18.oldal
 
 

Kozma Miklós: A Public-Private Partnership Magyarországon – Miért nem működik, és hogyan működhetne?

A cikkben ismertetett kutatási projekt vizsgálati területe a public-private partnership (PPP), gazdálkodástani szemszögből nézve. A kutatással a szerző célja az volt, hogy megvizsgálja, a PPP-ben szerepet vállaló üzleti fél milyen sajátosságokkal szembesül e konstrukció keretében működve, mik a főbb teendői a siker érdekében, illetve milyen külső és belső sikerfeltételek alakítják munkáját. A PPP-ben melyek a két szerződő fél együttes értéknövelésének feltételei? Az elemzés eredményeképpen a PPP fogalmi értelmezésével kapcsolatosan kijelenthető, hogy a Magyarországon alkalmazott megoldások nem tekinthetők PPP-nek a fogalom szigorú értelmezése alapján. A PPP alkalmazásának célja az eddigi magyarországi projektek esetében elméleti szempontból nézve rendhagyó volt: a fő mozgatórugója a PPP-projektek kezdeményezésének a finanszírozás megoldása volt. A projektek elvi lényegét jelentő értéknövelés gyakorlati értelmezése torzult. Az állami fél számára a projektek értéknövelése arra összpontosult, hogy megfelelő minőségű szolgáltatás létrejöjjön, rövid távon kigazdálkodható finanszírozás mellett. A vállalkozóval való partneri együttműködéshez a vizsgálati időszakban adott szabályozás keretei között az állami fél nem volt képes megfelelően fellépni. Érdemben nem valósult meg a PPP lényegét jelentő kifinomult kockázatmegosztás. Az empirikus adatgyűjtés 2008-ban történt, azóta a magyarországi PPP projektek iránti érdeklődés alább hagyott. A kutatás eredményeként megfogalmazott javaslatok alapján várható, hogy idővel, az ilyen típusú fejlesztések újraindulhatnak, nagyobb eredményesség ígéretével.

 
Kulcsszavak: public-private partnership (PPP), projektek, értéknövelés
 
19-33.oldal
 
 
Oláh Réka, Varga Dorottya: Lakossági attitűdvizsgálat a helyi turisztikaidesztináció-menedzsment tevékenységéről Gyomaendrőd városban
 

Korunk turisztikai piacán erőteljes verseny figyelhető meg a turisztikai célterületek, azaz a desztinációk között. A területi megközelítésen túl a desztinációk ekképpen versenyegységként is értelmezhetők, amelyek turisztikai irányításáért, koordinálásáért hazánkban a turisztikai desztináció menedzsment szervezetek (röviden és továbbiakban: TDMSz-ek) felel(het)nek. A turizmusban anyagilag nem érdekelt, azonban érintett helyi lakosság a turizmus alanyaival kialakított közvetlen vagy közvetett kapcsolat elkerülhetetlen bármely fogadóterületen. Jelen tanulmány egy fejlődő desztinációban – Gyomaendrődön – élő és a turizmusban nem érdekelt, azonban érintett helyi lakosság attitűdvizsgálatára irányul, amely vizsgálatból fény derül a Gyomaendrődi Üdültetési Szövetség Turisztikai Egyesülettel (röviden GYÜSZ-TE), mint TDMSz helyi társadalomban betöltött szerepére is. A kutatás célja, hogy megismerje a helyi lakosság véleményét a helyi, idegenforgalomban hasznosítható értékekről, a turizmus szervezéséről és vezetéséről, valamint feltárni attitűdjüket.

 
Kulcsszavak: desztinációmenedzsment, TDMSz, lakosság, fogadókészség, attitűd
 
 
34-44.oldal
 
 
Kuti Mónika, Bedő Zsolt: Az egyetemi vállalkozói ökoszisztémába ágyazott közösségi finanszírozás
 

A közösségi finanszírozás a pénzügy, a technológia és a vállalkozás nexusába ágyazva katalizálhatja a – regionális és egyetemen belüli – helyi vállalkozói ökoszisztémát, hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, innovációhoz és munkahely-teremtéshez. Az egyetemeken keletkező vállalkozói és innovációs potenciál szempontjából a hallgatói, oktatói és alumni startup-ok, valamint a K+F kapacitás számára nyújthat alternatív finanszírozási módot az ún. crowdfunding. A szerzők célja, hogy a vállalkozói ökoszisztémák és a közösségi finanszírozás fontosabb vonásait bemutatva feltárják a közös keresztmetszeteket, interakciókat, továbbá átgondolják egy ilyen platform implementációs lehetőségeit a Pécsi Tudományegyetemen.

 
Kulcsszavak: vállalkozói ökoszisztéma, közösségi finanszírozás, vállalkozásoktatás, crowdfunding
 
45-52. oldal
 
 
 
Cikkek angol összefoglalói
 
 

SZÁSZ, Levente – MATYUSZ, Zsolt – DEMETER, Krisztina: The role of company size in the production - the effect of measurement method

 

The purpose of this paper is to explore how the size of the investigated companies, the use of manufacturing practices, and the operations performance are interrelated. A detailed review of the literature indicates that size is inconsistently operationalized and categorized by researchers, and mixed findings are reported on the role of size. Starting from these mixed results the authors apply a multi-approach, multivariate statistical analysis, which shows that size has no direct impact on performance, but has a significant influence on the use of practices. They could not detect any moderating effect of size, either.

 

DURUGY, András – KOLLÁR, Péter – MADARÁSZ, Imre: Measurement of competencies of shop assistant with mystery shopping

The customer service is the most valued personal contact and communication “tool”. The focus has been shifting from quantity to quality of service. Mystery shopping is a research technic used to measure the quality of customer service or personal selling. The aim of this paper is to explore the opportunities and measurement methods of mystery shopping for skills. This paper tries to answer the question how to apply the mystery shopping in human development. This paper aims to investigate some specific features of requirement and competency of customer service and personal selling job profiles and its aspects of employee development within certain segments of Hungarian organizations.

 
 

KOZMA, Miklós: The Public-Private Partnership in Hungary - why it does not work and how it could work?

The research project summarised in this article examined Public-Private Partnership (PPP) projects  from a business point of view. The author’s research aim was to assess what specific challenges the private parties of PPP projects face, and what external and internal success factors determine their success. What are the preconditions of the joint value creation of both contracting parties? The results of the analysis highlight that the examined applications of the PPP model in Hungary were not PPP projects by rigorous theoretical terms. The ultimate purpose of existing Hungarian PPP projects was unusual from a theoretical perspective: obtaining financing for the developments. The practical interpretation of the value creation that justifies the concept of PPP projects was distorted. Value creation for the public party was focused on developing infrastructure and providing public services in a financially sustainable way – but with a short term perspective. The public party was not able to act as a real partner of the private party under the existing regulatory framework. The refined risk sharing that substantiates the essence of the PPP concept was not effectively managed in practice. Data collection for this research project was made in 2008. The interest towards PPP projects has decreased in Hungary since. Based on the recommendations of this study it is expected that such development projects may be initiated again in the future, but in a more effective format.

 
 

OLÁH, Réka, VARGA, Dorottya: Community attitude survey about activities of Tourism Destination Management Organization in Gyomaendrőd town

Tourism destination can be defined as a competition unit due to the strong competition currently experienced on tourism market. Furthermore, its marketability possibilities are affected by a well functioning Tourism Destination Management Organization (DMO). There are local communities uninterested in tourism economy, but affected in tourism, whose direct or indirect relation with tourists is inevitable. This paper focuses on the analysis of attitude of a local community living in a developing destination called Gyomaendrőd, uninterested but affected in tourism. The study also reveals the role of GYÜSZ-TE as DMO  played in local society. Goal of the survey is to discover the residents’ opinion about tourism-related values, tourism organization and management and their attitude.

 
 

KUTI, Mónika – BEDŐ, Zsolt: Crowdfunding solution imbedded into the university centered entrepreneurship ecosystem

University based crowdfunding solutions in the context of finance, technology development and entrepreneurship can be an invaluable catalyst of the expansion of the regional entrepreneurship ecosystem, and can also contribute to economic development, job creation and innovation enhancement. With respect to the entrepreneurial and innovation potential within the university, the university based crowdfunding platform can provide access to alternative funding sources to student, alumni and researcher led startups. The objective of the authors’ article is to highlight the outcomes, specificities, conclusions of the interaction of the university centered entrepreneurship ecosystem approach and the crowdfunding solution as well as the possible actions to be taken in case of the implementation of such platform at the University of Pécs.

 

cím

Utolsó frissítés: 2019.03.11.

femdom-mania.net femdom-scat.net hot-facesitting.ru